Az első két kalapba besorolt 20 válogatottból 14 áll kijutást érő helyeken az Eb-selejtezők novemberi zárása előtt. A kivételt Horvátország, Olaszország, Lengyelország, Izrael, Bosznia-Hercegovina és Finnország jelentik, a helyükön jelenleg sorrendben Törökország, Ukrajna, Albánia, Románia, Szlovákia és Szlovénia állnak. Ám ez még rengeteget változhat.
Jelen állás szerint így nézne ki a pótselejtezők beosztása (a Nemzetek Ligája-eredmények alapján)
A divízió: Horvátország*, Olaszország*, Lengyelország, Észtország**.
B divízió: Izrael*, Bosznia-Hercegovina***, Finnország***, Izland.
C divízió: Georgia***, Görögország*, Kazahsztán*, Luxemburg*.
*: ha egyenes ágon nem jut ki, biztos, hogy pótselejtezőt játszhat
**: a D divízió legjobb csapataként akkor játszhat pótselejtezőt, ha az A divízióból legfeljebb 3 válogatott van, amely nem jut ki automatikusan
***: egyenes ágon már nem juthat ki, a pótselejtezős helye azonban biztos
Az A divízióból Horvátország vagy Wales biztosan nem jut ki automatikusan, ahogy szinte bizonyosan a lengyel-cseh páros valamelyike is pótselejtezőre kényszerül. Innen még Olaszország, Hollandia, Dánia, Magyarország és Svájc automatikus kijutása sem biztos, ám mindegyikre nagy esély van. Ha ebből az ötből legfeljebb egy nem lesz ott a csoportja első két helyén, akkor Észtország pótselejtezőt vívhat.
Most, hogy leírtuk a jelenlegi csoportállásokat, és felvázoltuk a helyzetet, nézzük meg, kik okozhatnak nagy szenzációt az (esetleges) kijutásukkal.
6 meccsen szerzett 13 ponttal csoportelsőként vezeti az albán válogatott az E jelű ötöst. Odahaza kiütötte Csehországot és Lengyelországot úgy, hogy még csak gólt sem kapott a sokkal esélyesebb ellenfelektől, de idegenben is pontot vittek haza Prágából Sylvinho tanítványai. A Barcelonával kétszeres Bajnokok Ligája-győztes, korábbi brazil válogatott játékos januárban ült le Albánia kispadjára, és egy óriási siker kapujába segítette a csapatot.
Persze nem ez az első alkalom, hogy az albán válogatott pozitív meglepetést okozott, hiszen
2016-ban a semmiből okozott hatalmas szenzációt, amikor Portugáliában is győzve, Dániát és Szerbiát is megelőzve jutott ki története során első és eddigi egyetlen alkalommal nagy tornára.
Az ottani Eb-n aztán egy gólt szerzett a válogatott, és Armando Sadiku gólja egyből győzelmet is ért Románia ellen, ám a továbbjutás már nem sikerült. Azóta igazából esélye sem volt újabb Eb-re vagy vb-re eljutnia az albánoknak, noha a 2018-as és a 2022-es vb-selejtezőcsoportban is a harmadik helyen tudott végezni, 2020-ban pedig a Nemzetek Ligája-csoportját megnyerve feljutott a B divízióba.
A magyar válogatottnak is vannak rossz emlékei az albánokról, hiszen 2021 őszén előbb otthon, majd idegenben nyert 1-0-ra a csapat, mindkétszer Armando Broja góljával.
És ha már Broja: ezeket az eredményeket úgy érte el a válogatott a közelmúltban, jelenleg ő az egyetlen albán játékos, aki egy európai sztárcsapatban (Chelsea) futballozik.
Rajta kívül Klaus Gjasula (Darmstadt), Iván Balliu (Rayo Vallecano) és az exfradista Myrto Uzuni (Granada) azok, akik pályára szoktak lépni egy nem olasz, topligás csapatban, illetve van 5-6 olyan albán focista, akik a Serie A-ban és a válogatottban is rendszeresen futballoznak.
A játékosok ismertsége alapján tehát nem tartozik Európa legjobbjai közé az albán válogatott, de az elmúlt években többek között Magyarország ellen is bebizonyította, hogy nagyon jó erőkből álló együttesről van szó. Ez a teljesítmény pedig most csúcsosodhat ki, hiszen Moldova és a Feröer-szigetek vár a csapatra az utolsó két fordulóban, amelyeken már 3 pont is elég a biztos kijutáshoz, 4 pont pedig a biztos csoportelsőséghez. Ráadásul két győzelem esetén az öt legjobb csoportelső között is ott lehet az albán válogatott, ami azt jelentené, hogy az Eb-csoportok sorsolásakor az első kalapból húznák ki Albániát. Márpedig erre aligha gondolt valaki akár csak fél évvel ezelőtt is.
Még az albánoknál is nagyobb szenzációt okozhat a vele egy csoportban szereplő Moldova, amelynek szintén a saját kezében van a sorsa:
ha a moldáv válogatott mindkét, hátralévő meccsét megnyeri, ott lesz az Európa-bajnokságon – természetesen története során először.
