A petróleumekétől a Mercedes V8-ig - riport a Hungaroringről

A Mercedes a V8-asok 100. nagydíjának tiszteletére közszemlére tette egy aktuális motorját a paddockban, miközben a GP Festen százhúsz évvel ezelőtti motorok szórakoztatták pöfögve a lézengő közönséget. Mindkettőt megnéztük.

Jubileumi ünneplés a Mercedesnél

Az idei Magyar Nagydíj a jubileumok hétvégéje. Nemcsak Jenson Button ünnepelte 200. Forma-1-es versenyét, Fernando Alonso 30. születésnapját és egyben 30. futamát a Ferrarival, a Toro Rosso pedig történetének 100. nagydíját, hanem Nico Rosberg is mérföldkőhöz érkezett: betöltötte a 100-at, már ami a rajtok számát illeti. A Mercedes erről szombaton egy rövid fotózás keretében emlékezett meg, összekötve azzal, hogy a V8-as motoroknak - nemcsak az övéknek, hanem természetesen valamennyi gyártóénak - ugyancsak ez a 100. nagydíja, amióta a sport 2006-ban áttért a jelenlegi formulára. A forduló örömére egy motort még közszemlére is tettek a paddockban, a Mercedes két kamionja között, ahol a fényképezkedés közben Rosbergnek ajándékképpen átnyújtották Juan-Manuel Fangio legendás, 1954/55-ös, W196-os versenyautójának makettjét.

Gondolhatnánk, hogy a Mercedesnek az eredményekre való tekintettel nincs oka különösebb örömre, de vagy nagyon ügyesen játsszák meg magukat, vagy tényleg jó náluk a hangulat, mert az esemény közben Rosberg, Michael Schumacher, Ross Brawn és Norbert Haug folyamatosan, nevetgélve lapogatta egymást. A motort ezután gyorsan újra letakarták, de egy szemtelen fotós, amikor épp nem néztek oda, szó szerint lerántotta róla a leplet, és közelről buzgón fényképezni kezdte a V8-ast. A motor azonban valószínűleg nem tartalmazott féltve őrzött ipari titkokat, a mercedeses stáb ugyanis ahelyett, hogy pánikba esett volna, vihogva figyelte, ahogy a fotósok kollégájuk szemfülességét kihasználva csapatostul kattintgatni kezdenek.

Forrás: Farkas Péter [origo]

Kattintson a galériához!

Egyébként Schumacher manapság nagy rejtély. A pályán hiába marad el hajdani önmagától, nem látszik rajta, hogy ez különösebben bosszantaná; sőt, sokkal mosolygósabb és megközelíthetőbb, mint anno, a ferraris sikerek idején volt. Amikor például egy orosz újságírónő - aki először járt Forma-1-es nagydíjon, s így először találkozott személyesen régi kedvencével, Schumacherrel is - odament hozzá a Mercedes épp kiürült motorhome-jában, a kávéját kevergető hétszeres világbajnok készségesen összeállt vele egy közös fotóra. A hölgy a meghatottságtól alig kapott levegőt, és nagyokat pislogva, a könnyeivel küszködve hajtogatta, hogy ezt el sem akarja hinni. Schumachert szemlátomást mulattatta kissé a jelenet, mintha még húsz év alatt sem tudott volna igazán hozzászokni az ilyenekhez, és nem értené, hogy tulajdonképpen mi is ez a felhajtás körülötte. Bár az autóban ülve, különösen az időmérőkön, a tekintete néha hajszoltnak tűnik, ennek a pályán kívül nyoma sincs rajta. Persze vannak, akik szerint éppen ez a bizonyíték arra, hogy már nem veszi annyira komolyan a versenyzést, mint régen...

