Ez beleégett a szívekbe: Európa legjobb kosárcsapata Magyarországon van

Sporttörténelmet írt a Sopron Basket női kosárlabda-csapata azzal, hogy megnyerte a legrangosabb kupasorozatot, az Euroligát. A győzelemig nagyon hosszú út vezetett, amely tele volt emelkedett és kevésbé emlékezetes pillanatokkal, nagy győzelmekkel és fájó vereségekkel. De a Fenerbahce elleni döntőre minden összeállt és minden a helyére került. Nagyinterjú Török Zoltán ügyvezető igazgatóval.

Alig volt már hátra pár másodperc a Fenerbahce elleni Euroliga-döntőből, amikor Gáspár Dávid időt kért. A csapat tagjai már mosolyogva hallgatták az edzőt, mert tudták, hogy megnyerték a kupát. Ön viszont nagyon feszültnek tűnt a kispad mellett. Akkor sem hitte el, hogy megvan a hőn áhított győzelem?
Ezek után furcsa lesz a válaszom: én azért mentem ki Isztambulba, hogy lássam, ahogy a Sopron megnyeri az Euroligát.

Molnár Balázs menedzser, Török Zoltán ügyvezető, Gáspár Dávid vezetőedző és Laczka Miklós edző. A siker legfőbb letéteményesei Forrás: Origo

Ennek szellemében szóltam a csapathoz még a bajnoki rájátszás kezdetén.

A meccs napján a telefonomra letöltöttem azt a fotót, amelyet a FIBA tett ki, és amelyen a győztesnek járó kupa volt látható.

Hogy ezek után miért tűntem feszültnek? Nem voltam az, sokkal inkább az ilyenkor szokásos stresszfaktort próbáltam alacsonyan tartani.

Játszott valaha az életében puzzle-t?
Hogyne. Családi karácsonyok emléke bukkan fel. Édesapám sokszor hozott Németországból puzzle-t, s odahaza együtt raktuk ki ezeket.

Csak azért kérdezem ezt, mert ez a döntő olyan volt, mintha valaki egy ezerdarabos puzzle bármely elemét azonnal és hiba nélkül a helyére tudta volna illeszteni. Minden egyes darabot, egymás után, hogy a végére tökéletes legyen a kép.
Gáspár Dávid és a szakmai stáb fantasztikusan menedzselte ennek a döntőnek a szakmai részét. Ha erre gondolunk, az igazi mestermunka volt. A csapat előzetes felkészítésében minden egyes stábtagunk nagyon kemény és jó munkát végzett. Ha ennél is jobban megyünk vissza az időben, akkor viszont azt kell mondani, hogy a szezon elején nagyon fontos darabok hiányoztak. Hiába kötöttünk szerződést az amerikai olimpiai bajnok Napheesa Collierrel, ő anyai örömök elé nézett és nem tudott eljönni Sopronba.

Ha innen nézem a dolgot, akkor ezt a kirakóst összerakni roppant nehéz feladat volt. Az, hogy ez megtörtént, a szakmai stáb óriási dicsérete.

Ugyanakkor nem volt benne a levegőben az, hogy pont ebben a szezonban nyeri meg a Sopron az Euroligát.

Félktelen soproni öröm a dobogó tetején Forrás: Tóth Zsombor

Azt ki merem jelenteni, hogy a sorozatos Final Four-szereplések alatt a csapat játékosai, s az edzők is hatalmas rutint szereztek. Mi úgy építkezünk, hogy a csapat gerince évek óta együtt van. Épp ez volt az egyik lényege a győzelmünknek, mert mindez olyan lelki pluszt adott nekünk, ami senki másnak nem volt meg Isztambulban.

Ezért nyertünk, s én a győzelmet most is Sopron városa és Magyarország dicsőségére ajánlom.

