A harmadik olimpiai ezüst után már sírni sem volt kedvük a svédeknek

Ha minden idők legjobb férfi kézilabdacsapatát keressük, akkor arra egy jó tipp lehet az a svéd kézilabda-válogatott, amelyik 1990 és 2002 között az összes világeseményen bejutott az elődöntőbe. Ezalatt a 12 év alatt összesen 13 érmet nyertek, amiből 6 arany volt. Egyetlen ellensége volt annak a Ljubomir Vranjeshez hasonló legendákkal teletűzdelt együttesnek: az olimpiai döntők. Abból is három.

Erős alapok, még erősebb folytatás

Minden évtizednek megvolt a korszakos csapata. Svédországnak kettő ilyen is volt. Az első már olyan régen, hogy csak nagyon kevesen emlékezhetnek rá. A teremkézilabda első világeseményeit az 1950-es években rendezték meg. Az első, 1954-es világbajnokságnak mindjárt Svédország adott otthont. Az akkor még csak hatcsapatos tornán mindössze három mérkőzést kellett nyerni a végső győzelemhez. Napjainkban tízet kell. Ugye, mennyire más világ volt az?

Svéd öröm egy világeseményt követően - az 1990-es években sok ilyet láthattunk Forrás: AFP/Odd Andersen

Mindenesetre sikerült hazai pályán aranyérmet nyerniük, sőt! Négy évvel később, 1958-ban a Német Szövetségi Köztársaságban - immáron 16 csapat részvételével - a címvédés is összejött a skandinávoknak. Itt már hatból hat győzelmet szerezve lettek újfent a világ urai, vagyis

Svédország az első két világbajnokságot összesen kilenc győzelemmel hozta le.

De az még egy teljesen másik sportág volt, mely csak nyomokban emlékeztetett napjaink kézilabdázására. A következő két tornán, 1961-ben és 1964-ben is a dobogón zártak, utána viszont 26 ínséges, érem nélküli esztendő jött. A megváltás pont egy olyan személytől jött, aki játékosként pont ebben a válságos időszakban volt a svéd válogatott tagja.

"Játszd, amit gondolsz"

Bengt Johansson 1963 és 1972 között volt a nemzeti csapat kézilabdázója. Edzői karrierjét ugyanannál a klubnál kezdte meg, ahol játékosként is a legtöbb időt töltötte. A HK Drott vezetésével öt alkalommal lett svéd bajnok. Több mint 13 éven át irányította a halmstadi klubot, ahonnan stílusosan egy bajnoki címmel búcsúzott.

Bengt Johansson irányítása alatt 12 érmet nyert a svéd válogatott nagy világeseményeken Forrás: AFP

1988-ban már Johansson volt az egyik legjobb edző a világon, így senkit sem ért váratlanul, hogy ő lett a svéd válogatott szövetségi kapitánya. Sikerének titkára létezik egy rövidebb, és egy hosszabb válasz:

Játszd, amit gondolsz"

- mondta irányítójának, Ljubomir Vranjesnek az 1999-es világbajnoki döntő hajrájában egy időkérésnél. A taktika bejött, a svédek kulcspillanatban gólt lőttek, és 25-24-re legyőzték Oroszországot.

Ahogy a fenti idézetből is látszik, Johansson kiváló pedagógus is volt egyben. Ez nem véletlen. Végzettsége tanár volt, ahol a pedagógia mellett olyan dolgokba is belekóstolt, mint a szociológia. Mindemellett fiatalon katonai neveltetésben is része volt. Emellett szülei tulajdonságaiból is hasznát vette a pálya mellett apja tekintélyelvűségének, illetve anyja gondoskodó természetének minden pozitív tulajdonságát.

Nyomasztó svéd fölény Forrás: AFP/Attila Kisbenedek

Kiváló vezetői képességeinek köszönhetően 16 éven át, összesen 471 hivatalos mérkőzésen irányíthatta a nemzeti csapatot.

