Csütörtök délután kezdődik a 24. férfikézilabda-világbajnokság Katarban. A férfi vébék történetében eddig csak európai csapat szerzett érmet, az elődöntőbe is csak kétszer került más földrész válogatottja: 2001-ben Egyiptom, 2005-ben Tunézia lett negyedik. Talán nem véletlen, hogy Katar ebből a két országból is honosított, mégpedig olyan jól, hogy kis szerencsével akár a legjobb négyig is eljuthat.
A gazdag olajkitermelő országban az utóbbi években döbbenetes összegeket öltek a sportba. A tavalyi, dohai rövidpályás úszó-világbajnokságot és a mostani kézivébét a 2019-es atlétikai vb és a 2022-es foci-vb követi majd (a korrupcióvádak ellenére aligha veszítik el a rendezés jogát), és két elbukott pályázat után biztosan esélyesnek számítanak majd a 2024-es olimpiai kandidáláskor is.
Ami a kézivébét illeti, nemcsak azért kellett mélyen a zsebbe nyúlni, hogy a semmiből felhúzzanak egy 15 ezres arénát Luszailban, illetve megépüljön egy 7700 és egy 5500 fős csarnok Dohában – a katari szövetség a csapatépítést is gazdasági oldalról közelítette meg.
A közel-keleti válogatott eddig kevés vizet zavart a világbajnokságokon. A legjobb teljesítményt az első szerepléskor, 2003-ban érte el, amikor a harmatgyenge Ausztrália és Grönland legyőzésével továbbjutott a csoportból, és a 16. lett. Azóta három tornán összesen kétszer sikerült nyernie: 2007-ben elkerülte az utolsó, 24. helyet, mert Ausztráliát ismét legyőzte, két éve pedig egy Chile elleni sikerrel a 20. helyen zárt.
Ez a szerény mérleg nyilván nem méltó egy házigazdához, így miután 2011-ben Katar megkapta a rendezés jogát, előkerült a tömött erszény. A Mohamed Ahmed al-Saabi elnök által meghirdetett hosszú távú terv első lépéseként sikerült megszerezni Valero Riverát. A 2013 januárjában Spanyolországot világbajnoki aranyéremig vezető szakembert egy hónappal később már tárgyalni hívták, áprilisban megszületett a megállapodás, szeptemberben pedig már Rivera irányította a katari válogatottat.
"Életem legjobb döntése volt, hogy elfogadtam a katari ajánlatot, elképesztő hibát követtem volna el, ha nem így teszek. Megtiszteltetés itt dolgozni" – nyilatkozta Rivera.
A szövetség ezután sok olyan játékost megkeresett, aki nem számított a saját válogatottjánál kulcsembernek, és jövedelmező szerződést felkínálva felajánlotta neki az országváltás lehetőségét.
Az ismertebb nevek közül a dán Nikolaj Markussennek állítólag 300 ezer eurós (azaz közel százmillió forintos) ajánlatot tettek a katariak. A Szegeddel is hírbe hozott átlövő nemet mondott, pedig ha akkor rábólint, most vb-résztvevő lehetne. Így viszont nem: Gudmundur Gudmundsson, a dán férfikézilabda-válogatott szövetségi kapitánya végül kitette a keretszűkítéskor.
A norvég Tv2 szerint ugyancsak kapott ajánlatot a 159-szeres norvég válogatott balátlövő, Kristian Kjelling, aki 2012 májusában az al-Ahlinál szerepelt kölcsönben. "A klubvezetők célozgattak rá, de az állampolgárságom nem megfizethető. Én csak egy válogatottban játszom, a norvégban" – jelentette ki a 34 éves játékos.
Nem mindenki volt ekkora hazafi a megkeresettek közül, a katariak bő keretében összesen 14 honosított játékos van. Jusszef Ben Ali, Amine Keder és Vajdi Sinen Tunéziából, Jovo Damjanovic, Zarko Markovic és Goran Stojanovic Montenegróból, Eldar Memisevic, Mirnes Grco és Danijel Saric Bosznia-Hercegovinából, Jorge Luis Pavan és Rafael Capote Kubából, Bertrand Roine Franciaországból, Borja Vidal Spanyolországból, Hasszan Mabruk Egyiptomból érkezett. Közülük Keder, Sinen, Memisevic és Mabruk már két éve is ott volt a vébén.
"Korlátozott emberi erőforrással rendelkező kis nemzet vagyunk, ezért kellettek a honosítottak" – nyilatkozta a katari kézielnök. Szerencsére csak az emberi erőforrások korlátozottak, az anyagiak nem: svéd Aftonbladet szerint Rivera kapitány havi 600 ezer svéd koronának megfelelő dollárt (mintegy 20 millió forintot) kap havonta. Egy olyan kvalitású játékos, mint Stojanovic vagy Markovic pedig ennek az összegnek a felét kapja (adómentesen).