Néhány héttel ezelőtt a Magyar Érdemkereszt Arany Fokozatát kapta meg a március 15-i nemzeti ünnep alkalmából. Maga az elismerés is nagyszerű visszaigazolása a munkájának, de ebben az a legszebb, hogy ezt a kitüntetést nem az Euroliga megnyerése után, hanem előtte kapta meg.
Óriási nagy megtiszteltetés volt és a mai napig így gondolok rá.

Az, hogy ezt a történetet úgy sikerült folytatnunk, hogy a csapat megnyerte az Euroligát, annak a visszaigazolása, hogy talán mégsem érdem nélkül kaptam meg a kitüntetést.

Mennyi munka van ebben a győzelemben?
Nagyon sok ember nagyon sok munkája. Ez nem egy, nem két ember műve. Nemcsak a játékosoké, akik pontot kiteszik ennek a történetnek a végére. Nagyon sok láthatatlan és a nagyközönség számára ismeretlen háttérember sokéves erőfeszítése is kellett ahhoz, hogy ez a győzelem megszülethessen.

Gáspár Dávid, a Sopron Basket Euroliga-győztes edzője Forrás: FIBA

Azok az emberek, akik éjt nappallá téve robotolnak, akik a hihetetlen mennyiségű videós anyagot összevágják és megszerkesztik, akik elemzik a játékosok fizikai állapotát – ez az ő győzelmük is.

A játékosoknak el kellett jutni oda, hogy az emberi és a pályán lévő kapcsolatok is olyan szintre kerüljenek, amit Isztambulban láthattunk.

Április 1-én a Sopron kikapott a DVTK-tól a bajnoki elődöntő második meccsén. Ekkor egy héttel voltunk a Final Four kezdése előtt. Mi játszódott le önben, amikor hírét vette a miskolci vereségnek?
Vannak olyan pillanatok, amikor semmi sem sikerül, ez a nap ilyen volt. Az évek során az ember megtanulja, hogy kell kezelni ezeket. Két üzenete volt a számomra ennek a vereségnek. Az egyik, hogy a fene egye meg, hogy már megint ez történik velünk. A másik, hogy ismét előjöttek azok a mentális hibák, amelyekkel a szezon közben már találkoztunk, és amelyeket akkor nem tudtunk orvosolni. Ezeket a hibákat mindig szóvá tettem, viszont ezek kijavításának az elmaradása nem járt mindig azzal, hogy az ellenfelek megbüntessenek bennünket. De volt, amikor igen. Ilyen volt ez a miskolci meccs, s azt hiszem, sikerült tanulnunk ebből. Legalábbis az isztambuli hétvége ezt bizonyította.

Mit jelent most ez a győzelem a klub jövőjének a szempontjából? Most mindenki Sopron-játékos akar lenni?
Hosszú évek óta nem érzem azt, hogy nekünk a nemzetközi porondon gondot jelentene eladni a klubot az ügynököknek, vagy a játékosoknak. Itt csak a mi anyagi lehetőségeink szabnak határt a vágyainknak. Az Euroliga-győzelem előtt is magas szinten volt a presztízsünk.

A döntő MVP-je, Gabby Williams Forrás: Tóth Zsombor

Ebben a tekintetben nem lesz változás.

De a klub presztízse most még magasabb szintre került. Amikor ezt a serleget a magasba emeled, akkor Kínában, Ausztráliában, az Egyesült Államokban is mindenki odafigyel erre. Ez pedig óriási dolog.

Benne van egy játékban?
Próbáljuk meg!

Mondom a neveket és önnek csak annyi lenne a feladata, hogy egyetlen szóval jellemzi azokat, akikről beszélek. Mehet?
Mehet!

Gabby Willams.
Hektikus csodalény.

Mondom, egy szó. Ez meg kettő.
Kérem, írja le egy szóban akkor. Hektikuscsodalény.

Fegyverneky Zsófia.
Hűség.

Határ Bernadett.
Büszkeség.

Czukor Dalma.
Család.

Varga Sára.
Fiatalság.

Stefanie Dolson.
Bigmama.

Jelena Brooks.
Soproni.