A két együttes négy éve is egy Eb-selejtezőcsoportban volt, akkor oda-vissza sima albán siker született. Ráadásul a 2020-as kvalifikációkon még Andorra is megelőzte a 2004 óta mindig legfeljebb a selejtezőcsoportja ötödik helyén záró moldáv válogatottat – azt, amelyről most a kijutás kapcsán kell beszélni.
Márpedig ennek tényleg semmilyen előjele nem volt. Mert azt nem lehet annak hívni, hogy a legutóbbi Nemzetek Ligája D divíziójában a moldávok nyertek Lettországban, vagy oda-vissza legyőzték Liechtensteint. Most mégis az a helyzet, hogy hat meccsen mindössze egyetlen vereséget szenvedett (épp Albániában) a válogatott, emellett
otthon a csehek ellen és Lengyelországban is döntetlent játszott, ráadásul odahaza le is győzte Robert Lewandowskiékat.
Amiért mégis "csak" a negyedik helyről várhatja az utolsó két meccsét a csapat, az az, hogy hazai pályán nem sikerült legyőznie Feröert, amelynek ez az egyetlen pontja idáig. Így ugyanis minden bizonnyal mind a két meccsét meg kéne nyerni Moldovának ahhoz, hogy földöntúli bravúrt hajtson végre – ám ha ezt megteszi, akkor a többi eredménytől függetlenül bizonyosan eljut Németországba, hiszen ebben az esetben legfeljebb Albánia előzheti meg az együttest.
A moldávok szövetségi kapitánya az a korábbi 69-szeres válogatott Serghei Clescenco, aki játékosként izraeli klubokban nyújtott maradandót, csatárként például a Hapoel Tel-Aviv csapatát UEFA-kupa-negyeddöntőig segítette 2002-ben. Ha már az albánoknál lekicsinylően beszéltünk a játékosállományról, akkor Clescencónak sokkal inkább nincs irigylésre méltó dolga. A keret zöme a hazai Petrocub Hincesti csapatában vagy valamelyik román klubban futballozik, a legértékesebb játékosuk az orosz Szpartak Moszkvában játszó Oleg Reabciuk.
Az egyetlen olyan focistájuk pedig, amelyik a világ 15 legerősebb bajnokságának valamelyikében futballozik, nem más mint a válogatott gólrekordere, Ion Nicolaescu – és ő is a nem túl sikeres közelmúlttal rendelkező, holland Heerenveen játékosa.
Nem állítjuk tehát, hogy esélyesnek léptek elő a moldávok, hiszen a kiváló formában lévő albánok legyőzése után három nappal Csehországban is nyerni kéne egy ki-ki meccsen. Ám az albánokhoz hasonlóan inkább az összeszokottságból és harciasságból erőt merítő együttest motiválhatja, hogy ennél nagyobb esélye talán sohasem lesz a szovjet utódállamnak.
Az E csoport állása 8 forduló után:
1. Albánia 13 pont (6 meccs), 2. Csehország 11 (6), 3. Lengyelország 10 (7), 4. Moldova 9 (6), 5. Feröer-szigetek 1 (7)
További mérkőzések:
9. forduló (november 17.): Moldova–Albánia, Lengyelország–Csehország
10. forduló (november 20.): Csehország–Moldova, Albánia–Feröer-szigetek
Ha nem is annyira váratlan Kazahsztán jó szereplése, mint Moldováé, de bizonyosan kevesen hitték, hogy reális esélye van még novemberben is az Eb-kijutásra. A csapat már a 2020-as Eb-selejtezőkön is ért el figyelemreméltó eredményt a később főtáblás Skócia 3-0-s kiütésével, majd
az NL legutóbbi kiírásában többek között a szlovákok oda-vissza legyőzésével jutottak fel csoportelsőként a B divízióba.
A mostani Eb-selejtezőknek aztán már az elején jöttek az újabb bravúrok: 0-2-ről győzelem Dánia ellen, két meccsen hat pont Észak-Írország ellen, legutóbb pedig ismét hátrányból fordítva elért siker Finnországban.
Amiért még sincs a saját kezükben a kazahok sorsa, az a Szlovénia és Finnország elleni hazai vereség, amely még sokba kerülhet. Így ugyanis szurkolniuk kell Dániának Szlovénia ellen, hogy ne szenvedjenek vereséget Koppenhágában, mert ha a dánoknak sikerül pontot szerezni, akkor
az utolsó forduló szlovén-kazah meccse ki-ki találkozó lesz: aki nyer, a dánok mellett az jut ki az Eb-re.
(Megelőlegezve, hogy Kazahsztánnak előtte nem okoz gondot hazai pályán San Marino legyőzése.) Ha azonban Szlovénia győz Dániában, és Dánia nyer Észak-Írországban három nappal később, akkor a kazahok hiába nyernek kettőt, 21 szerzett ponttal is mindössze harmadikok lesznek.
