A vének tanácsának kezében van a világ férfi kézilabdázása

A spanyol férfi kézilabda-válogatott Svédország után a második csapat lett a történelemben, mely meg tudta védeni Európa-bajnoki címét. Tette ezt szinte ugyanazzal a - már 2018-ban is idősnek számító - kerettel, amivel először felért a csúcsra. Ha ez nem lenne elég, a spanyol edzők a 2019-es kézilabda Bajnokok Ligája négyes döntőjét is kisajátították maguknak. Hogyan került Spanyolország - nem csak - a férfi kézilabda legmeghatározóbb szereplőjévé a sportvilágban?

Egy sikeres olimpiai rendezés mindent megváltoztatott

Ha egy sikeres olimpia példáját kell felhozni a kandidálás folyamán, akkor szokás az 1992-es barcelonai nyári játékokkal példálózni. A 28 évvel ezelőtti esemény hatására Katalónia gazdasága és turizmusa fellendült, és három évtized alatt Európa egyik legfejlettebb területe lett. Sőt, egy picit átfordult a dolog, és Barcelonát napjainkban a tömegturizmus által veszélyeztetett városok között tartják számon.

Az 1992-es barcelonai olimpia az egész spanyol sportnak óriási lendületet adott Forrás: AFP/Michel Gangne

Visszatérve a sportvilágba, a spanyol sport fellendüléséhez is nélkülözhetetlen volt a barcelonai olimpia. Az ország története legeredményesebb olimpiáját zárta 13 arany-, 7 ezüst- és 2 bronzéremmel. Barcelona előtt nem volt olyan olimpia, ahol egynél több aranyérmet szerzett volna az ország.

A sikerekből minden sportág profitálni tudott, köztük a kézilabda is. Az 1992-es olimpia előtt egy évvel a Barcelona megszerezte első BEK/BL-győzelmét. Ez megmutatta, mi vár ránk az 1990-es évek klubkézilabdázásában.

A spanyol klubkézilabda aranykora

1991-ben megalakult az Európai Kézilabda-szövetség, ez fontos lépés volt a sportág fejlődésének történetében. AZ EHF 1993-ban létrehozta a Bajnokok Ligáját, hogy profibb és modernebb körülményeket teremtsen a legjobbaknak a BEK-nél. Ennek a BL-nek az első nyolc kiírását tarolták le a spanyol klubok. A valaha volt egyik legjobb kézilabdázó, Talant Dujsebajev által vezetett Santander nyerte az elsőt, 1994-ben. Majd jött a baszk Bidasoa, mely 1995-ös győzelme után két évtizedre eltűnt a süllyesztőben.

A legnagyobb spanyol gondolkodók balról jobbra: Talant Dujsebajev, Juan Carlos Pastor, Valero Rivera Forrás: AFP

A legnagyobb hatást ebből a korból a Barcelona gyakorolta a világra.

Amellett, hogy olyan játékosok alkották ezt az 1996-2000 között zsinórban öt BL-t megnyerő csapatot, mint David Barrufet, Tomas Svensson, Andrei Xepkin, Xavier O'Callaghan, Mateo Garralda, Rafael Guijosa vagy a már edzőként a Veszprém kispadjára is leülő Antonio Carlos Ortega, ez a csapat adta az első nagy spanyol gondolkodót a kézilabdázásnak.

Valero Rivera megalkotta azt a taktikát, amivel együttesei bármilyen csapathoz képesek alkalmazkodni.

A Barcelona kispadján 1983 és 2004 között eltöltött 21 év alatt összesen 50 trófeát nyert a katalánokkal, benne a már említett hat BL-címet. Rivera volt az, aki meglátta a tehetséget a 19 éves Nagy Lászlóban, és 2000-ben Katalóniába csábította, majd a gyermekből igazi felnőttet nevelt.