Nevena Jovanovics.
Kémia.

Briann January.
Álomirányító.

Varga Alíz.
A jövő.

Gáspár Dávid.
A jelen.

Török Zoltán. De nehogy azt mondja, hogy a múlt...
Pedig azt mondtam volna, de talán még nem. Falusi fiú.

Honti Kata.
Klubtörténelem.

Honti Kata ugye nem játszott már ebben a csapatban, de számomra tényleg elképesztő volt, hogy az elődöntő megnyerése után fogta magát, repülőre ült és megjelent Törökországban.
Látja, ez a mi családunk, ez a Sopron.

Olyan gesztusról és olyan legendáról beszélünk, akinek óriási szerepe van abban, ahol a Sopron ma tart.

Nagyon jól esett mindenkinek, hogy egyszer csak – teljesen váratlanul – a Kata megjelent Isztambulban.

Fegyverneky Zsófiát sokan a magyar sport legalulértékeltebb sportolójának tartják. Pedig amit ő csinál, az elképesztő. A 248. Euroliga-meccsén győztes csapat kapitányaként vehette át a serleget.
Ha kilépünk Sopron határain, akkor igaz lehet ez a legalulértékeltebb jelző. De nálunk egy mindenek felett álló emberről beszélünk. Ahogy őt Magyarországon kezelik, az valóban elgondolkodtató. De nem az én dolgom ezzel kapcsolatban kritikát megfogalmazni.

A csapatkapitány, Fegyverneky Zsófia öröme Forrás: FIBA

Mert én nála nagyobb sportolót idehaza nem ismerek.

Már abban a sportvilágban, amelyben mozgok. Természetesen nem ismerem hazánk összes nagy bajnokának, az olimpiai győzteseknek az életét, de amit Zsófi letett már az asztalra, az tényleg hihetetlen.

Közel három évtizede vezeti ezt a klubot. Ez alatt az idő alatt volt-e olyan pillanat, amikor ki merte mondani, hogy a Sopron egyszer meg fogja nyerni az Euroligát?
Nem én beszéltem erről. Én nem így élem az életem, hogy magasztos célokat tűzök ki. Én csak minden évben szerettem volna előre lépni. Egyszer megjelent nálunk két játékosügynök. Egy olasz és egy francia. Húsz évvel ezelőtt ők uralták a piacot. A top játékosok akkor náluk voltak. Eljöttek hozzánk egy látogatásra, egy egész hétvégét töltöttek Sopronban.

A vizit végén a francia úriember, Paco Torres annyit mondott, hogy el fog jönni az az idő, amikor a Sopron megnyeri az Euroligát.

Akkor én ezen jót mosolyogtam. Most vasárnap Székely Norbert szövetségi kapitány küldött el üzenetet. A francia ügynök neve és egy piros szív állt az sms-ben. Abban a pillanatban villant be ez a történet.

Ezek után milyen célok lebegnek a Sopron szeme előtt?
Szombaton a Szekszárd ellen elkezdőik a magyar bajnokság döntője. Nekünk most csak ezzel szabad foglalkoznunk. Ennél tovább most nem szabad mennünk.

A döntőre való készülés azért nehéz feladat, mert úgy kellene tennünk, mintha semmi sem történt volna Isztambulban. Lelki értelemben ez igazi kihívás.

Mert azt mondanom sem kell, hogy meg szeretnénk védeni a bajnoki címünket.

Török Zoltán az 1998-ban megnyert Ronchetti Kupa és az Euroliga serlegével Forrás: Török Zoltán

Természetesen a fejemben már körvonalazódik a jövő évi csapat, de ezek a dolgok, az építkezés folyamatosan zajlik. Az a csapat majd elkezd épülni, de ennek most tényleg nincs itt az ideje.

Sopronnak van egy állandó jelzője: a leghűségesebb magyar város. De eljön-e az az idő, hogy emellé hozzáteszik azt, hogy ennek a városnak a csapata nyerte meg először az Euroligát?
Ezt nem tudom. Én csak azt szeretném, hogy a Sopron Basket patinája maradjon meg nagyon sokáig.

