Kilenc hétvége, 27 futam és összesen 45 pontszerzési lehetőség után teljesen nyitott a küzdelem az FIA túraautó-világkupa (WTCR) egyéni pontversenyének megnyeréséért. Ez a helyzet már önmagában elárulja, mennyire kiszámíthatatlan és változatos volt a kategória történetének második szezonja, amelynek végső győztese matematikailag négy, praktikusan inkább három pilóta közül kerülhet ki.
A hazai szurkolók és általában a sportszeretők szempontjából a legörömtelibb hír, hogy a három esélyes között Michelisz Norbert, a BRC Hyundai N Squadra Corse pilótája is szerepel, sőt a 35 esztendős pilóta papíron a legjobb lapokkal rendelkezik, hiszen 9 pontnyi előnyt megőrzött a sorsdöntő, malajziai szezonzáróra.
Michelisz két ellenlábasa az argentin Esteban Guerrieri (ALL-INKL.COM Münnich Motorsport – Honda Civic) és a hazai szurkolók számára valószínűleg jól ismert veterán, Yvan Muller (Cyan Racing Lynk & Co), aki négyszeres WTCC-világbajnok. Papíron maradt esély Muller csapattársának, Thed Björknek is, aki pont a magyar versenyző ellen nyerte meg a WTCC utolsó világbajnoki címét 2017-ben.
Björk azonban várhatóan Muller vízhordója lesz, ahogy Michelisz is számíthat a Hyundai-, Guerrieri pedig a Honda pilótáira a bonyolult taktikai csatát ígérő malajziai szezonzárón.
Hivatalosan gyári csapatok nincsenek a WTCR-ben (csupán gyári versenyzők), és az idei szabályok szerint minden gyártó autójával maximum két-két csapat léphet pályára állandó jelleggel, de a futamok során világosan letisztult, hogy melyik márkánál ki az idei húzónév, a csapatok pedig olykor kíméletlenül kitessékelik a mezőnyből a pilótáikat, hogy a végső győzelemre hajtó versenyzőik több pontot szerezhessenek. E téren talán Muller hátországa a legkevésbé tapintatos.
A csapaton belüli ügyeskedést a szabályok teszik szükségszerűvé: a WTCR-ben pontokat osztanak a pénteki időmérő edzések eredményei alapján, ezekből kettőt rendeznek, mindegyik esetben az 5 leggyorsabb pilótát díjazzák 5-4-3-2-1 elosztásban, viszont a második futamra a második időmérő Q2-es szakaszának első 10 helyezettjét megfordítják. Ehhez még hozzá tartozik, hogy
mindhárom futamon az első 15 helyezett szerez pontokat, 25-20-16-13-11-10 stb. eloszlásban.
A szinte követhetetlen lebonyolítási rendszernek köszönhetően iszonyúan sok különböző kombináció révén dőlhet el az idei világkupa-győzelem sorsa. Egy szerbiai matematikus-statisztikus, Dragoslav Jankovic és újságíró kollégája, Aleksandar Babic megvizsgálta a lehetséges eshetőségeket, de arra jutottak, hogy egy 200 oldalas tanulmányban lehetne csupán teljesen kielemezni a helyzetet.
Forgatókönyvek azonban léteznek, ezek száma jelentősen csökken majd a pénteki időmérő edzések alapján, részben a kiosztott pontok, részben a rajtfelállások miatt. Az biztos, hogy amennyiben Michelisz legalább 66 pontot megszerez az elérhető 85-ből, mindenképpen ő lesz az idei világkupa-győztes. Ezt elméletileg az alábbiak szerint teljesítheti:
„Nagyjából úgy áll a helyzet, ahogy azt néhány versenyhétvégével ezelőtt szerettem volna. Most jön a szezon nagyon fontos időszaka, és pszichológiai szempontból előnyös, hogy az élen állva megyek Malajziába, mintha hátrébb lennék. A különbség csekély, és nem vagyunk kényelmes helyzetben, de kezemben tartom a dolgokat, és ez jó érzés – nyilatkozta Michelisz a szezonzáró előtt. – Minél közelebb kerülünk, annál többet gondolok a nyomásra. Az idei szezon során elég jól kezeltem a terhet. Magabiztosnak és igen erősnek érzem magam, szerintem remek csomagunk van Malajziára.”