Valero Rivera volt az az edző, aki 2000-ben a 19 éves Nagy Lászlót Barcelonába vitte Forrás: AFP/Lien, Kyrre

A Portland San Antonio 2001-es BL-győzelmével lezárult a spanyol egyeduralom Európában. Ez a dominancia csak a klubok között volt meg. Ugyan a válogatott is szintet lépett ebben az időben - 1996-ban az Európa-bajnokságon és az atlantai olimpián megszerezte első érmeit világeseményen (bronz, illetve ezüst), melyet 2000 végéig további három követett -, az első aranyéremre 2005-ig várni kellett.

Pastorórák Valladolidtól Szegedig

A Valladolidhoz ezer szállal kötődő Juan Carlos Pastor nevét egyetlen magyar kézilabdabarátnak sem kell bemutatni. 2014-ben, rögtön első szegedi idényében megnyerte a klub történetének első nemzetközi trófeáját. Az EHF-kupa-győzelem óta a Tisza-partiak legfőbb célja a BL négyes döntőjébe jutás, melyhez szezonról szezonra egyre közelebb kerülnek a kopasz szakember vezetésével.

Juan Carlos Pastor volt a története első világeseményét megnyerő spanyol válogatott szövetségi kapitánya Forrás: AFP

Pastor 1995 és 2013 között szülővárosa együttesét, a Real Valladolidot emelte ki a szürkeségből.

Sosem a legerősebb kerettel dolgozott Spanyolországon belül, azonban látva addigi eredményeit és különleges látásmódját, a 2004-es athéni olimpia után a spanyol szövetség felkérte szövetségi kapitánynak. Itt már tényleg a legjobbakkal dolgozhatott együtt, aminek már az első világeseményén meg is lett az eredménye.

Spanyolország a 2005-ös világbajnokságon megszerezte története első aranyérmét.

Játékrendszerében az irányítóé majdnem minden felelősség. Ő az, aki a legfontosabb döntéseket meghozza a támadások során, a többiek maximum kiegészítő elemek lehetnek. Ez a kötöttebb stílus teljesen szembemegy akár az északi országokban alkotott elképzelésről, ahol a sebesség és a gyors befejezés mindenek felett áll.

Ez a valaki a Valladolidban és a 2005-ös világbajnok spanyol csapatban is a magyar válogatott jelenlegi másodedzője, Chema Rodríguez volt, akinek kiemelkedő játékintelligenciáját Pastor tudta először kiaknázni. De a legendás Iker Romero, valamint napjaink spanyol sikereinek kulcsembere, Raúl Entrerrios is ott voltak az első aranycsapatban.

Nekünk rémálom, nekik álomedző

Minden idők egyik legnagyszerűbb irányítójáról, Talant Dujsebajevről mindenkinek megvan a véleménye.

A legtöbb magyar fejében csak bukott kapitányként élő legenda a 2016-os Európa-bajnokságon a túlzott fiatalítás áldozata lett a mieink kispadján. Ha ez nem lenne elég, szintén 2016-ban ő volt - és a mai napig - annak a Kielcének az edzője, amelyik kilencgólos hátrányból megnyerte a Veszprém elleni BL-döntőt. Tették ezt úgy, hogy látszólag maga Dujsebajev már elengedte azt a meccset - szerencséjére játékosai máshogy gondolták.

Csak nagyon kevesen látják úgy a kézilabdát, ahogyan Talant Dujsebajev Forrás: AFP/Loic Venance

Dujsebajev annak a Ciudad Realnak volt a játékosa, majd edzője 2001 és 2011 között, mely az első világválogatottat adta Spanyolországnak. Sterbik Árpád, Olafur Stefansson, Didier Dinart, Uros Zorman, Luc Abalo, Szjarhej Rutenka – csak néhány név azon külföldi kézilabdázók közül, akik külföldiként tagjai voltak a 2006-ban, 2008-ban és 2009-ben BL-győzelemre törő szupercsapatnak.

Sterbik Árpád kapusként segítette az első kézilabdás világválogatott, a Ciudad Real dolgát Forrás: AFP/Attila Kisbenedek

Ami Pastornak Chema Rodríguez, az Dujsebajevnek a szlovén Zorman volt. Kapcsolatuk a Ciudad Real csődje után is folytatódott. 2014-ben a kirgiz születésű legenda követte Zormant Kielcébe, ahol a már említett 2016-os döntőt követően megismételték BL-sikerüket Lengyelországban is. Sőt Zorman 2018-as visszavonulásától napjainkig Dujsebajev segítőjeként tevékenykedik.

