Az Aranylabda-szavazás győztese nemcsak fele királyságot kap, hanem lassan félisteni rangot is. Ezért van mostanában olyan sok vita a díj odaítélése kapcsán, de ez teljesen természetes. Hiszen a labdarúgást ahány ember nézi, annyi módon látja. Idén viszont az generálja a legnagyobb vitát az Aranylabda körül, hogy nem adják át. Ez valóban meglepő, egyben nehezen indokolható döntés. Mert ebben a furcsa évben is zajlottak/zajlanak bajnokságok. Valószínűleg hirdetnek győzteseket a nemzetközi kupákban is. Az Európa-bajnokságot ugyan elhalasztották, de komoly válogatott torna amúgy is csak minden második évben szokott lenni. Vagyis
nehezen magyarázható, hogy miért nem fogják idén jutalmazni az év legjobbjait.
Aki ebben a szezonban nagyon jól teljesít, az miért esik el a lehetőségtől, hogy beírja magát ennek a nagyon rangos díjnak a történetébe?
A bejelentés után a világháló tanúsága szerint a legjobban a Bayern München szurkolói horkantak fel. Mert ők úgy vélik, hogy idén nem kaphatta volna más, mint nagy kedvencük, a Bundesliga régi-új gólkirálya, Robert Lewandowski.
A Bayern szurkolói egyébként is évtizedek óta úgy érzik, hogy a mindenkori döntéshozók folyamatosan packáznak kedvenc csapatuk játékosaival.
A klub focistája legutóbb 1981-ben, vagyis majdnem 40 éve végzett az élen ezen a voksoláson.
Karl-Heinz Rummenigge, aki évtizedek óta már vezetőként erősíti a gárdát. Bundesligában szereplő játékos is 24 éve, 1996-ban kapta meg legutóbb. Matthias Sammer, aki a német válogatottal nyert akkor Európa-bajnoki címet.
1974-ben úgy nem tudott az élen végezni Franz Beckenbauer, hogy német bajnok, BEK-győztes és világbajnok csapat kapitánya volt. Kérdés, hogy az 1990-ben vb-t nyerő válogatott kapitánya, Lothar Matthäus megkapja-e, ha nem az olasz Interben játszik akkor?
2001-ben Oli Kahn az egész szezonban egyetlen olyan gólt nem kapott, amelyért egy kapus hibáztatható, hátán vitte a csapatát a BL-döntőbe, ahol három 11-es hárítása után felemelhette a trófeát. Akárcsak a Salátástálat. Mégis Owen lett a befutó, és még Raúl is megelőzte.
2002-ben is alig hibázott. Igaz, a vb-döntőben nagyot, így a bakiját kihasználó brazil Ronaldo kapta a díjat. Pedig ő annak az évnek a nagy részét sérülés miatt kihagyta. Kahn pedig 49 klubmérkőzésen állt helyt, és a vb-n is a legjobbnak választották Ronaldo előtt. 2013-ban a Bundesligán és a Német Kupán kívül a Bajnokok Ligáját is megnyerő Bayern München játékosa, Franck Ribéry csak harmadik lehetett a C. Ronaldo-Messi duó mögött. Akárcsak Neuer 2014-ben, amikor világbajnok lett. Robben vagy Schweinsteiger egész pályafutása alatt a legjobb három közé sem került soha ezen a voksoláson.
Most a Bayern drukkerei nagyon reménykedtek, hogy Lewandowski elhódíthatja ezt az értékes gömböt.
Ugyanis szerintük az év eddigi részében a kontinensen a legjobb teljesítményt ő nyújtotta. 34 góllal lett a Bundesliga gólkirálya, ennél többet 1963 óta csak egy ember rúgott egy szezonban ebben a bajnokságban. Igaz, Gerd Müller háromszor is. Lewandowski 2010 óta játszik a Bundesligában, a négy dortmundi év után most fejezte be a hatodik münchenit. A statisztikák szerint az elmúlt 10 évben 122 percenként talált be bajnoki meccsen.
2020-ban 14 bajnoki találkozón 15 gólt rúgott. A Német Kupában három mérkőzésen ötöt, ebből kettőt a döntőben. A jelenleg is zajló BL-szezonban hat meccsen 11-szer talált az aktuális ellenfél kapujába. Igaz, ezek nagy része a 2019-es naptári évre esett. Azt az őszi 10 BL-gólt a 2019-20-as szezon első felében szerzett 19 bajnoki találatával egyetemben a tavalyi szavazásnál nem értékelték a voksolók.
De vonatkoztassunk el a góloktól, bár kétségtelen, hogy egy csatárt azok minősítenek elsősorban. Viszont Lewandowski 2020 eddigi részében más tulajdonságait is csillogtatja. A gólok ipari mennyiségű termelésén túl a csapat játékából is olyan szinten veszi ki a részét, mint soha korábban. Sőt, úgy ahogy kevesen tették ezt az elmúlt évtizedek nagy góllövői közül. A lengyel játékos ráadásul az Eb halasztásával olyan lehetőséghez jutott, amilyen neki soha nem fog visszatérni. Mert olyan évben, amikor nagy válogatott esemény van, akkor neki nem lehet esélye. Ugyanis vetélytársainak többnyire hat-hét meccsesek a tornák, míg neki csak három, jó esetben négy találkozó jut. Egyedül nem viheti a csúcsra hazája legjobbjait. Vagyis ő csak a páratlan években reménykedhet, amikor leginkább a klubokban nyújtott teljesítmény számít. 2020 - a világméretű járványnak köszönhetően - páratlan évvé változott. Már a nyár közepén sokan mondogatták: nehéz lesz tőle elvenni idén az Aranylabdát. A megnyert Német Kupa-döntő után edzője,
Hansi Flick ezt mondta róla: „Miért ne nyerhetne valaki Aranylabdát a Bundesligából? Ő abszolút rászolgált erre."
Maga az érintett pedig a következőképpen vélekedett a dologról: „Igyekszem mindig a legjobbat nyújtani. Trófeákat akarok nyerni és
minél több gólt lőni. Nem foglalkozom az Aranylabdával, még akkor sem, ha úgy gondolom, hogy annak az elnyerése sem lehetetlen."
Nos, a France Football munkatársai, meg a döntéshozók szépen bebizonyították, hogy igenis van lehetetlen. Egy laza mozdulattal törölték az egész 2020-as Aranylabda-ceremóniát.
Úgy, hogy az év majdnem fele még hátravan, többek között az idei legfontosabb eseménnyel, a Bajnokok Ligája szokatlan végjátékával. Az is lehet, hogy ott már csak két fellépés vár a lengyelre. És lehet, hogy ott betlizni fog. Ám az is lehet, hogy az eddigi 11 gól mellé továbbiakat is szerez, és esetleg triplázni fog csapatával. Bárhogyan teljesít az év további szakaszában, idén Aranylabdát biztosan nem fog kapni. Egy értelmetlen döntés miatt.
Jövőre pedig Európa-bajnokság lesz, azt követően pedig világbajnokság. Lengyelként ezekben az években aligha fog egyéni címet nyerni. 2023-ban pedig már 35 éves lesz. Vagyis mind
Lewandowskinak, mind rajongóinak lassan meg kell barátkozni a ténnyel, hogy a XXI. század egyik legzseniálisabb csatára valószínűleg Aranylabda nélkül fejezi be eredményes pályafutását.