A fürdőköpenyes magyar MMA-harcos Amerika meghódítására készül

Borics Ádám a Heves megyei Sirokból jutott el elképesztő akaraterejének köszönhetően az Egyesült Államokba, a Bellatorhoz. A világ második számú MMA-szervezetének magyar harcosa még veretlen, és ha ez így marad, hamarosan a UFC történetének első magyar férfi bunyósa lehet. A legmagasabban jegyzett magyar MMA-versenyzővel többek között a nehézségekről, álmokról, az amerikai körülményekről, célokról, pénzről, na és persze Conor McGregorról is beszélgettünk. 

Hogy indult a kaland, amelynek köszönhetően mára eljutott Amerikába?
Gyerekkoromban mindig is szerettem volna bunyózni, de nem volt rá lehetőségem Sirokban. A karatét tudtam kipróbálni két hónapig, de akkor inkább csak kiabálni jártam a terembe, a jól ismert japán ics, nyi, szan, si szavakat. Ehhez az időszakhoz fűződik egy vicces történet is. Karateruhát kaptam, viszont még nem volt övem,

így édesanyám a fehér fürdőköpenyének az övét adta oda, hogy nekem is legyen.

Tizennégy évesen kerültem az egyik egri középiskolába, ahol betegséggel nyitottam, ami miatt három hétig kórházban voltam, de ami még ennél is fájóbb volt, hogy fél évig nem sportolhattam. Miután meggyógyultam, az első utam thai box edzésre vezetett. Onnantól kezdve pedig már megfertőzött a szó jó értelmében a küzdősport, és nem volt kérdés, mit szeretnék csinálni. Pedig előtte bankár szerettem volna lenni, de nem bánom, hogy így alakult. A thai box után elmentem kempózni a nevelőedzőmhöz, nála kezdtem el az MMA-t, bár az inkább még kick-box volt. Úgy tekintettem rá, mint az apámra, sajnos azóta nem olyan jó a viszonyunk. Úgy éreztem, hogy nem akart elengedni, pedig én jobb harcossá akartam válni. Így az edzések mellett masszőrként dolgoztam, személyi edzéseket tartottam, hogy fel tudjak járni Budapestre és tudjam folytatni a napi két tréninget. Volt, hogy reggel elmentem jiu-jitsuzni, majd

aludtam kicsit az autóban az egyik budapesti pláza parkolójában,

és mentem vissza sparingolni.

Borics Ádám keményen megküzdött azért, hogy megvalósítsa az álmait Fotó: Polyák Attila - Origo

Miből merítette mindehhez az erőt?
Valahogy mindig hittem benne, hogy én leszek az, aki megváltja a magyar MMA-t. Láttam a srácokat bunyózni, néztem a nagy sztárokat a videómegosztó oldalakon, és azt mondtam, hogy tudnék így verekedni, sőt, ennél akár jobbat is tudok.

A legtöbben már jóval korábban belecsöppennek a küzdősport világába. Nem érzi annak a hátrányát, hogy „csak" 16 évesen kezdett el bunyózni?
Aki túl korán kezdi, az hamar kiéghet. Amerikában nagyon fiatalon, 13-14 évesen kezdenek már konkrétan az MMA-val foglalkozni a gyerekek. Egészen elképesztő, hogy már ebben a korban hatalmas tudással rendelkeznek, néha én is csak pislogok, hogy ezt hogyan csinálják. Mondhatnám úgy is, hogy

erre vannak „tenyésztve". Már ilyenkor saját menedzsereik vannak, ami szerintem nem jó. Mire eljutnak a felnőtt korig, már ki vannak zsigerelve.

Az szerintem más, ha valaki gyerekkorában elkezd birkózni, majd kick-boxolni, karatézni, és később ezeket összerakja, az a normális. Ettől még tény, én elég későn kezdtem el a bunyót. Sokszor érzem, hogy sokkal jobb lett volna, ha például gyerekként birkóztam volna. A birkózó mozgáskultúrát korábban nem nagyon értékeltem, de kint rájöttem, hogy mennyire fontos.

Borics Ádám még veretlen Forrás: Bellator

Ha már szóba kerültek a gyerekek, árulja el, honnan kapta „A Kölyök" becenevet?
Az arcom ihlette. A HFC (Hungarian Fight Championship, - a szerk.) övmeccs előtt kérdezték a fotózáskor, hogy mi a becenevem. Poénból bemondtam, hogy a kölyökképű, ez pedig mindenkinek tetszett, végül megmaradt „ A Kölyök", ez pedig rám ragadt azóta.