Eredményei pedig magukért beszélnek. 16 világeseményen vezette Svédországot, ezeken 13-szor szerzett érmet ez az egészen páratlan generáció, melyet mindenki csak Bengan-fiúknak hívott világszerte.

Az olimpiai átok

Svédországnak ekkoriban egyetlen ellenfele volt: az olimpiai döntők.

Az 1992-es barcelonai fináléban a Talant Dujsebajev-féle Független Államok Közösségének nevezett ex-szovjet csapattal nem bírtak. A barcelonai finálé fantasztikus döntőt hozott, a FÁK játékosaiban élénken élt az 1990-es prágai vb-döntő, amelyet a svédek 27-23-ra nyertek meg az akkor még Szovjetunió néven induló csapat ellen. A barcelonai olimpián jött el a visszavágás ideje. A FÁK játékosai és edzőjük, Vlagyimir Makszimov tökéletes taktikát eszelt ki a skandinávok ellen. A meccs kulcspontja az volt, hogy miközben a svédek szoros őrizet alá vonták Jakimovicsot, addig a többi FÁK-játékos bátran lőtt. Így aztán Gavrilov 5, Barbacsinszkij és Dujsebajev 4-4 gólt lőtt, de Jakimovics is négyszer talált be. (Jegyezzük meg: a FÁK csapatának szövetségi kapitánya Szpartak Mironovics volt, de a megnyert döntő után a győztes játékosok mégis Maximovot dobálták a levegőbe.)

Ekkor már mindenki tudta, hogy ez a (volt) szovjet csapat ebben az összeállításban soha többet nem lép majd pályára,

hiszen a soknemzetiségű kézilabdázókból álló játékosok innentől kezdve saját országuk színeiben kézilabdáztak tovább.

Magnus Wislander az 1992-es barcelonai olimpián a Svédország-Franciaország elődöntőben Forrás: AFP/Christophe Simon

1996-ban Atlantában egy elrontott első félidő után kaptak ki mindössze egy góllal Horvátországtól. A szünetben a horvátok 16-11-re vezettek, ezt a svédek a második harminc percben már nem tudták behozni.

Az elvesztett olimpiai döntők

1992, Barcelona: Független Államok Közössége - Svédország 22-20
1996, Atlanta: Horvátország - Svédország 27-26
2000, Sydney: Oroszország - Svédország 28-26

2000-ben pedig az évtized másik korszakos csapata, Oroszország tudott ellenük fordítani a második félidőben. A helyzet itt hasonlított az 1992-es eseményekhez. 1999-ben a kairói férfi világbajnokságon a svédek nyerték a döntőt az oroszok ellen. Sydney-ben viszont - minden idők tán legszínvonalasabb férfi olimpiai döntőjében az oroszok visszavágtak.

Döbbenetes élmény volt látni a zokogó svédeket, mert ez a csapat sorozatban három olimpiai döntőt vesztett el. Ausztráliában.

Ha legalább egyet megnyernek a háromból, akkor egyértelműen minden idők legjobb csapatának mondhatnánk ezt a svéd együttest.

1992-ben Talant Dujsebajev (balra) volt az, aki megakadályozta a svédek olimpiai győzelmét Forrás: AFP/Patrick Kovarik

A táblázatban összeszedtük a Johansson-csapat összes eredményét. Svédország 1990 és 2001 között mind a hat világbajnokságon felállhatott a dobogóra - 1990-ben és 1999-ben győzni is tudtak -, az első öt Európa-bajnokságból pedig négyet aranyéremmel zártak. A kivétel 1996, amikor „csak" a negyedik helyen zárták a kontinensviadalt.

A "Bengan-fiúk" eredményei világversenyeken

1990: VB-ARANY
1992: olimpiai ezüst
1993: vb-bronz
1994: EB-ARANY
1995: vb-bronz
1996: Eb-4. hely
1996: olimpiai ezüst
1997: vb-ezüst
1998: EB-ARANY
1999: VB-ARANY
2000: EB-ARANY
2000: olimpiai ezüst
2001: vb-ezüst
2002: EB-ARANY
2003: vb-13. hely
2004: Eb-7. hely

Svédország 1990 és 2002 között sorozatban 14 világeseményen jutott elődöntőbe. Meglepő, de ezalatt a sikerkorszak alatt egyetlen tornán sem lett svéd a gólkirály. Ennek a csapatnak ugyanis más volt az erőssége:

Az ellenfeleknek Svédország olyan volt, mint egy jó krimisorozat: soha nem lehetett tudni, hogy éppen ki lesz a gyilkos.