Ám utóbbi esetben sem kell még végleges búcsút venniük Németországtól, hiszen az NL-csoportgyőzelemnek köszönhetően ekkor (minden bizonnyal) Georgia, Görögország és Luxemburg ellen még kivívhatja a részvételt az Eb-n, és erre a négyes tornára egyáltalán nem esélytelenként érkezne. Pedig
akárcsak Moldova, Kazahsztán is a hazai, másodsorban pedig az orosz bajnokságra építi a válogatott keretét.
A kevés kivétel egyike a legjobb kazah játékosnak számító, gólrekorder Bahtijor Zajnutgyinov, aki a török Besiktas csatára (akit a hétvégi bajnokiján brutálisan orrba könyököltek), de valljuk be, a személyében sem lehet azt mondani, hogy Magomed Adijev szövetségi kapitány egy világszerte ismert játékosra számíthat. Ám ahogy a kazah példa is mutatja és a mondás is tartja: 11 játékos nem feltétlenül alkot jó csapatot, és egy jó csapatot nem feltétlenül 11 jó egyéni képességekkel megáldott játékos alkot.
A H csoport állása 8 forduló után:
1. Szlovénia 19 pont, 2. Dánia 19, 3. Kazahsztán 15, 4. Finnország 12, 5. Észak-Írország 6, 6. San Marino 0
További mérkőzések:
9. forduló (november 17.): Dánia–Szlovénia, Kazahsztán–San Marino, Finnország–Észak-Írország
10. forduló (november 20.): Szlovénia–Kazahsztán, Észak-Írország–Dánia, San Marino–Finnország
Részben joggal gondolhatja azt az Olvasó, hogy miért lenne meglepetés az elmúlt két Eb-n egyaránt főtáblás, sőt ott egy-egy meccset nyerő szlovákok újabb kijutása. Nos, azért, mert talán maguk sem gondolták volna az elmúlt három évben mutatott formahanyatlás alapján, hogy szinte nyugodtan várhatják a selejtező utolsó két fordulóját.
Ugyanis mióta pótselejtezőn kijutottak a 2021-es Eb-re, nagy vonalakban ez történt a szlovákokkal: csoportutolsóként kiestek a Nemzetek Ligája C divíziójába, az Eb-n kaptak egy ötöst a spanyoloktól, a vb-selejtezőkön 10 meccsből mindössze 3-at nyertek meg, majd a legutóbbi NL-sorozatban a C divízióban is csupán a csoportjuk harmadik helyén végeztek. Utóbbi lehetett volna a mentőöv a válogatott számára, hiszen favoritként várták a kazah-azeri-fehérorosz válogatott mellett a kvartettet, amely megnyerése esetén az Eb-pótselejtező garantált lett volna. Ám elszúrták, így
egyedül az automatikus kvalifikációban reménykedhetnek, mindezt pedig az 5. kalapból kell kiharcolniuk, miután az 53 válogatott közül a 41. helyre rangsorolták a csapatot.
És mégis nagyon úgy tűnik, sikerül elérnie Szlovákiának az Eb-kijutást!
Tegyük hozzá, hogy Fortuna sem volt ellenük, hiszen azért a portugál-bosnyák-izlandi-luxemburgi négyesnél lehetett volna erősebbet kihúzni az első négy kalapból. Ám figyelembe véve, hogy Bosznia tavaly feljutott a Nemzetek Ligája A divíziójába, Luxemburg szintén hatalmas fejlődésen ment át az elmúlt években, Izland pedig Szlovákiához hasonlóan 2016-ban még az Eb egyenes kieséses szakaszában szerepelt, olyan könnyűnek sem mondható a sorsolás. Azt legalábbis
nem lehetett elvárni a szlovákoktól, hogy nyernek Izlandon és Luxemburgban, odahaza megverik Boszniát, és csak egy-egy góllal kapnak ki Portugáliától.
Márpedig ez történt, így csak matematikai esélye van annak, hogy nem szerzi meg a csoport második helyét a válogatott, amelynek egyetlen pont is elég a biztos Eb-részvételhez.
A játékoskeret az előző három példától eltérően határozottan erősnek mondható, hiszen
öt focista is BL-csapatban futballozik, és mellettük is van legalább egy-egy ember, aki a négy topliga valamelyikében játszik.
Ebből a szempontból tehát a szlovákok Eb-szereplése nem lenne akkora szenzáció, mint az albán-moldáv-kazah hármasé. De annak kiharcolásának körülményei miatt már annál inkább lenne sorolható a meglepetés kategóriába a válogatott kijutása.
A J csoport állása 8 forduló után:
1. Portugália 24 pont, 2. Szlovákia 16, 3. Luxemburg 11, 4. Izland 10, 5. Bosznia-Hercegovina 9, 6. Liechtenstein 0
További mérkőzések:
9. forduló (november 16.): Szlovákia–Izland, Luxemburg–Bosznia-Hercegovina, Liechtenstein–Portugália
10. forduló (november 19.): Bosznia-Hercegovina–Szlovákia, Portugália–Izland, Liechtenstein–Luxemburg