A dobókörből indul az oltár elé a magyar kalapácsvető óriás

Jó barátja az egyik legfőbb versenytársa, akivel nem riválisok, inkább cimborák. A kalapácsvető Rába Dániel néhány véletlennek köszönhetően majdnem lecsúszott karrierje kezdetéről, végül aztán mégis bekerült a dobókörbe. Egyik legnagyobb álma válna valóra azzal, ha augusztus 20-án ott lehetne a kalapácsvetés döntőjében a budapesti atlétikai világbajnokságon, de ha nem így alakul, akkor sem lesz szomorú, főleg, mert másnap feleségül veszi szerelmét.

Origo: Hogy bírja ezt a hőséget?
Rába Dániel: Nincs vele bajom, de azért jólesik, hogy van a lakásban légkondi. A pályán meg sok az árnyék, de amúgy is megszokja az ember a nagy meleget. Pláne, hogy rengeteget járunk Dél-Afrikába edzőtáborozni, ahol annyira hozzászoktunk az afrikai naphoz, hogy ezt az ittenit szinte már meg sem érezzük.

Ezért is szervezik oda ezeket a táborokat, hogy gyorsan tudjanak alkalmazkodni az esetenként extrém meleghez?
Ezért is, igen, meg azért is, mert régebben, amikor még hidegebbek voltak a telek itthon, nem volt alkalmas idő az edzésre január-februárban.

Emlékszem még olyan edzésekre, amikor -20 fokban hólapátolással kezdtünk és hógolyózással vezettünk le az edzőtársammal, Halász Bencével,

azt nagyon szerettem, szeretem a telet, a havat.

Jó, hogy említi őt, milyen a viszonya a magyar férfi kalapácsvetés nagy reménységével, Halász Bencével?
Nagyon jóban vagyunk, sokat beszélgetünk. Rengeteg időt töltünk együtt, időnként akadnak is nézeteltérések köztünk, de ez belefér. Mindketten könnyen meg tudunk bocsátani, hamar el tudjuk felejteni, ha valami sérelmünk lenne, másnap úgy megyünk tovább, mintha nem történt volna semmi. Inkább egymás húzása jellemzi a kapcsolatunkat, de igaz ez a másik edzőtársamra, Varga Donátra is.

Rába Dániel szinte csapatsportként tekint az atlétikára Forrás: Magyar Atlétikai Szövetség

Miben motiválják egymást?
Amikor például már a harmadik heti kemény edzésen vagyunk túl, és már mindenkinek elege van kicsit, és egyikünk megmutatja, hogy mennyire elszánt, akkor az mindenkire hatással van. Ugyanígy elég, hogy csak egy valakinek legyen lelkesedése, az átragad a többiekre. Vagy mondjuk egy kemény súlyemelő edzésen egy-egy szó, vagy egy tekintet is biztatni tudja azt, aki szakításban éppen rámegy a 130 kilóra.

Akkor nem is egyéni sportág az atlétika?
Nem, nem annyira. A dobókörben egyedül vagyunk ugyan, de egy jó edzőtárs, vagy ha már csapatban készülünk, akkor igazán tudjuk motiválni egymást.

Nem is tekintik riválisnak egymást mondjuk Halász Bencével?
Nem igazán. Ő jóval tehetségesebb nálam, nem irigylem tőle, sőt, örülök, hogy van egy ilyen edzőtársam, aki a saját teljesítményével is húz engem. A versenyekre soha nem azért mentem, hogy na én most ledobom őt, soha nem viszonyultam hozzá így. Mindig örültem a sikereinek, és az is lehet, hogy megváltozik majd a helyzet és én leszek jobb egyszer. Mindkettőnkben ott az alázat, ráadásul ugyanúgy edzünk, ugyanúgy lelkesedünk, mindketten el tudjuk fogadni, ha a másikunk a jobb.

Hogy áll most a felkészüléssel?
Nagyon biztatóan! Fizikailag nagyon jól érzem magam, bízom abban, hogy jól fogok teljesíteni a világbajnokságon. Sajnos az eddigi versenyeim nem erre utalnak, mert ott még nem tudtam teljesíteni, 72 métert dobtam csak, ami a saját egyéni csúcsomtól 4 méterrel elmaradt. De nem keseredtem el, mert tudom, hogy edzésen megy a nagyobb, és ha azt sikerül versenyen is megdobni, akkor az már egy jó teljesítmény lehet.

Jó lenne 74-75 métert dobni, ami idén még nem jött ki, nem tudom, hogy ennek mi az oka, de remélem, hogy a vb-ig hátra lévő idő alatt még sokat fogok fejlődni.

Nagyon pici hiányzik ahhoz, hogy kipattanjon egy nagy dobás, de bízom, nem is magamban, hanem hívő emberként Istenben, és kérem is a segítségét.

Bizakodó a felkészülésével és a formaidőzítéssel kapcsolatban is Forrás: Rába Dániel személyes archívum

Ezzel az eredménnyel elégedett lenne a vb-n, vagy inkább helyezésekben gondolkodik?
A tavalyi vb-n 76 méterrel már 12-es döntőbe lehetett kerülni, ami nekem az egyéni csúcsom. Vagyis ha tudnék 75-76 métert dobni, akkor már reménykedhetnék a döntőben. Augusztus 19-e is egy szép nap, augusztus 20-án, hazai közönség előtt a döntőben dobni valami fantasztikus lenne. Megtettem ezért mindent, sokat edzünk, lelkiekben is sokat készülök, ezért vagyok még így is biztos abban, hogy helyt tudok állni.