GP Fest 1.0

A Hungaroring mellett, a Magyar Nagydíjhoz kapcsolódva megrendezett GP Fest-nek az idei még a szervezők saját bevallása szerint is a "nulladik" éve volt, ami meglátszott rajta. A mogyoródi önkormányzat által támogatott kezdeményezés később remélhetőleg ki fogja nőni magát, egyelőre azonban kétségkívül tesztüzemmódban működött. A rendezvény számára elkerített hatalmas, nyolchektáros területen szombat este csupán néhány száz néző lehetett, és jó részük egy viszonylag kis részen, a nagyszínpad előtt összpontosult, ahol a szervezők gumiból készült ideiglenes járólapokat fektettek le, hogy a közönségnek ne kelljen az esőzés miatt dagonyává változott földön taposnia. A látogatottságra aligha volt jó hatással, hogy a mogyoródi önkormányzat nemrég hiába hozott rendeletet a területen folytatható tevékenységek feltételeinek szabályozásáról, a hírhedt vigalmi negyed a táncoslányokkal és az igénytelen vendéglátó-ipari egységekkel zavartalanul üzemelt, magába szippantva a fesztivál potenciális közönségének jó részét. Jövőre, ha a szervezőknek több idejük lesz, és a hatóságok a rendeletnek is érvényt szereznek, a GP Fest kinőheti magát.

Amikor ott jártunk, a vendégek éppen az X-faktoros Vastag Csaba koncertjén csápoltak, de a terület többi része szinte teljesen üres volt. Az óriási, legalább 300 négyzetméteres Rádió 1 sátor bárpultját ketten támasztották. A szellemes nevű "Safety Bar" és a Gulyáscsárda sem vonzott túl sok érdeklődőt, a fagyiáruslányok pedig elárulták, hogy egész nap csak egyetlen jégkrémet adtak el, ráadásul azt is a szomszédos Red Bull koktélbárban dolgozó srácnak. Ez a 20 fok körüli hőmérséklet mellett nem csoda, mint ahogy az sem, hogy a sör viszont, legalábbis ránézésre úgy tűnt, a hideg ellenére tűrhetően fogyott - valószínűleg ebből kifolyólag voltak népszerűek a színes neonfénnyel kivilágított vécék is. Még a Force Dynamics bárki által vezethető, mozgó F1-es szimulátorainak sátrában volt egy közepesen népes csoportosulás. Bár a szervezők azt mondták, hogy a vendégek zöme a környező településekről érkezett, érdekes módon sok volt közöttük a külföldi is. Találkoztam illuminált állapotban dülöngélő, a 20-as és a 60-as korosztályt képviselő csehekkel, akik csak véletlenül tévedtek be a rendezvényre a közeli kempingből, egy 37 éves, alsó-ausztriai srác, Andreas viszont már otthon olvasott róla az újságban, és egyszerűen azért jött el, mert kíváncsi volt rá. Ő a Forma-1 megszállott rajongói közé tartozik, elmesélte, hogy tizennegyedik éve jár a Magyar Nagydíjra, és "nagyon barátságosnak" tartja a magyarokat. Egyébként egy mogyoródi panzióban szállt meg.

Forrás: Farkas Péter [origo]

Kattintson a galériához!

A legérdekesebb rész a gödöllői Szent István Egyetem Gépészmérnöki Karának sátra volt, ahol a Mezőgazdasági Eszköz- és Gépfejlődéstörténeti Szakmúzeumának tárlatából rendeztek be ízelítőt. Itt látható volt többek között a Mechwart-Bánki féle, 1894-es petróleumeke csinos modellje is, míg kint, a sátor előtt négy, úgynevezett "stabil motort" helyeztek el. Ezeket hajdan lapos szíjhajtáson keresztül lényegében bármilyen géppel össze tudták kapcsolni. Dr. Hentz Károly, a gépmúzeum igazgatója nagy lelkesedéssel mesélte el, hogy Magyarországon százötven éven keresztül 74 különböző hazai gyártó épített motorokat, aztán sorban be is indíttatta mind a négyet. Ez komoly érdeklődést váltott ki a fesztivál vendégeinek körében: az 1930-as, idegen neve ellenére teljesen hazai gyártású "Hofherr-Schrantz Clayton-Shuttleworth", amelyet különleges, vákuumos vezérlésű hörgőszeleppel láttak el, s amelyet jellegzetes hangjából adódóan "csettegőnek" becéztek annak idején, azonnal 15-20 fős tömeget vonzott, miután pöfögve beindult. Igaz, először megmakacsolta magát, de néhány műszaki képzettségű vendég készséggel adott pár keresetlen tanácsot Hentz Károlynak arról, hogy szerintük mi lehet a probléma. Mint kiderült, a gyertyával volt gond. Már a traktorokkal való küzdelem is technikai sport! Mindenesetre szórakoztató volt látni, hogy néhány száz méterre a versenypályától, ahol napközben az ultramodern Forma-1-es motorok bömbölnek, elődeik tanúskodnak hörögve-köhögve az iparág hőskoráról. A százhúsz éves, egyhengeres, 4 lóerős, 650-es percenkénti fordulatszámú Kühnétől a 750 lóerős, 18 ezret pörgő Mercedes motorig bizony hosszú volt az út...

