A Loch Ness-i szörnyre és az élő Elvisre is nagyobb esély volt, mint a Leicester bajnoki címére

2016. május 2-án, napra pontosan négy évvel ezelőtt megszületett a focivilág talán legnagyobb csodája, amikor a Leicester City megnyerte a Premier League 2015/16-os szezonját. Claudio Ranieri játékosai azonban nem a King Power Stadionban ünnepelték a diadalt, hanem a csapat gólkirályának, Jamie Vardynak a nappalijában igazulták végig a Chelsea-Tottenham meccset, amelynek a végén hivatalosan felértek a csúcsra.

Három fordulóval a szezon vége előtt a Leicester City hétpontos előnnyel vezetett a Tottenham Hotspur előtt, így utazott május 1-én az Old Traffordra, ahol a bajnoki címmel felérő 1-1-es döntetlent játszott a Manchester Uniteddal. A megszerzett pontnak köszönhetően a Rókák előnye nyolcpontosra gyarapodott a Spurs előtt, amely hétfőn este, május 2-án a Stamford Bridge-en lépett pályára a Chelsea vendégeként. Az észak-londoni csapat az első félidőben Harry Kane és Szon Hung Min góljaival már 2-0-ra is vezetett, a fordulás után azonban a Chelsea egyenlíteni tudott. A találkozó brutális belépőket hozott, a Tottenham játékosai nem tudták feldolgozni a bajnoki cím elúszását. Csak a csodának köszönhető, hogy egyetlen Chelsea-játékos sem szenvedett súlyos sérülést a találkozón, amely a „Battle of the Bridge" néven vonul be az angol futballtörténelembe.

A mérkőzés főszereplője a borzalmasan dirigáló Mark Clattenburg játékvezető volt, aki ma már a Szaúd-Arábiai Labdarúgó Szövetség játékvezetői bizottságának vezetőjeként dolgozik.

„Megengedtem a Spursnek, hogy saját magát járassa le, hogy a média és az emberek azt mondhassák: a Tottenham veszítette el a bajnoki címet.

Ha leküldtem volna három játékost a Spursből, mi lett volna a címlapon? Clattenburg megakadályozta, hogy bajnok legyen a Tottenham. Azzal, hogy így bíráskodtam, segítettem a mérkőzés lefolyását.

Más bírók a nagykönyv szerint fújtak volna, és a Tottenhamnek hét emberrel kellett volna befejeznie a meccset. Valószínűleg kikaptak volna, és kifogást is kerestek volna hozzá. Én nem adtam meg nekik ezt a lehetőséget" – nyilatkozta Mark Clattenburg, aki 12 sárga lapot osztott ki a találkozón, de senkit nem volt hajlandó leküldeni a pályáról.

A 2-2-es végeredmény azt jelentette, hogy két fordulóval a vége előtt bajnok lett a Leicester City csapata, ez a XXI. század legnagyobb csodája a labdarúgásban. A Rókák játékosai a csapat gólkirályánál, Jamie Vardynál verődtek össze, hogy kiszurkolják a Tottenham pontvesztését.

Így izgulták végig Vardyék a Chelsea-Tottenham meccset Forrás: as.com

"A Leicester City a Premier League bajnoka.

A valaha volt legnagyszerűbb történet Happy Enddel végződött Claudio Ranieri és a játékosai számára" – jelentette ki Martin Tyler, a Sky Sports kommentátora.

Nem mintha mi sokat hallottunk volna mindebből, a folytonos Bajnokcsapat! Bajnokcsapat! Olé! Olé! Olé! kiáltozásunk közepette. A házunk szinte beleremegett az euforikus ünneplésbe. Sikerült az, amit mindenki elképzelhetetlennek tartott. Megcsináltuk!

Hogy ez volt-e a valaha volt legnagyszerűbb történet, azt nem tudom, de bizonyosan ez volt a legnagyszerűbb érzés – a Premier League bajnokának lenni olyan társakkal, akik bármit megtennének a másikért" – írta Jamie Vardy az Én történetem című önéletrajzi könyvében.

A Leicester City játékosainak örömmámora Vardy nappalijában Forrás: as.com

Hogy mekkora szám volt a Leicester City bajnoki címe a Premier League-ben? A William Hill fogadóiroda a szezon előtt 5000:1-hez adta a Rókák győzelmét. Csak összehasonlításképpen: azt, hogy a Loch Ness-i szörny valóban létezik, 500:1-hez adták, míg ha valaki egy fontot tett fel arra, hogy a rock and roll királyát, az 1977-ben elhunyt Elvis Presleyt élve találják, akkor 2000 fonttal gazdagodott volna. Vagyis még ezzel az erősen valószínűtlen eshetőséggel is csak feleannyit keresett volna, mint a futballtörténelem egyik legnagyobb sztorijával.