A bojkottot kerülte el a NOB az olimpia elhalasztásával

A 2020-as nyári olimpiai játékok elhalasztásáról szóló döntés senkit sem lephet meg, legfeljebb az, ahogy az események kedden felgyorsultak. Néhány nappal ezelőtt a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke, Thomas Bach még arról beszélt, hogy négy hét múlva döntenek ebben a kérdésben. Azzal azonban, hogy Ausztrália, Kanada és végül az Egyesült Államok is nyomás alá helyezte a NOB-ot, minden megváltozott. Háttér és elemzés.

Soha nem fogunk őszinte választ kapni arra a kérdésre,

mire volt jó az a kommunikációs zűrzavar és időhúzás, amit a Thomas Bach vezette Nemzetközi Olimpiai Bizottság az elmúlt két hétben bemutatott.

Hiszen amikor az UEFA bejelentette, hogy a 2020-ra tervezett labdarúgó-Európa-bajnokságot 2021-re halasztja, a NOB is tudhatta már, hogy nem hozhat más döntést. Már akkor be kellett volna jelenteni az esemény elhalasztását.

Elsők a sportolók? Ugyan már!

Sokan azt mondják - és talán ez áll az igazsághoz a legközelebb -, hogy az IOC-nek előbb egyeztetnie kellett azokkal a szponzorokkal, akik az olimpiai mozgalom fő támogatói, ugyanezt meg kellett tenni a televíziós jogtulajdonos NBC-vel és a Discoveryvel is.

Tehát nem a sportolók, nem az olimpián indulók voltak a legfontosabbak - ők ebben a harcban a háttérbe szorultak.

Akik ismerik a NOB működését, cseppet sem csodálkoznak ezen.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke, Thomas Bach (jobbra) és a japán miniszterlenök, Shinzo Abe együtt hagyja el a termet. A 2020-as tokiói nyári olimpiát egy évvel elhalasztották Forrás: AFP/Behrouz Mehri

Ez volt az a szervezet, amely 1989-ben Athén helyett Atlantának adta a centenáriumi, 1996-os olimpia megrendezését. Ez volt az a szervezet, amelyben egyes tagokat lefizettek, hogy azok az 1995-ös NOB-kongresszuson Salt Lake City mellett tegyék le a voksukat, amikor szavazni kellett a téli olimpia rendezéséről. Ez a szervezet ugyan az elmúlt időszakban sokat változott,

de amikor krízishelyzetbe került, megint előjöttek a régi reflexek.

A bojkott szó hallatán mindenki megizzadt

Azt minden egyes kommentár hangsúlyozza, hogy a törlés nem merült fel. Éppen elég baj a NOB számára, hogy a modernkori játékok 1896 óta íródó történetében most először nem páros, hanem páratlan évben lesz az olimpia, most először nem 4, hanem 5 év telik el a két soron következő játék között (2016: Rió, 2021: Tokió), majd három év múlva (2024: Párizs) újabb nyári olimpiát rendeznek.

Ez a kép 130 nappal az olimpia kezdete előtt készült egy tokiói buszmegállóban Forrás: AFP/Mladen Antonov

Az események akkor gyorsultak fel, amikor az olimpiai nagyhatalomnak számító Ausztrália bejelentette: az idei rendezés esetén ausztrál sportoló nem utazik Japánba.

A bojkott szó hallatán a NOB összes sportvezetője izzadtan kereste a megoldást,

mert itt már valóban a lét volt a tét. Amikor pedig kedden az Egyesült Államok is a halasztás mellett tette le a voksát, Thomas Bach elnök számára nem maradt más megoldás, mint a játékok egy évvel történő elhalasztása.

Kockázatok és mellékhatások

A NOB nem kockáztathatott, így nem mehetett bele a 2020. októberi rendezésbe.

Egyrészt senki sem tudja, hogy a koronavírus-járvány megszűnik-e addigra, másrészt itt és most hatványozottan igaz az, aki időt nyer, életet nyer mondás.

Tömegek gyűltek össze az olimpiai láng körbehordozásánál Japánban. Úgy tűnt, a koronavírus-járvány nem zavarja őket Forrás: The Yomiuri Shimbun/Yomiuri/Kaname Muto

Bár a japán szervezők egy ideig szorosan fogták a NOB kezét, és minden egyes nyilatkozatukban azt hangsúlyozták, hogy nem kell az idei olimpiát elhalasztani, az ottani politikai vezetés rájuk nehezedő nyomása miatt ők is belátták: lehet, hogy

a halasztás 1,9 billió forintnak megfelelő veszteséget okoz,

de egyetlen ember élete is sokkal drágább ennél. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság és a japán szervező bizottság a további arc- és hitelvesztés elkerülése érdekében hozta meg a döntést.