Az első MMA-s meccse nem sokáig tartott. Hogyan emlékszik vissza rá?
Félprofi meccs volt, hat unciás kesztyűben, de már sípcsontvédő nélkül. Nagyjából tíz másodpercig tartott a meccs. 66 kiló voltam, a súlycsoport pedig mínusz 76 kiló volt, így nagyon nagy volt kettőnk között a különbség. A siker mellett azért is örökre emlékezetes marad számomra ez az ütközet, mert régen

sokat néztem a videómegosztó oldalakon, hogy milyen jó lehet bevonulni zenére, mint egy igazi profi bunyós, és végre nekem is megadatott.

Ami a találkozót illeti, készültünk az ellenfélből, tudtuk, hogy mae gerivel kezdi a meccset, ezt le is védtem, majd megsoroztam, kapott egy térdest, és el is dőlt, az orra szilánkosra tört. Az első igazán komoly összecsapásom viszont az FFC-ben (Final Fight Championship, - a szerk.) volt. Miután megnyertem a HFC-övet, már reménykedtem benne, hogy bekerülök a HFC-be. Ki volt tűzve itthon egy meccsem, de egy héttel a viadal előtt szóltak, hogy be kellene ugranom az FFC-be. Természetesen bevállaltam, hatalmas show volt, fotósok tömkelege, régóta vágytam már erre. Mondanom sem kell, hogy mekkora különbség van a kettő között. Például ennek a felkérésnek köszönhetően voltam életemben először szállodában. Nagyon kemény csata volt egyébként, végig is ment, végül pontozással nyertem Marko Burusic ellen, aki 8-1-es mérleggel állt, és horvát bajnok volt 70 kilóban.

Borics Ádám nem kegyelmezett Forrás: Origo

Az eredményei már előre vetítették, hogy a legjobbak között a helye. Mégis kalandos úton jutott el a szerződésig a Bellatorral. Miként élte meg ezt az időszakot?
A menedzsereim nélkül nem lennék ott, ahol most vagyok. Nem volt semmi pénzem, hogy kimenjek Amerikába. Sörös Istvánnal utaztam ki három hétre. Először nem akartam, mert volt EURO FC-s meccsem lekötve, pénzügyileg sem tehettem volna meg, ráadásul attól féltem, hogy csak az amatőrökkel edzhetek majd. Végül sikerült elintézni, profikkal edzhettem a támogatásoknak köszönhetően. Henri Hooft meglátta bennem a lehetőséget, és mondta, hogy ne foglalkozzak a pénzzel, csak maradjak kint. Közben bedőlt az EURO FC, így szóltak, hogy nem lesz mérkőzésem. Viszont míg kint voltam, hívott Lacza Ádám, hogy a Bellator jön Magyarországra, és azt akarják, hogy én is verekedjek. Ennél jobb nem is történhetett volna velem.

Tudtam, hogy akkor kaphatok szerződést, ha nyerni fogok Anthony Taylor ellen. Óriási nyomás volt rajtam, de sikerült, így megkaptam a szerződést és a vízumot is.

A feleségemmel villámgyorsan össze kellett házasodnunk, hogy ő is megkapja az engedélyt.

Viszont nem indult jól az amerikai pályafutás, rögtön kéztöréssel nyitott.
Sajnos igen. Kiköltöztem a párommal Amerikába, és két hét után eltörtem a kezemet bunyózás közben. Rossz volt a kesztyű, gyorsan be is szereztem egy jobbat. Szerencsém volt, mert a biztosításom még érvényes volt, egyébként 2 millió forintba került volna ez az eset, na meg azért is, mert pozitívan álltak hozzá a menedzsereim, akiknek hihetetlenül sokat köszönhetek. Egyébként is nehéz volt megszokni az ottani életet, igazából csak az MMA-ba temetkeztem. Hiányozott a család, a barátok. Most már kezd kialakulni, hogy átmegyünk a csapattársakhoz pókerezni, programokat csinálunk, de akkor sem ugyanaz. Nem tudsz a saját nyelveden beszélni, vicceket mesélni.

