Most verik szét a focit, közben a FIFA és az UEFA gyáván bujkál

Az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) szlovén elnöke, Aleksander Ceferin szerint nem jelent fenyegetést az európai klubfutballra az, ami az elmúlt hónapokban Szaúd-Arábiában történt. Ám az arab ország úgy tör előre a futball világában, mint még soha senki, és ha ez így folytatódik, hamarosan teljesen átveheti az irányítást a világ legnépszerűbb sportágában.

Nem lehet hibáztatni senkit, ha szűk egy évvel ezelőtt azt gondolta, hogy Szaúd-Arábiában nincsen igazán minőségi labdarúgás.

Egészen 2022. november 22-éig ugyanis az ország válogatottja és a klubjai is legfeljebb Ázsián belül alkottak maradandót, de világraszóló eredményről semmiképpen nem beszélhettünk.

Aztán aznap a katari világbajnokság csoportkörének első fordulójában a szaúdi válogatott hátrányból fordítva legyőzte Argentínát, és minden megváltozott. Noha ezt két vereség és kiesés követte, Lionel Messiék későbbi világbajnoki címe még magasabbra helyezte ezt a sikert.

A szaúdiak a vb legnagyobb csodáját tették a későbbi győztes argentinok elleni sikerrel Forrás: NurPhoto via AFP/Ayman Aref/NurPhoto/Ayman Aref

Ez pedig a klubfutballban is beindította az életet: januárban az al-Nasszr leigazolta a Manchester Unitedtől kirúgott Cristiano Ronaldót. (Februárban aztán az al-Ahli első szaúdi csapatként a legjobb dél-amerikai együttesnek számító Flamengót legyőzve bejutott a klubvilágbajnokság döntőjébe, ahol három gólt rúgott a Real Madridnak – ezzel bizonyítva már akkor, hogy nem szabad leírni a szaúdi bajnokság élmezőnyét.)

Az ötszörös aranylabdás portugál megszerzését abban a transzferidőszakban más nagy szenzáció nem követte, de az már jelzésértékű volt, hogy a 2022-23-as idényben a hét (angol, spanyol, olasz, német, holland, francia és portugál) topbajnokságból összesen hat játékost szerződtetett valamelyik élvonalbeli szaúdi klub. Ami viszont idén nyáron jött, arra senki nem számított:

a hét topligából a három hónap alatt összesen 41 focista, köztük aranylabdás, BL-győztes és világbajnok igazolt nyáron a szaúd-arábiai első osztályba.

Karim Benzema és Jasszin Bunu tavasszal még a La Ligában, ősszel már a szaúdi bajnokságban csapott össze Forrás: AFP/-

A játékosok mellett pedig a kispadokra is neves szakemberek érkeztek, hiszen idéntől Steven Gerrard, Jorge Jesus, Czesław Michniewicz, Slaven Bilic, Matthias Jaissle és Luís Castro is vezetőedző lett a bajnokságban azok közül, akik korábban egy nevesebb európai klubbal vagy válogatottal is értek már el sikereket.

Visszatérve a 41, topligából érkezett játékosra (akik között ott van többek között Karim Benzema, Sadio Mané, Jordan Henderson, Fabinho, Rijad Mahrez, Roberto Firmino, Aymeric Laporte, Marcelo Brozovic, Jasszin Bunu, Kalidou Koulibaly, Edouard Mendy, N'Golo Kanté és Neymar is):

az ő átlagéletkoruk 29 év. Ez elég magasnak számít, főleg, ha hozzátesszük, hogy közülük egyedül Gabri Veiga az, aki 24 éves kora előtt szerződött az arab országba

– a Celta Vigo spanyol középpályásáért 40 milliót fizetett az al-Ahli.

Toni Kroos "szégyen"-nek nevezte, hogy a 21 éves Gabri Veiga is Szaúd-Arábiába igazolt Forrás: AFP

A már említett al-Nasszr és al-Hilal mellett ez a csapat, az al-Ahli volt az, amely a leginkább pénzt költött és amely a legtöbb sztárjátékost megszerezte a nyáron.

Az idéntől 18 csapatosra növelt bajnokság együttesei közül ez a három az említett 41-ből 20 játékost szerződtetett le, összesen 620 millió euró értékben.