Guerrieri győzelme egyszerűbb forgatókönyvek révén valósulhat meg: amennyiben az argentin pilóta megnyeri mindhárom futamot, és legalább ugyanannyi pontot szerez, mint a magyar versenyző, ő lesz a bajnok, ha begyűjt legalább 84 pontot, ha megnyer egy versenyt és a dobogón zár két másikat, miközben Michelisz nem szerez 65-nél több pontot.
„Én már elértem a célomat, mert úgy akartam az utolsó versenyre érni, hogy a küzdelem részese vagyok. Ez azt jelenti, hogy jó munkát végeztünk az idén, mindig is harcban álltunk, és próbáltuk kihasználni a lehetőségeinket. Büszke vagyok a csapatomra, és persze a Hondára is” – mondta Guerrieri, aki Michelisszel ellentétben korábban már tesztelt a malajziai pályán.
Mullertől még nagyobb ugrásra van szükség, de a Lynk & Co bizonyította, hogy erre képes az autó, és a minden hájjal megkent francia versenyzőnek sem kell a szomszédba mennie a lehengerlő eredményekért.
A négyszeres világbajnok újra ünnepelhet, ha megnyeri mindhárom versenyt és az időmérőkön legalább kettővel több pontot szerez Michelisznél. Egy győzelemmel, két második hellyel és két pole pozícióval, miközben Michelisz maximum 63 pontot szerez. Illetve, ha begyűjti a 85 pontot.
„A rutin fontos, Makaóban már láttam némi feszültséget néhány riválisomon. Én is megtapasztaltam már ezt a pályafutásom során, de már semmilyen nyomás sincs a vállamon. Nyertem már négy bajnokságot, még egy azt jelentené, hogy még mindig rendesen el tudom végezni a munkámat” – összegzett Muller, aki úgy vélte, bár sok pontot vesztett az idén műszaki hibák és versenyszituációk miatt, a két kínai és a két makaói győzelme megmutatta, hogy bármi lehetséges.
Ezek természetesen vegytiszta változatok, sima versenyekre viszont aligha érdemes számítani a hétvégén. Az 1999 és 2017 között F1-es nagydíjakat is rendező pályán először szerepel a WTCR mezőnye, ráadásul péntektől várhatóan szakadó eső áztatja majd az aszfaltcsíkot, amit a nagydíj elhagyásából megspórolt pénzből világítással is felszereltek.
Ennek is köszönhető, hogy mindhárom futamot helyi idő szerint vasárnap délutántól rendezik meg, egymás között 2-3 órás szünetekkel, így kisebb sérüléseket vagy műszaki hibákat lesz idő elhárítani. A sorsdöntő vasárnap magyar idő szerint 7:15-kor kezdődik, majd 10:15-től folytatódik két, egyenként 9 körös futammal, a finálé pedig 13:15-kor rajtol, 12 körös távval.
Az szinte biztosnak tűnik, hogy a 2017-es világbajnoki 2. hely mellett Michelisz pályafutása legjobb eredményével zárja a szezont, a nagy kérdés viszont az, hogy nemzetközi porondon ezúttal sikerül-e világkupa-győzelemre váltania az esélyt, amit eddig csak egyszer érdemelt ki.
„A három ellenfelem már nagyon régóta küzd bajnoki címekért, mindannyian formában vannak, a legjobbak legjobbjai, és nem lehet kijelenteni, hogy melyikük jelenti a legnagyobb fenyegetést. Számomra új ez a pálya és az ellenfeleimnek is az, ha mindenkinek egyformák a feltételek, akkor az nekem rendben van. Életem legfeszültebb napja volt, amikor a WTCC-címért hajtottam 2017-ben Katarban, és eléggé biztos vagyok abban, hogy Malajzia túltesz majd ezen" – mondta Michelisz.