Japán azt hirdette magáról, hogy biztonságos ország

A japánok természetesen nem örülnek ennek a helyzetnek. Nem véletlen, hogy a távol-keleti szigetországból az utóbbi napokban egyfajta győzelmi jelentések érkeztek - már ami a koronavírus elleni harcot illeti.

Nekik az volt az elemi érdekük, hogy az országukat biztonságosnak tüntessék fel, hogy az a kép rajzolódjon ki, amely Japánt olyan országnak mutatja be, ahová bárki elutazhat.

Nem véletlen az sem, hogy az olimpiai láng körbehordozásakor tömegek jelentek meg az egyes helyszíneken. Csakhogy ma még senki sem tudja megmondani, hogy Japán valóban sikeresen fékezte-e meg a koronavírust. Erre jelen pillanatban nincs hiteles válasz.

Összeomlottak a kvalifikációs versenyek

A koronavírus villámgyors elterjedése napok alatt döntötte le a világ sportját. Az olimpiai kvalifikációs versenyeket sorra halasztották el. Mi, magyarok is megszenvedtük ezt, számos sportolónk épp a kvalifikációs folyamat kellős közepén járt. Nem lehetett megrendezni a Győrbe tervezett női kézilabda olimpiai selejtezőt, a trieszti női vízilabda olimpiai selejtezőt, vagy az Indiába tervezett 3x3-as kosárlabda olimpiai kvalifikációs küzdelmeket sem.

A magyar női kézilabda-válogatott is olimpiai selejtező előtt állt Fotó: Polyák Attila - Origo

Ebben a három csapatsportban Magyarország is érintett volt. De a vívók, az öttusázók, a cselgáncsozók, a birkózók, a sportlövők hasonló cipőben jártak. Azzal, hogy az olimpiai kvalifikációs rendszer összeomlott, lehetetlenné vált annak a megtervezése, hogy a még ki nem jutott sportolók hogyan tudnak elindulni az olimpián? Már ez is hatalmas problémát okozott a NOB-nak és a sportági világszövetségeknek.

Az újratervezés azért is vált lehetetlenné, mert a koronavírus-járvány kellős közepén senkinek sem volt fontos, hogy ezzel foglalkozzon.

A sportolók edzései leálltak, mindenki tisztában volt azzal, hogy így nem lehet olimpiát rendezni.

Hol lesz helye az olimpiának?

A 2021-es nyári terminus jó, mert elég idő lehet a kvalifikációs versenyek befejezéséhez, ugyanakkor számost kérdést vet fel ez a döntés is.

Az UEFA már bejelentette, hogy a labdarúgó-Európa-bajnokságot 2021. június 11. és július 11. között rendezi meg.

Elviekben a NOB beteheti az olimpiát 2021. július 23. és augusztus 8. közé - nagyon sok más lehetősége nincsen. Ez az időpont azonban megint felszínre hozza az időjárás okozta nehézségeket, azaz ebben az esetben a maratonfutást megint el kell vinni Szaporóba, a hosszútávúszóknak megint hajnali 5 órakor kell elkezdeni a versenyüket. Sokak szerint érthetetlen, hogy a NOB miért ragaszkodik a nyár közepi rendezéshez (ekkor benne vagyunk a tájfunszezonban is), ahelyett, hogy ősszel bonyolítaná le a játékokat - csakúgy, mint 1964-ben. Ám a nemzetközi sportnaptár zsúfoltsága miatt a sportvilág vezetői, valamint a jogokat birtokló tévétársaságok nem nagyon akarnak hallani az őszi rendezésről.

Sportolói drámákat hozhat a halasztás

A sportolóknak most tehát egy évet várniuk kell arra, hogy olimpián szerepelhessenek. Sokaknak ez nem jelent gondot, de számos olyan versenyző van, akinek nagyon nem jött jól az egyéves halasztás. Hogy ne menjünk messzebbre,

említsük meg Hosszú Katinkát, aki 2021-ben már 32 éves lesz.