Borics Ádám idén legalább háromszor szeretne ketrecbe lépni Fotó: Polyák Attila - Origo

Másfél éve él Amerikában. Miben látja a különbséget a magyarországi viszonyokhoz képest?
Itthon nincs igazán olyan MMA-klub, ahol profi körülmények között lehet edzeni. Talán a Budapest Top Team az, ahol próbálkoznak azzal, hogy normálisan tréningezzenek. Amikor még itthon voltam, akkor még ez sem volt. Magyarországon lehetetlen összehozni olyan csapatot, ahol például az edzők csak ebből élnek.

Amerikában a bunyósok tartják el az edzőket, mindenki ad százalékot nekik a meccspénzből. Van 30-40 top bunyós, aki nagy összegeket keres, így a trénerek is éjjel-nappal ezzel tudnak foglalkozni.

Kint a földharc is teljesen más. Magyarországon inkább a jiu-jitsu ment, ott pedig ez az amerikai birkózás. Ha leesel a földre, akkor kelj fel minél hamarabb, te kerülj felülre és onnan üssél. Sokkal pörgősebb a bunyó kint. Nálunk azt erőltetik, hogy üssünk mindenhonnan a földön is.

Mennyit edzenek?
Átlagban napi kettő vagy három edzés van. Hiába élek már kint, igazából egy edzőtábornak fogom fel az egészet. Változatosak a napok, van amikor futok vagy jógázok a délelőtti tréning előtt. Ami az edzéseket illeti, minden nap más. Páros gyakorlatok, dobások, kick-box, sparing, birkózás, erőnléti edzés, technika, stb. Sajnos hajlamos vagyok túledzeni magam. Minden edzést szeretek, kivéve a pénteki

tengerparti sprinteket, attól mindig rosszul leszek, szó szerint hányingerem van utána.

Borics Ádám az edzéseken sem kíméli magát Forrás: Borics ádám/Facebook

Megéri az Egyesült Államokban bunyózni?
Így, hogy évi kettőt tudok bunyózni, nem igazán éri meg pénzügyileg. Amerikában nagyon költséges az élet, így a meccspénzből fedezem a megélhetésem.

Egyedül nem is tudnék kint megélni jelenleg. Szerencsére a párom is ott van velem, és segít.

Itthonról pedig Lacza Ádám támogat. Nyilván szeretnék pénzt keresni, mert nem csinálhatom életem végéig ezt a sportot, remélem a támogatók segítenek majd. Mindenki azt hiszi, hogy tele van kint a sportág szponzorokkal, akkor biztos gazdag minden MMA-s. Ha jönnek az eredmények, meg vagy 100 ezer követő a közösségi oldalakon, akkor jönnek a szponzorok is.

Érzi kint, hogy olyan országból érkezett, amelyet a tengerentúlon sokan nem is ismernek? Tesznek különbséget a csapattársaihoz képest?
Nem kezelnek másként, de a Bellator üzleti vállalkozás. Az, hogy engem beraknak egy tévés kártyára az Egyesült Államokban, az nem biztos, hogy jelenleg annyi embert megmozgat. Azokat érdekli, akik jól ismerik a sportágat, de egy átlagember valószínűleg még nem ismer. Például James Gallagher – főleg Conor McGregor miatt – sokkal ismertebb, ráadásul Írországban is többen követik a bunyót. Arról nem is beszélve, hogy a Gallaghert nagyon sokan utálják is, de a negatív reklám is reklám. A legutóbb is felrobbant az internet a veresége után, ennyi embert még nem láttam örülni annak, hogy valaki vereséget szenvedett.

Borics Ádám, a legjobb magyar MMA-s Fotó: Polyák Attila - Origo

Ha már említette James Gallaghert, össze fog jönni végre a kettejük találkozása?
Szerintem nem fogunk találkozni. Lejjebb ment egy súlycsoporttal, és most kap főmeccset Dublinban úgy, hogy az előző meccsen kikapott.

A Bellator konkrétan megmondta, hogy én túl erős lennék neki, így Gallagher pályafutásának nem tenne jót a kettőnk összecsapása.

Kampányolok folyamatosan, hogy összejöjjön a mérkőzés, de szerintem fél tőlem. Tudja jól, hogy a 66 kilóban rögtön összetörtem volna, neki a 61 kiló a súlycsoportja. Budapesten az eredeti ellenfelem is ő lett volna, de sérülés miatt lemondta. Végül Teodor Nikolov ellen bunyóztam a gálán, fantasztikus pillanatok voltak, ilyenkor még inkább magyarnak érzem magam.

