Boszorkányok, járványok, erőszak és a világ leghülyébb bírója

Január 13-án Elefántcsontpart öt városának hat stadionjában megkezdődik az Afrikai Nemzetek Kupája (AFCON vagy CAN). A kontinens legjobb 24 csapata egy hónapon át gyűri egymást, a tévénézők és az újságírók felkészülhetnek rá, hogy hiába lesznek a gyepen európai topligákban játszó sztárok tucatjai, a legizgalmasabb dolgok nem a pályán fognak történni, vagy, ha igen, abban sem lesz sok köszönet. A torna kapcsán összeszedtünk párat a legnagyobb az elmúlt évtizedek legnagyobb botrányai közül.

Nem rendező rendezők

Csak az elmúlt évtizedet figyelve is se szeri se száma a helyszínváltoztatásoknak az AFCON történetében. Az afrikai kontinens sajnos a mai napig meglehetősen kiszámíthatatlan térség, ahol előszeretettel puccsolnak meg tányérsapkás tábornokok, többé-kevésbé demokratikusan választott, de ingatag polgári kormányokat. Az ilyen puccsok aztán nem ritkán több évig tartó polgárháborúba torkollnak, márpedig könnyen belátható, hogy, ahol a fegyverek szólnak ott nem lehet meccset rendezni.

Egy botrányba fulladt Kamerun-Szenegál rangadó a sok közül, ez éppen egy 2017-ben készült kép Forrás: AFP/Thomas Samson

Már az 1988-as tornán elkezdődött a cserebere, miután 1986-ban kiderült, hogy Zambia forráshiány miatt nem fogja tudni vendégül látni hét riválisát. A CAF Algériát kérte fel, és ők vállalták is a rendezést. Csakhogy a következő évi Összafrikai Játékokon összerúgták a port Tunéziával, a kis szomszéd ugyanis bepanaszolta őket, mondván, a szabályokkal ellentétesen két játékosuk is profi volt. A CAF újrajátszást rendelt el, amire Algéria nem volt hajlandó, inkább a kontinenstorna rendezéséről is lemondott. Végül Marokkó lett a házigazda.

2013-ban nem lehetett házigazda Líbia, amelyik hiába nyerte el évekkel korábban a rendezés jogát,

a 2011-ben kitört, és nem csituló polgárháborút látva az afrikai szövetségnek (CAF) nem maradt más választása, mint elvenni a rendezést az észak-afrikai országtól.

A tornát így a kontinens túlsó végén, a Dél-Afrikai Köztársaságban rendezték meg, ahol a 2010-es világbajnokságra épült stadionok és viszonylagos rend várta a csapatokat. Líbia vígaszdíjként megkapta a 2017-es rendezés jogát, de az országban addigra sem csitultak az indulatok, így aztán Gabon ugrott be helyettük.

De, hogy időben ne menjünk messzire, a 2023 nyarára kiírt, de most sorra kerülő tornának sem Elefántcsontpart volt az eredeti házigazdája. 2019-ben Kamerun lett volna a rendező, de egyrészt szinte semmivel nem készült el semmi határidőre, illetve a frankofón többség elnyomó politikája miatt kitört zavargások miatt a CAF 2018 nyarán inkább Egyiptomra bízta a rendezést. A CAF elnöke Ahmad Ahmad azonban nem akarta szégyenbe hozni a kontinens egyik legsikeresebb futballnemzetét, így nekik ígérték 2021-es tornát, amit eredendően Elefántcsontpart kapott meg. A nem éppen nyugodt politikai életéről ismert nyugat-afrikai ország így 2023-ban rendezhetett volna - a nyári időjárást (az elviselhetetlen hőséget brutális áradások követték) a CAF úgy döntött, hogy jobb lesz, ha 2024 év elején rendezik meg a tornát. Így kerül sor az eredetileg 2023 nyarán Guineába kiírt tornára 2024 január-februárban Elefántcsontparton...

Járvány van, foci nincs!

Könnyen tűnhet úgy, hogy mindig Nyugat-Afrikával van a baj, pedig tényleg nem akarunk rászállni az Atlanti-óceán partvidékére, de mit tegyünk, ha egyszer ott zajlanak folyton az események. 2015-ben Marokkó nem volt hajlandó megrendezni a tornát, miután

2014 őszén Libériában súlyos Ebola-járvány tört ki, amely több szomszédos országban is produkált kisebb-nagyobb fertőzés gócokat.