Ha ez meg tud maradni, és az emberek kiejtik a Sopron nevet, akkor tényleg sokaknak eszébe juthat, hogy ebben a kisvárosban egy olyan klub működik, amely világraszóló sikert ért el 2022-ben.

Be van fejezve a nagy mű, igen.
A gép forog, az alkotó pihen.
Madách Imre írta ezt az Ember tragédiájában. Illik most ide ez az idézet? Kicsit most ön is megpihen?
Az én életem úgy alakult, hogy az elmúlt években sokkal több időm lett elemezni a klubban történteket, az én életemet. Ezt sajnos negatív értelemben kell mondanom, mert hosszú ideje betegeskedem. Soha nem gondoltam volna, hogy jobb benne lenni egy állandó taposómalomban, mint az én állapotomban kívülről vizsgálni a történteket.

Török Zoltán, a Sopron Basket ügyvezető igazgatója a Fenerbahce legyőzése után Isztambulban Forrás: Anadolu Agency via AFP/2022 Anadolu Agency/Elif Ozturk Ozgoncu

Nem hiszem, hogy jó szó arra az állapotra, amiben én vagyok, hogy az alkotó pihen.

Az alkotónak most is kattog az agya és próbálja úgy elemezni a történéséket, hogy a folytatás és az az út, amin ez a klub továbbmegy, a lehető leghasznosabb legyen Sopron szempontjából.

29 évvel ezelőtt nyerte meg először a Sopron a női kosárlabda NB I-et. Anno az egyik politikai napilap fényképes tudósítást készített az MTK elleni döntő harmadik meccséről. Amikor meglátta azt a képet, egyből megtalálta magát a tömegben. Ez a csodálatos, Euroliga-győzelemmel végződött történet ott kezdődött, 1993. március 28-án?
Igen. Nagyon nagy szurkolója voltam anno a Magyar András vezette első bajnokcsapatnak. Lila-fehér sállal a nyakamban ordítottam a lelátón. Akkor talán nem is gondoltam, hogy azok a pillanatok mennyire meghatározóak lesznek az életemben.

Az a győzelem – csakúgy, mint a mostani Euroliga-siker - a soproni emberek szívébe beleégett. Ez az egész történet onnan indult.

Nem véletlen, hogy a szurkolók a mai napig skandálják: „Nincs itt mese, SVSE!"
Óriási dolog, hogy ezek a hagyományok még élnek. Jövőre lesz 30 éves az első bajnoki aranyérem megnyerése. Éppen ezért – és a hagyományok őrzése miatt – a következő szezonban a magyar bajnokság meccsein újra lila-fehérben fogunk pályára lépni.

A szurkolók és a csapat együtt ünnepeltek Isztambulban Forrás: Tóth Zsombor

Az Euroligában nem, ott marad a mostani zöld-sárga szín, amelyet anno egy vállalati döntés miatt kezdtünk el viselni a lila-fehér helyett.

A lila-fehér mez visszahozása nagyon régi vágyam volt.

Meglátjuk, hogy a közönség hogy fogadja majd, de hiszek abban, hogy ez a lépés a szeretet megsokszorozását és plusz energiák megszületését hozza el.

Van nekünk egy közös olvasmányélményünk, a Menny és pokol trilógia. Az izlandi Jón Kalman Stefánsson 1500 oldalon meséli el annak a fiúnak a történetét, aki nagyon hosszú útra indulva valahol az Elveszett Paradicsomot is keresi. A Sopron ezzel a győzelemmel most megtalálta ezt a 29 éve tartó vándorlása után?
Hogy ez lenne az Elveszett Paradicsom? Azt nem tudom. De azt tudom, hogy a Sopron révbe ért. S ha vannak olyan emberek, akinek ez jelenti a Paradicsomot, azok most bizonyára tényleg ott érezhetik magukat.