Utóbbi szám akkor sokatmondó, ha hozzátesszük, hogy a teljes liga 957 millió eurót költött átigazolásokra – ez amellett, hogy

a 22-szerese a 2022-23-as szezonban kiadott teljes összegnek,

a Premier League mögött a második legmagasabb érték volt a nyáron. Ezzel pedig a liga az összértékét tekintve is felzárkózott a világon a top 10 bajnokság közé.

Márpedig az, hogy egy Európán (és Amerikán) kívüli fociliga ilyen előkelő helyezéseket ér el, még hónapokkal ezelőtt is elképzelhetetlen volt. Még úgy is, hogy évek óta tudjuk, hogy a gazdag, futballszerető arabok előszeretettel költenek pénzt az öreg kontinensen, hiszen a Paris-Saint Germain és a Manchester City is nagyrészt emiatt vált topklubbá, a Newcastle United és a Sheffield United pedig ráadásul éppen szaúdi kézben van.

Jászír al-Rumajján az al-Hilal mellett a Newcastle tulajdonosa is lett, és a csapat egyből be is jutott a Bajnokok Ligájába Forrás: AFP/Paul Ellis

Az UEFA elnöki pozícióját 2016 óta betöltő Aleksander Ceferin azonban egy pillanatig sem tart attól, hogy a szaúdi előretörés veszélyezteti az európai klubfutball dominanciáját. A szlovén elnök elsősorban azzal érvel az álláspontja mellett, hogy néhány éve a kínaiak is hasonló dologgal próbálkoztak, amikor olyan játékosokat szereztek meg, mint Oscar, Hulk, Graziano Pellè, Marek Hamsík, Marouane Fellaini vagy Carlos Tévez – ők mégis a feledés homályába merültek.

Nem jelent fenyegetést, mert hasonlót láthattunk Kínában is, ahol a karrierjük vége felé járó játékosokat vettek meg azzal, hogy sok pénzt kínáltak nekik.

Ám a kínai labdarúgás nem fejlődött és a válogatottjuk azóta sem kvalifikálta magát világbajnokságra. Szerintem nem a megfelelő módszert követik, mert aszerint a játékos- és edzőképzésen kellene dolgozniuk, de ez nem az én problémám – mondta Ceferin augusztus végén a L'Équipe-nek. – Vannak olyan, nagyrészt a pályafutásuk végén járó játékosok, akik már nem elég ambiciózusak ahhoz, hogy a legjobb versenysorozatokban szerepeljenek. De amennyire én tudom,

[Kylian] Mbappé és [Erling] Haaland például nem álmodik Szaúd-Arábiáról, és nem hiszem, hogy a legjobb játékosok pályafutásuk csúcsán Szaúd-Arábiába mennének. Olyanok igazolnak oda, akikről az emberek azt sem tudják, hol játszottak előtte."

Aleksander Ceferin nem tart a szaúdiaktól Forrás: AFP/Fabrice Coffrini

A fellengzős mondatai alapján Ceferin tehát úgy érzi, hogy csak mert Kínának szűk egy évtizede nem sikerült futballnagyhatalommá válnia, ezért Szaúd-Arábiának sem fog sikerülni. Emellett aranylabdás, Bajnokok Ligája-győztes vagy éppen világbajnok focistákról úgy gondolja, hogy motivációhiány és pénzéhség miatt igazolnak el egy olyan klubtól, amit "senki sem ismer".

A nyilvánvalóan valamennyire elfogult sztárigazolások azonban nem így gondolják. Neymar szerint "lehetséges, hogy a szaúdi liga rövidesen erősebb lesz, mint a Ligue 1", Cristiano Ronaldo pedig úgy véli, "a szaúdi liga már most sokkal erősebb, mint az [észak-amerikai] MLS", ahová többek között Lionel Messi igazolt.

Ceferin a nyilatkozata ellenére valamennyire tarthat a szaúdi ligától, ugyanis a Szaúdi Labdarúgó-szövetség azon ötletét, hogy a szaúdi bajnok 2024-től szabadkártyával az európai Bajnokok Ligájában indulhasson, azonnal és határozottan elutasította.