Úgy döntöttünk, közülük annyi játékost mutatunk be, ahány érmet nyertek ebben az időszakban a „Bengan-fiúk".

Kicsi az óriások között és az évszázad kézilabdázója

A fentebb felsorolt - csapatszintű - eredmények fényében meglepően hathat, hogy mindössze egyetlen svéd játékost választott meg a nemzetközi szövetség az év kézilabdázójának. 1990 legjobbja, Magnus Wislander három poszton is zseniális volt. Napjainkban az irányító és az átlövő poszt szinte kéz a kézben jár egymással. Arra viszont nemigen van példa, hogy valaki beállóban is játsszon.

Márpedig az évszázad kézilabdázójának megválasztott Wislander ilyen volt.

Magnus Wislander, az évszázad kézilabdázója Forrás: AFP/Patrick Kovarik

Ha a svéd mezben lőtt összes gól számát vesszük digyelembe, akkor Wislander a legeredményesebb 1185-tel. Viszont ha csak a nagy világeseményeket, akkor Stefan Lövgren az (497-418 a javára). Mindketten a THW Kiel csapatában váltak legendákká. Szintén Németországban teljesedett ki Ljubomir Vranjes. A 166 centiméteres irányítónak félelmetes játékintelligenciával kellett bírnia, hogy az óriások földjén ne nyomják el. Később ezt a tudást hasznosította edzői karrierjében is.

Szintén nagy gondolkodó vált Magnus Anderssonból is. A kopasz irányító - igen, ő is az volt - napjainkban annak a Portónak az edzője, amelyik a 2018-19-es szezonban az EHF-kupa négyes döntőjében játszhatott, a mostani idényben pedig a Bajnokok Ligájában már a Kielt is legyőzte saját pályáján. Az ő nevéhez köthetjük a tökélyre fejlesztett 7 a 6 elleni játékot.

Nincsen nagy siker világklasszis kapusok nélkül. Mats Olsson, Tomas Svensson és Peter Gentzel egyaránt úgy nőttek az ellenfelek fejére, ahogyan nagyon kevesen tudnak. Az olyan gyors és kíméletlen szélsők, mint amilyenek Erik Hajas, Pierre Thorsson és Johan Petersson voltak, szintén aranyat értek, hogy a beálló Per Carlénről ne is beszéljünk.

Staffan Olsson (jobbra) és Ola Lindgren kapitánypárosként is olimpiai ezüstéremig vezették Svédországot 2012-ben Forrás: AFP/Attila Kisbenedek

Staffan Olsson és Ola Lindgren 2008 és 2016 között közös erővel vezették a svéd válogatottat. Az ő párosuk volt az egyik első jól működő kettős, mely egyben utat mutatott a következő időszakra az edzői poszt fejlődését tekintve.

Olsson és Lindgren 2012-ben szinte a semmiből olimpiai ezüstig vezették Svédországot, az elődöntőben a magyar válogatottat legyőzve.

Nagy szerencséje a kézilabdavilágnak, hogy néhányuk megpróbálja átadni a tudását a következő generációknak, ezzel is segítve a sportág fejlődését.

Svéd kézilabdaszurkolók 2000-ben, Sydney-ben az olimpián Forrás: AFP/Odd Andersen

Ha azok az elveszített olimpiai döntők nem lennének, akkor mondanánk, hogy minden idők legjobb válogatottjának tagjaiként teszik ezt. Így azért az 1970-es évek román, az 1980-as évek jugoszláv, a 2000-es évek francia, vagy napjaink spanyol csapatának is lenne egy-két szava ehhez.