Megkérdezhetem, hogy milyen magas és hány kilogramm?
196 centiméter és 120 kg vagyok.

Gondolom, ez csupa izom.
Igen, habár van rajtam most egy kis felesleg.

Egy ilyen hatalmas embernek mennyire érzékeny a lelke?
Nem sírok sokat, de nem azért, mert keménynek neveltek, hanem mert ilyen típus vagyok, az empátia jellemzőbb inkább rám.

Persze előfordul, hogy időnként sírhatnéka van az embernek, és azért remélem is, hogy a vb-n lesz rá okom, hogy kiengedjek egy-egy örömkönnyet. Vagy ha ott nem is, akkor majd másnap, az esküvőmön.

Nahát! A dobókörből az oltár elé?
Pontosan! Nagyon várom az esküvőt, teljesen rápörögtem a szervezésre. Már gyerekkoromban is apafigura akartam lenni, édesapám nagy példakép a számomra, mert nemcsak jó apa, hanem jó férj is. Ezért gyerekkoromban sem az anyagiak megszerzése hajtott, hanem a család gondolata. Emiatt is szeretném saját magam és mindenki számára emlékezetessé tenni az esküvőt, próbálom a lehető legtöbbet kihozni ebből is. Sok mindent én intézek, de ez nem vesz ki semmit a felkészülésemből.

A násznép is ott lesz a stadionban előző nap?
Igen, mondhatjuk, hogy egy része biztosan. Anyukám teljesen bezsongott, amikor kiderült, hogy Budapesten lesz a világbajnokság, rengeteg jegyet vett, én is sokat vettem a barátaimnak, nagyon fog motiválni, hogy tudom, hogy ott vannak velem.

A kedvese is atletizál?
Igen, a tatai edzőtáborban találkoztunk Pálmával, aki gerelyhajító. Azt szoktam mondani, ha a vb-n nem is lesz enyém a pálma, pár nappal utána biztosan elnyerem.

Sári Pálma és Rába Dániel a kalapácsvetés világbajnoki döntője után egy nappal házasodnak össze Forrás: Rába Dániel családi archívum

Hogy kezdődött a karrierje?
Ötödikes koromban jött toborozni az iskolánkba a mostani edzőm, Németh Laci bácsi. Nem nagyon érdekelt az egész, nem is emlékszem pontosan, hogy mi hangzott el, csak tudom, hogy a katonaságot emlegették, hogy olyan fegyelem van itt, mint a seregben, őszintén ezt nem találtam túl vonzónak. Nem voltam igazán elkötelezett, de sok osztálytársam jelentkezett, úgyhogy feliratkoztam én is, és felírtam apukám telefonszámát. Viszont a számot elrontottam, de szerencsére Laci bácsi ismerte édesapámat, meg is kereste őt, hogy megkérdezze, nem az ő fia jelentkezett-e kalapácsvetésre. Addigra teljesen kiment a fejemből, aztán mikor kiderült, hogy tényleg feliratkoztam, anyukám közölte, hogy csak a nyári szünetben mehetek.

Kivárta türelemmel?
Igen, hogyne, de a kezdésről is majdnem lecsúsztam.

Egy osztálytársammal beszéltük meg, hogy elmegyünk az első edzésre, de úgy belemerültünk egy Bud Spencer, Terence Hill filmbe, hogy csak késve értünk oda.

Innentől aztán minden jól alakult?
Azt nem mondanám. (nevet) Az első körben ugyanis

nem tudtam lefutni a 400 métert, 200 méternél meg kellett állnom, annyira kimerültem. Hogy ne vegyék észre, úgy tettem, mintha bekötöttem volna a cipőfűzőmet.

De tényleg katonásan mentek a dolgok, ahogy azt a toborzáskor ígérte Laci bácsi. Emlékszem, hogy nem lehetett vizet inni, de megoldottuk, belecsavartuk a melegítőnkbe, úgy vittük be magunkkal a vizet az edzésekre.

Emlékszik az első dobására?
Arra már nem, de arra igen, hogy már egy hónapja dobtam helyből, vagyis olyankor kétszer meglengetjük a kalapácsot és kidobjuk. Nagyon idegesített, hogy mások már foroghatnak, nekem meg még nem tanították meg, úgyhogy elhatároztam, hogy megtanulom én egyedül is. Elkezdtem forogni a füvön és térden vágtam magam a kalapáccsal.

Ami hány kilós?
Akkor még csak 2 kilogrammossal dolgoztunk, most már jobban fájna a 7,25 kg-ossal.

Az önszorgalom aztán meghozta a sikert?
Dehogy is! (nevet) Az első forgó edzésemen egyetlen egyet sikerült kidobnom a körből, a többi a hálóban maradt. Kicsit el voltam szomorodva, de az edzőm megvigasztalt, hogy mindenki így kezdi.

---

Jegyek kaphatók az atlétikai világbajnokságra a jegy.atletikaivilagbajnoksag.hu weboldalon. A délelőtti jegyek egységesen 3000 forintba kerülnek, míg az esti programokra a hétköznapi versenynapokon 6900, hétvégén 8900 forinttól indulnak a jegyárak. Összesen 9 esti és 5 délelőtti program lesz a világbajnokság alatt és 6, ingyenesen látogatható utcai versenyt rendeznek, amelyek rajtja és célja a Hősök terén lesz. A női maraton augusztus 26-án, a férfi maraton 27-én reggel 7-kor rajtol.