Kizárt, hogy bármilyen Európán kívüli csapat induljon a Bajnokok Ligájában, az Európa-ligában vagy a Konferencia-ligában.

Ezeket a sorozatokat az európai csapatoknak hoztuk létre. (Mondjuk itt azonnal visszavághatnánk, hogy akkor mit keres a kazah vagy az izraeli bajnokcsapat ebben a sorozatban, de ez tényleg a magas labda leütése volna.) Ráadásul ahhoz, hogy más földrészről nevezhessenek csapatok, változtatnunk kellene sok szabályon. Ezt pedig biztosan nem fogjuk megtenni" – mondta Ceferin.

Bajnokok Ligája-meccseket úgy tűnik, nem láthatunk Szaúd-Arábiában – világbajnoki meccseket azonban hamarosan talán igen Forrás: NurPhoto via AFP/Jakub Porzycki/NurPhoto/Jakub Porzycki

Ha lehet hinni az UEFA szlovén elnökének, akkor ebben a tekintetben nincs az a pénz, hogy a BL-ben láthassuk az egyik sztárokkal teletűzdelt szaúdi klubot. Az arab ország előrelépési tervei azonban más szempontból is töretlenek. Egyrészt ne számítsunk arra, hogy már a téli átigazolási időszakban nem fog folytatódni az őrült költekezés és a topligás játékosok ezzel járó megszerzése. Másrészt a szaúdi koronaherceg, trónörökös és miniszterelnök, Mohamed bin Szalmán eldöntötte, hogy a régió és a világ egyik vezető gazdasági hatalma lesz a hazájából, ehhez pedig

célja, hogy 2030-ig nagyjából 25 jelentős világbajnokságot rendezzen az ország.

Az eredeti tervek szerint a 2030-as évben ezt a folyamatot a foci-világbajnokság rendezése zárta volna le, amelyre korábban Egyiptommal és Görögországgal közösen pályázott Szaúd-Arábia úgy, hogy a társaktól átvállalta volna a rendezési költségeket. Ám nyáron sajtóértesülések szerint a szaúdiak belátták, hogy nem reális a Spanyolország-Portugália-Marokkó trió közös pályázatának legyőzése, ezért kiszállt a társulásból, és

immáron egyedül, a 2034-es labdarúgó-világbajnokságot tűzte ki célul.

Ehhez pedig állítólag már el is kezdték megkörnyékezni az európai labdarúgás vezető személyeit, hogy elnyerjék a támogatásukat.

Infantino katari sejkek és Mohamed bin Szalmán társaságában töltötte a legtöbb időt a tavalyi vb-n Forrás: AFP/Manan Vatsyayana

Utóbbi ügyben pedig biztos, hogy a szaúd-arábiai illetékesek mindent meg fognak tenni, hogy Ázsia 2002 és 2022 után harmadszor is rendezhessen foci-vb-t. És az alapján, hogy a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) elnöke, Gianni Infantino már évek óta minden nagyobb sporteseményen a szaúdi trónörökös társaságát keresi,

a FIFA biztosan nem ellenzi majd az újabb közel-keleti rendezést.

De a nemzetközi szövetség eddig látott irányelvei alapján ez nem is meglepő, és nem is elvárható. Ahogy a többi ázsiai országtól sem az.

Az UEFA-nak viszont a BL-től való eltiltás mellett valamit tennie kell, mert Szaúd-Arábia a klubfutballban és a válogatott fociban is egyre inkább tényező lesz, még ha Ceferin ezt nem is így látja.

Azt pedig nem kéne megvárni, amíg a szaúdi mögött az európai labdarúgás másodrangúvá válik.

Ám Ceferin (és Infantino) a szokásos módon lapít, miközben ki tudja, mi zajlik a háttérben? Ma még azt reméljük, hogy elképzehetetlen lesz a BL főtábláján egy al-Ahli-Manchester City mérkőzés. De amikor ez a rémálmot megpróbáljuk elűzni, gondoljunk abba bele, hogy két évvel ezelőtt mi volt a közvélekedés Szaúd-Arábia focijáról és mi a mai állapot.

Márpedig, ha ebbe komolyan belegondolunk, máris érezhető, hogy ezt a problémát nem lehet egy kézlegyintéssel elintézni.