A lapnak Tobias Karlsson, a svéd válogatott csapatkapitánya felháborodottan nyilatkozott a játékosok megvásárlásáról. "Néhány éve megbízható emberektől azt hallottam, hogy a katariak 15 millió svéd koronát ajánlottak játékosoknak az országváltásért. Ez egyszerűen felháborító és elfogadhatatlan" – dohogott a Flensburg légiósa a félmilliárd forintnak megfelelő tétel miatt.
Karlsson hozzátette, tudomása szerint a fizetésen felül a vb-re külön bónuszt is kitűzött a katari szövetség, állítólag minden egyes megnyert mérkőzés 30 millió svéd koronát ér, ezt osztják szét a 16-os keret tagjai között. Egymilliárd forintos meccsprémiumért már igazán érdemes küzdeni.
Rivera úgy dolgozik egy éve a kiválasztott játékosokkal, mintha egyazon klubnál játszanának, spanyolországi és franciaországi edzőtáborokban készülnek. Eddig csupán egy vereséget szenvedtek: tavaly januárban Franciaországtól 29-23-ra kikaptak a párizsi Golden League-tornán.
Hivatalos mérkőzésen azonban még hibátlan a csapat, a tavalyi Ázsia-bajnokságot megnyerte, és komolyabb csapatokkal is képes felvenni a versenyt. Dániával egy éve 23-23-as döntetlent játszott, december végén pedig az oroszokat 33-22-re, Szerbiát 27-26-ra verte.
"Hálás vagyok a szövetségnek, hogy klubként kezelte a válogatottat, tökéletesen begyakorolhattunk mindent, nyugodt szívvel várhatjuk a vb nyitányát" - mondta Rivera. A csütörtöki, Brazília elleni első csoportmeccs után még Spanyolország, Szlovénia, Fehéroroszország és Chile következik – legalább két ellenfelet kell megelőzni, hogy a nyolcaddöntőben folytatódhasson a menetelés.
"Szerintem Katar képes lesz a meglepetésre, tavaly Párizsban már megtapasztalhattuk az erejét. Valero Rivera a világ egyik legjobb edzője, remek csapatot épített" – nyilatkozta Claude Onesta, a franciák olimpiai, világ- és Európa-bajnok edzője.
Noha sokan úgy gondolják, Katar eljuthat a négy közé, Rivera óvatosabb ennél. "Célunk, hogy a csoportból továbbjussunk, és Katar eddigi legjobb vb-eredményét érjük el. Szerintem meg tudjuk csinálni" – jelentette ki.
A világbajnokság a riói olimpia miatt is nagyon fontos, hiszen az aranyérmes kijut a 2016-os játékokra, a 2-7. helyezettek pedig indulhatnak a selejtezőtornákon. Éppen a nagy tét miatt fájó a magyar válogatottnak, hogy lemaradt a vb-ről, az akkor még Mocsai Lajos vezette együttest Szlovénia búcsúztatta a nyári selejtezőn.
A világbajnokságot nagy zűrzavar előzte meg, előbb a nemzetközi szövetség elvette az ausztrálok vb-indulási jogát, hogy odaadja a legnagyobb és legfontosabb piacnak számító németeknek. Ezt az arcátlanságot még a korábbi világbajnok Daniel Stephan is erősen megkérdőjelezhetőnek nevezte, és biztosak lehetünk abban, hogy a "Lex Deutschland" okoz még problémát a későbbiekben.
Igaz, az IHF majdnem öngólt lőtt, mert az ARD és a ZDF közszolgálati televízió visszalépett a közvetítésektől, végül a Sky Deutschland megszerezte a jogokat, és vállalta, hogy nemcsak Németország, de Ausztria összes mérkőzését is közvetíti a két országban.
Ősszel aztán politikai okok miatt Bahrein és az Egyesült Arab Emírségek jelezte, hogy nem indít csapatot Katarban, erre az IHF Izlandnak és Szaúd-Arábiának adott zöld utat. A magyarok hoppon maradtak, így számukra az Eb kínálkozik, hogy életben tartsák olimpiai kijutási álmaikat.
A 24 csapat négy hatos csoportban kezdi meg a küzdelmet, minden csoportból az első négy jut a nyolcaddöntőbe, innen pedig kieséses rendszerben folytatódik a torna. A döntőt február 1-jén rendezik.
A csoportbeosztás:
A csoport: Spanyolország, Szlovénia, Katar, Fehéroroszország, Brazília, Chile
B csoport: Horvátország, Bosznia-Hercegovina, Macedónia, Ausztria, Tunézia, Irán
C csoport: Franciaország, Svédország, Algéria, Csehország, Egyiptom, Izland
D csoport: Dánia, Lengyelország, Oroszország, Argentína, Szaúd-Arábia, Németország