Ez azt jelenti, hogy a következő győztest a 2021/22-es szezon és nem a 2022-es év alapján választják meg. A 2022-es Aranylabdára a július 31-én véget érő női Európa-bajnoksággal húzták meg a határt, így az év végi, katari férfi világbajnokság már a 2023-as díjba számít majd bele.
A szeptemberben szavazásra bocsátott listákat illetően szigorúbb előkészítést ígértek, a France Football és a L'Équipe kollektívájának munkáját az Aranylabda nagyköveteként Didier Drogba segíti, valamint olyan szavazók, aki az előző voksolás során a legpontosabbnak bizonyultak a végső sorrendet illetően.
Emellett az "egyéni teljesítmény" és a "karakterisztikája" elsőbbséget élvez a megnyert trófeákkal és a kollektív adatokkal szemben. Ezzel elkerülhető lesz az a fajta kritika, amit a legutóbbi kiírást (is) érte, amikor Lionel Messi nyert Robert Lewandowski előtt.
Az első kiírásban még 16 főből álló zsűri a későbbiekben már 170-esre nőtt, most viszont százasra csökkentik. Ez a nemzetközi szövetség aktuális ranglistájának első száz országát jelenti, míg a nők esetében ötvennél húzták meg a határt. Mindezt a nagyobb szakértelemre hivatkozva.
Az Aranylabdát először 1956-ban ítélték oda, és az angol Sir Stanley Matthews érdemelte ki. Egyetlen magyarként eddig Albert Flórián kapta meg a díjat, 1967-ben. Az utóbbi években egyre több és hangosabb kritika érte a rangos elismerést, amelyet 2008-tól egy kivétellel két játékosnak adtak. Az argentin Lionel Messi hétszer, a portugál Cristiano Ronaldo ötször bizonyult a legjobbnak, egyedül a horvát Luka Modric törte meg a két klasszis sorozatát 2018-ban.
Pascal Ferré, a France Football főszerkesztője azzal indokolta a történelmi változásokat, hogy szeretnék, hogy átláthatóbb legyen az Aranylabda-díj megítélése.