Az Elwa ideiglenes Ebola-kórház Libériában 2015-ben Forrás: AFP/Zoom Dosso

A marokkóiak ezt látva és az ENSZ egészségügyi világszervezete, a WHO ajánlását szem előtt tartva inkább visszaléptek. Egyenlítői-Guineában azonban holmi járvánnyal nem lehet zavart kelteni, így ők ugrottak be az észak-afrikaiak helyett. Természetesen Libéria nélkül.

Nem csak kapura lőnek

Különösen Nyugat-Afrikában sajnos folyamatosan fennáll a politikai erőviszonyok hirtelen megváltozásának a lehetősége. Ami azt jelenti, hogy

egy tábornok gondol egyet, elfoglalja az elnöki palotát,

aki veszélyesnek tűnik, azzal végeznek az emberei, és kikiáltja magát elnöknek. A fentebb említett líbiai és kameruni eset mellett több tragikus esemény is kísérte már az AFCON történetét.

A 2013-as tornáról például egy selejtezős mérkőzésen történt incidens miatt a CAF kizárta a kontinens egyik legerősebb csapatát, Szenegált. A selejtező rájátszásában 4-2-es idegenbeli vereség után fogadták Drogbáékat, de a meccset nem sikerült végigjátszani. Amikor a Chelsea akkori sztárja belőtte a második vendég gólt a 78. percben, elszabadult a pokol: az elefántcsontparti játékosokat a rohamrendőrök menekítették ki a pályáról.

Hasonló eset játszódott le 2017-ben Kenyában, ahol a hazai nézők nem tudták elviselni, hogy csapatuk 1-0-s vereséget szenved Bissau-Guineától. A drukkerek köveket dobáltak és rakétákat lőttek a pályára, harminc percig állt a mérkőzés.

Stadionkatasztrófa Kamerunban

Nem csak selejtezőben voltak persze hatalmas botrányok. 2015-ben az Egyenlítői Guinea - Ghána elődöntős meccsen a hazai drukkerek nem tudták feldolgozni, hogy kedvenceik sima 3-0-s vereséget szenvedtek Ghánától. Az első félidő végén megtámadták a ghánai szurkolókat. Természetesen megint érkezett a könnygázzal felszerelt rohamrendőrség, valamint egy helikopter, ami a rotorjával pillanatok alatt elzavart mindenkit az érintett szektorokból.

A játékvezetőnek így is több mint félórára fel kellett függesztenie a meccset, a botrány után 36 embert kellett kórházi ellátásban részesíteni.

Egyenlítői Guinea negyeddöntője is botrányosan zárult egyébiránt: a 2-1-es győzelem után a vesztes tunéziaiak a rendes játékidő ráadásában a hazaiak javára egy erősen vitatható büntetőt megítélő mauritaniai játékvezetőben látták a bűnöst. Rajindraparsad Seechurnt meg is kergették a lefújást követően, ami 50 ezer dollárjába került a tunéziai szövetségnek. Igaz, a játékvezető sem lehetett büszke magára: féléves eltiltással értékelték a mutatott teljesítményét.

A legszörnyűbb jelenetek azonban a 2021-es kameruni tornán játszódtak le. A yaoundéi Stade d'Olembé nemzeti stadionban a Kamerun - Comore-szigetek nyolcaddöntő előtt tört ki tömegpánik, amikor rengetegen próbáltak egyszerre bejutni az egyik lelátóra. A hivatalos jelentések szerint hat felnőtt és két gyerek vesztette életét, akiket agyontaposott a tömeg.

A meccset végül lejátszották, és amellett, hogy 2-1-re nyert Kamerun a krónikájához tartozik, hogy ország-világ megismerhette a szokatlan stílusban, de meglepően hatékonyan dolgozó Comore-szigeteki kapust, Chaker Alhadhurt.

Ahhoz képest, hogy hivatalosan balhátvéd, netán baloldali középpályás, egész ügyes, nem? A comore-i csapatnak nem maradt bevethető kapusa, így került Alhadhur a kapuba.

A világ legrosszabb bírója

Nem túlzás, hogy a zambiai Janny Sikazwe bátran pályázhatna a címre azok után, amit a 2021-es torna Tunézia-Mali csoportmeccsén művelt. Igen, igen, ő az a bíró, aki ki tudja miért, a 85. percben lefújta a meccset, majd némi tanakodás után folytatta, hogy aztán a 89. percben ismét hármat fújjon sípjába. Az, hogy előtte állt a játék az ostobasága miatt, volt 9 csere és két hosszadalmas videozás, nem igen zavarta, és nem volt hajlandó hosszabbítani.