A koronavírus-járvány kitöréséig mindenki arról cikkezett, hogy a háromszoros olimpiai bajnok bombaformában van, ő a 400 méteres vegyesúszás nagy favoritja.

Hosszú Katinka egyedül készült fel a tokiói olimpiára. Néhány hete még bombaformában volt. Mi lesz vele 2021-ben? Forrás: AFP/Gabriel Bouys

De vajon így lesz-e ez 16 hónap múlva? Senki sem tudja, csak abban bízhatunk, hogy igen. A már kijutott magyar sportolók és a kvalifikációban érintett versenyzők között is számos olyat találunk, akinek ez lenne az utolsó olimpiája.

A legérdekesebb helyzetben kétségtelenül az asztaliteniszező Fazekas Mária van.

Miután a női pingpongcsapat legjobbja, Póta Georgina gyermeket vár, a szövetségi kapitány, Bátorfi Zoltán a 44 éves Fazekas Máriának szavazott bizalmat az olimpiai selejtezőben. Fazekas és a csapat óriási bravúrral jutott ki az olimpiára, a kapitány meg azonnal azt mondta: nem változtat a csapat összetételén, azok mennek Tokióba, akik a kijutásban főszerepet játszottak.

A magyar női asztalitenisz-válogatott 44 éves játékosa, Fazekas Mária is nehéz helyzetbe kerülhet Forrás: Sputnik/Ramil Sitdikov

Na de mi lesz egy év múlva? Póta Georgina addigra visszatérhet. Akkor a 45 éves Fazekasnak mondják azt, hogy köszönjük, de így már nincsen szükségünk rád?

Ez csak egyetlen drámai helyzet, amelyet a NOB döntése szült. Ki tudja, hány ilyen van még a világban?

Mi lesz a 2021-es sporteseményekkel?

Aztán további kérdéseket vet fel, mi lesz a 2021-re tervezett világ- és Európa-bajnokságokkal? Beszéljünk csak a két legjelentősebbről, a FINA vizes világbajnokságról és az atlétikai világbajnokságról. Nem kell hozzá sok ész, hogy kitaláljuk:

az olimpia mellett ez a két esemény aligha rendezhető meg.

Az úszóknak és az atlétáknak rövid idő alatt kétszer kellene csúcsformába lendülniük. A vizes vb-t éppen Japánban, Fukuoka városában rendeznék, az atlétikai vb-nek az Oregon állambeli Eugene városa adna otthont az Egyesült Államokban.

Baji Balázs a férfi 110 méteres gátfutás elődöntőjében a pekingi atlétikai világbajnokságon. Hogy mi lesz a 2021-es esemény sorsa, ma még teljesen bizonytalan Forrás: MTI/EPA/Srdjan Suki

Mi lesz ezekkel a versenyekkel? Halasztani kell őket? Egyszerűen törlik a naptárból? És mi lesz a másik 31 olimpiai sportág eseményeivel? A kérdésekre a válaszokat nem most, és nem is a közeljövőben fogjuk megkapni. A nemzetközi sportszövetségek felett nem "uralkodik" a NOB, ezek a szervezetek önálló jogi testületek. Nem véletlen mondják, hogy az olimpia a 33 adott sportág világbajnoksága, amelyet 16 nap alatt egy helyen rendeznek meg. Az olimpiát rendező ország adja a keretet, a lebonyolítás azonban minden világszövetség felelőssége.

A NOB-nak most az az érdeke, hogy villámgyorsan megegyezzen ezekkel a szövetségekkel, hogy a 2021-es sportnyár kitakarítása hamar megkezdődjön.

Az olimpiának ugyanis helyet kell csinálni, helyet kell találni.

Fájdalmas, de észszerű döntés született

A NOB döntésével a 2020-as sportnyár most üresnek tűnik, de a folyamatosan elmaradó nagy versenyeket is pótolni szeretnék a rendezők. Nem tudni, mi lesz a Giro d' Italia kerékpáros körversennyel (amely éppen Budapestről rajtolt volna), nem tudni, mi lesz az elhalasztott labdarúgó-BL-döntővel, az Európa-liga fináléjával - a sort még hosszasan lehet folytatni.

Elhisszük, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság számára a kedden meghozott döntés roppant fájdalmas,

de azt a NOB sportvezetői is tudják: nem volt más választásuk.

Ráadásul ezzel nem 2020. március 24-én szembesültek. Tudták ők ezt nagyon régóta.