Ők hárman, Rivera, Pastor és Dujsebajev azok, akik a kézilabdázásban megteremtették mindazt, amiből ma egész Európa profitál.

Ehhez kellett az, hogy a 2008-as gazdasági válság után - a Barcelonán kívül - teljesen leépüljön a spanyol klubkézilabda. Az anyagi gondoknak köszönhetően nemcsak az edzőknek, de a játékosoknak is új otthon után kellett néznie.

Konkvisztádorok kora

A 2013-as, hazai pályán - Valero Rivera irányításával - megnyert világbajnokság után alig maradt klasszis kézilabdázó Spanyolországban. Ebből a kirajzásból egész Európa profitálni tudott.

Így lett számottevő spanyol kontingens Veszprémben, Szegeden, Kielcében, Szkopjéban és Párizsban.

E nélkül az anyagi csőd nélkül elképzelhetetlen lett volna, hogy a 2019-es BL négyes döntőjében csak spanyol edzők üljenek a kispadon. A győztes Roberto García mellett (Vardar Szkopje) David Davis (Veszprém), Xavier Pascual (Barcelona) és Dujsebajev (Kielce) voltak még ott Kölnben legutóbb. A játékosok oldaláról szintén csupa pozitívummal járt a kényszerű világjárás.

2016-ban a kudarccal záruló olimpiai selejtező után kevesen tartottak volna ki amellett a generáció mellett, amelyik a legutóbbi két Európa-bajnokságot magabiztosan megnyerte.

Az egyetlen csere a kispadon jött. Manolo Cadenas helyét Jordi Ribera vette át, aki a riói olimpián még a brazil csapat szövetségi kapitánya volt.

Jordi Ribera megbízott a 2016-os olimpiai selejtezőt elbukó spanyol keret nagy részében - jól tette Forrás: AFP/Jonathan Nackstrand

Az addig Európában eredmények nélküli szakember mindenkit meglepett, egyben bebizonyította, hogy egy semmiből jövő spanyol edző is a világ élvonalába tartozik. Nem akart mást játszatni a válogatottal, mint az elődjei. Egyszerűen csak szerette volna összefogni és rendszerbe szedni azt a mennyiségű rutint és tudást, amit ez a generáció Európa-szerte összeszedett.

Összegyűlt a vének tanácsa

Miután 2016-ban Németország - a 2010-es évek legnagyobb meglepetését szolgáltatva - egy 24,8 év átlagéletkorú csikócsapattal megnyerte az Európa-bajnokságot, nem az történt, amire számítani lelhetett.

Beköszöntött az öregek korszaka.

Ahogyan az a táblázatban is látszik, az azóta megrendezett négy világeseményen egyaránt a rutinos csapatok dominálták a mezőnyt.

A tornagyőztesek átlagéletkora férfi kézilabdában (2013-20)
Infogram

A tapasztalat és az összeszokottság rendre felülírta azt a fiatalos lendületet,

amit például a norvég válogatott képviselt az elmúlt időszakban. A spanyol válogatott is e vezérelvek miatt tudta 90%-ban 27 évnél idősebb játékosokkal, átlagosan 31 évesen megvédeni Európa-bajnoki címét. Mindezt minimális változtatásokkal a keretében (David Balaguer helyett Aleix Gómez, Eduardo Gurbindo helyett Jorge Maqueda) a 2018-as győzelemhez képest.

A spanyol válogatott az elmúlt időszak legidősebb átlagéletkorú csapatával tudta megvédeni Európa-bajnoki címét Forrás: AFP/Jonathan Nackstrand

Spanyolországban nem csak a kézilabdára jellemző ez az egyedi gondolkodás, ami teret ad az idősebb játékosoknak. A 2019-ben világbajnokságot nyerő férfi kosárlabda-válogatottjuk átlagéletkora szintén 29,5 év volt úgy, hogy a játékosok 75%-a már betöltötte a 27 éves kort. Véletlen lenne? Nem hinnénk!