Egy kiadós 25 perces vita után aztán visszatértek a csapatok a pályára, hogy lejátsszák a Sikazwe által kiszámolt plusz 3 percet, amire viszont a tunéziaiak már nem voltak hajlandóak. Az ellenőri jelentés szerint szegény Janny hőgutát kapott, ezért nem tudta, hogy merre van az előre.

Terrortámadás Togo ellen

A 2010-es torna krónikájának legsötétebb fejezete a togói csapattal történek voltak: két nappal a rajt előtt úton a csapat szállására, már a rendező országban, Angolában terrortámadás célpontja lett a togói focistákat szállító busz. A sofőr mellett a csapatmenedzser és a sajtófőnök vesztette életét, többen pedig megsérültek. Egyes vélemények szerint a magát Cabinda Felszabadítási Hadseregnek nevező csoport akciója nem is a togói csapat ellen irányult, hanem a buszt felvezető katonai jármű volt a robbantás célja. Togo természetesen visszalépett a 2010-es tornától, amiért még a 2012-esről is ki akarta zárni a CAF, de Sepp Blatter közbenjárására végül ejtették a büntetést.

Boszorkányok és egyebek

Ugyancsak a 2021-es torna idején volt a hírhedt buea-i lövöldözés, amikor a kameruni hadsereg anglofon (a franciák helyett a britekhez húzó, és angolul beszélő) szeparatistákkal keveredett tűzharcba.

És ekkor esett meg az a szégyen, hogy a Mauritania-Gambia csoportmeccsen sikerült kétszer is rossz himnuszt elindítani az előbbi országnak.

Harmadjára már a megfelelő zenedarab indult el, de azt meg rövidúton lekeverték...

A 2015-ös tornán történt, hogy Guinea és Mali minden mutatóban azonosan zárt a D csoportban, így sorsolás döntött a továbbjutásról, amit Guinea nyert. Mali fellebbezett, de hiába. Mali sokkal korábban, 1977-ben is bajba került, akkor a selejtezőkből zárták ki őket, miután egy meccs végén a szövetség elöljárói és a bamakói stadion biztonsági emberei bántalmazták a bírót a Niger elleni meccset követően.

Egy szenegáli szurkoló Forrás: AFP/John Wessels

Ami jóformán egyetlen Afrikai Nemzetek Kupájáról sem hiányozhat: a boszorkányság vádja. Különösen a közép- és nyugat-afrikai csapatok esetében bukkan fel újra és újra a mágiával fenntartott kapcsolat vádja. 2000-ben Szenegál vádolta meg Nigériát, hogy a házigazda egy varázsló segítségével egy rontást hozó tárgyat rejtett el a szenegáli kapuban, aminek 2-0-s vereség lett a vége. 2002-ben

Dakarban a kameruniak szövetségi kapitányát, Winfried Schäfert és korábbi legendás kapusát, Thomas Nkonót vették őrizetbe, őket is rontást hozó amulett elhelyezésével vádolták.

2002-ben az elefántcsontpartiak "ismerték be", hogy tíz évvel korábban boszorkánymester segítségét vették igénybe, hogy megnyerjék a tornát, a döntőben tizenegyesekkel 11-10-verve Ghánát.

A 2015-ös döntő előtt Andre Ayew, a ghánaiak sztárja öntözte meg a gyepet egy titokzatos folyadékkal. A Muti nevű "varázslat" azonban nem sokat segített, mert Elefántcsontpart 0-0 után jobban rúgta a tizenegyeseket és 9-8-ra nyert.

Zimbabwe national team coach Zdravko Logarusic has accused the Cameroon national side of witchcraft, after a dead bat was found on the pitch during their 1-0 loss to Cameroon yesterday.

Definitely the only logical explanation...

(Via: @goal) pic.twitter.com/Y9NKBHToIF

— Micky Green’s Tips (@_MickyGreenTips) January 17, 2021

Goran Sztevanovics szerint a 2012-es AFCONON az okozta Ghána vesztét, hogy a csapat játékosai varázslók segítségével akarták egymást túlszárnyalni. A 2020-as torna előtt a zimbabwei csapat szövetségi kapitánya, Zdravko Logarusic állt ki egy denevértetemmel és "boszorkányság Kamerunban" feliratú táblával.