Gallaghert mégis tolják előre. Tényleg ennyit számít, ha valaki „rosszfiú", és így jobban eladható?
Kiváló példa, hogy Khabib Nurmagomedovnak a Conor McGregor elleni meccse előtt volt 6 millió követője az Instagramon, most van 15 millió. Romlott világban élünk. Sajnos tudom, hogy a balhéra, a show-ra van szüksége az embereknek, de ha most elkezdeném megjátszani magam, vagy folyamatosan balhéznák, meghazudtolnám önmagam. Tisztában vagyok, hogy ez az egész a bizniszről szól, talán nyitnom is kellene egy kicsit ebbe az irányba, akkor lehet tavaly is több meccset kaptam volna.

Conor McGregorról mi a véleménye?
Túl sok volt neki az orrbavaló, sportolói szempontból a végét járja, már csak a pénzért csinálja. Volt például, amikor a sajtótájékoztatóra bevitte a whiskyt, ezzel pedig csinált is egy jól menő vállalkozást, mivel elképesztő reklámot kapott. Már nem motiválja semmi, megnyert mindent. A barátom, Buchinger Iván bunyózott vele korábban, elmondása szerint már akkor is nagyon erős volt, mintha egy nehézsúlyú rúgta volna meg. Amikor a csúcson volt,

tényleg jól bunyózott, de nem ő volt a súlycsoportjának a legjobbja, csak jó ellenfeleket kapott.

Conor McGregor már nem a régi - legalábbis Borics Ádám szerint Forrás: AFP/2018 Getty Images/Harry How

Mennyi mérkőzést terveznek 2019-ben?

Idén a három mérkőzés mindenképpen meglesz, mivel lejár a szerződésem is.

Azt még nem lehet tudni, hogy esetleg a Bellator ismét Magyarországra látogat-e áprilisban, ezen is sok múlik. Ha jön, akkor valószínűleg előtte nem verekszek, de ha nem jön, akkor már korábban lehet meccsem. Van egy pár felkapott gyerek a súlycsoportban, akik ellen szívesen megküzdenék, például Aaron Pico, akit 16 évesen igazolt le a Bellator, 18 évesen debütált. Kikapott azonnal, de benne mégis látják a jövőt. Tény, hogy birkózó junior világbajnok, sokszoros aranykesztyűs Amerikában, de akkor is érthetetlen, miért kap négy meccset egy évben, miközben én nem. Valószínűleg nincs mögöttem olyan közönség.

Borics Ádám megy tovább a megkezdett úton Fotó: Polyák Attila - Origo

Mit gondol, egyszer odaérhet a legnagyobbak közé?
Az edzőim szerint igen. Menni kell tovább ezen az úton, és ki kell tartani. Fontos lesz, hogyan döntök a jövőmről. Még van két találkozóm a Bellatornál,

utána van esélyem átmenni a UFC-be, ha megtartom a veretlenségem. Viszont közel sem biztos, hogy anyagilag jobban megérné. Ha a szívemre hallgatok, akkor átmegyek.

Egyrészt a fejlődés miatt, másrészt én lennék az első férfi (Fábián Melinda a nők mezőnyében bemutatkozott, - a szerk.), aki harcolhatna a UFC-ben. Viszont nem úgy szeretnék váltani, hogy nyomok egy meccset és kész, hanem be akarok kerülni a top 10-be. Ez a két összecsapás viszont még kell ahhoz, hogy odaérjek. Ebben a sportban nem mehet biztosra az ember, mindig benne van a vereség. Egyedül Nurmagomedov áll 27-0-s mérleggel, igaz ebből sok a komolytalan ellenfél. Magyarországon meg egy vereség után leírják az embert, úgyhogy nem könnyű a helyzet. Az volt az álmom, hogy egyszer bunyózhassak a Bellatorban vagy a UFC-ben, ehhez képest már három meccsem is volt. Összességében tehát tejlesült az álmom, de szeretnék a Bellator világbajnoka lenni. Nagy szó lenne, ha lenne egy övem, talán annál is nagyobb, mint, ha bekerülnék a UFC top 10-be.