Ott vannak, ha baj van

A pálya szélén szombaton összefutottam dr. Komka Zsolttal, aki egyébként a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karának Egészségtudományi és Sportorvosi Tanszékén dolgozik, de most a Magyar Nagydíjon látott el ügyeletet. Az volt a feladata, hogy a helyszínre sietve segítséget nyújtson a balesetet szenvedő versenyzőknek. Amikor a délelőtti szabadedzés után találkoztam vele, éppen az 5-ös kanyar és a sikán között teljesített szolgálatot. "Öt gyorsbeavatkozó orvos van a pálya mellett, a legfontosabb pozíciókban kirakva" - mondta. "Az FIA részéről a pálya főorvosa, Gary Hartstein van itt. Övé az irányítás, de amíg kiér a helyszínre, a mi feladatunk, hogy elkezdjük a pilóta ellátását." A balesetes autóhoz általában a beavatkozó bírók érnek oda elsőként, aztán a kék egyenruhás CET-csapat - amelynek tagjai zömében mentősök, bár orvosok is vannak közöttük - követi őket. "Nekik az a feladatuk, hogy begyakorolt mozdulatokkal, a pilóta egészségére odafigyelve minél gyorsabban kivegyék őt az autóból" - magyarázta dr. Komka. "De abban az esetben, ha életveszélyben van - például artériás vérzésnél vagy légzésleállásnál -, amennyiben az alap-életfunkciói instabilak, mi is beavatkozhatunk, és megkezdhetjük a kimentését az autóból." Bár nincs olyan kérdés, amiben kizárólag Hartstein dönthet, az országúti mentésekhez hasonlóan a pályán is a legmagasabb egységé az irányítás. "A CET-csapatnak én mondom meg, hogy mit csináljon, tehát a pilóta egészségi állapotáért én vagyok a felelős" - tette hozzá dr. Komka, aki egyébként a hosszú távú versenyeken induló BMW Team Hungary orvosa is volt, és részt vesz a magyar kajak-kenu válogatott felkészítésében. "Pályafőorvosként Gary fölöttem áll, vagyis ha ott van, akkor ő irányít. Ő mondja el, hogyan kell kivenni a pilótát, és milyen ellátást kell kapnia."

Bár nincs megszabva, hogy a mentőknek egy baleset után mennyi idővel kell kiérniük a helyszínre, általában 10-20 másodpercen belül ott vannak. "Ez nyilván a szituációtól is függ, attól, hogy hol történik a baleset" - mondta dr. Komka. "Akár a közönség közé is kirepülhet az autó. Vagy például GP3-ban, amikor az autót felkapta a szél, és pörgött a levegőben, aztán szerencsétlen helyen ért földet. De minél gyorsabban kell odaérnünk." A Forma-1-es autókban van egy speciális szenzor is, amely a becsapódás erejét méri, s amennyiben az veszélyesen nagy volt, erről egy villogó lámpa tájékoztatja az orvosokat. "Ha 20 G-nél nagyobb erőhatás éri a pilótát, akkor mindenképpen elvisszük orvosi vizsgálatra a pályaambulanciára, ha akarja, ha nem" - jegyezte meg dr. Komka.

Az idei Magyar Nagydíj hétvégéjén szerencsére nem történt sérüléssel járó baleset (leszámítva, hogy az egyik beavatkozó bíró zúzódást szenvedett a lábán, amikor Nick Heidfeld Renault-ján felrobbant az egyik oldaldoboz). A legijesztőbb esés Luciano Bachetáé volt a GP3 pénteki szabadedzésén, de neki sem esett baja.