Schumacher már soha nem lesz a régi?

Egy friss elemzés szerint két évvel ezelőtti motorbalesete hosszú távon is súlyos következményekkel járhatott, mert valószínűleg károsodott az idegrendszere.

Michael Schumacher látványos szingapúri balesete ismét felvetette a kérdést, hogy a hétszeres világbajnok vajon képes lesz-e valaha utolérni egykori önmagát. Mert igaz ugyan, hogy egy ilyen ütközés mindig benne van a pakliban, mégis felmerül a gyanú, hogy Schumacher régen pontosabban értelmezte volna Sergio Pérez Sauberjének mozgását, és gyorsabban is reagált volna rá.

Ahhoz nem fér kétség, hogy Schumacher az utóbbi hónapokban látványosan fejlődött, és többnyire kihozta Mercedeséből, amit lehetett. Egy elemzésből kiderül, hogy Silverstone-ban, a Nürburgringen, a Hungaroringen és Spában a nyolc összehasonlítható hosszúságú, egyforma gumikeveréken teljesített etap közül ötben gyorsabb volt Nico Rosbergnél. A másik három közül kettőben nem volt nagyobb a lemaradása körönként egy tizedmásodpercnél, a harmadikban pedig forgalomban sínylődött, ezért a tempóját nem lehetett reprezentatívnak tekinteni. Monzában Rosberg már a rajtnál kiesett, de Szingapúrban a balesetéig ismét Schumacher javára billent a mérleg nyelve: noha azzal hátrányosabb helyzetbe került, hogy mindkétszer csapattársánál később cserélt kereket, utána 11 kör alatt 4 másodpercet, majd 4 kör alatt 8 másodpercet hozott rajta (igaz, az utóbbi esetben Rosberget feltartották).

A tendencia egyértelmű. A Mercedes csapatfőnöke, Ross Brawn még diplomatikusan fogalmazott, amikor a napokban azt mondta, hogy Schumacher versenytempója "legalább olyan jó, sőt, néha még jobb is, mint Nicóé". Az elhivatottságát a visszatérése óta többször megkérdőjelezték, azt állítva, hogy már csak szórakozásból versenyez. Ez azonban nem tűnik jogos vádnak, ha meggondoljuk, hogy a Pirelli sportprogramjának főnöke, Paul Hembery nemrég elárulta: Sebastian Vettelen kívül egyedül Schumacher konzultál rendszeresen a gumiszállító mérnökeivel. Tény, hogy a hároméves kihagyás után sok újdonsághoz kellett alkalmazkodnia, ami külön megnehezítette a dolgát. "Az F1 már egy másik kategória, mint amikor kiszállt belőle" - emlékeztetett Norbert Haug. "Gondoljunk például a teszttilalomra vagy a csapatra szabott gumik hiányára. Nagyon sok változás történt, és ő kevés teszteléssel kezdett újra versenyezni." Igaz, hogy Schumacher annak idején, 1991 és 2006 között is sokféle szabályrendszert megélt a Forma-1-ben, de akkor folytonosan tudott igazodni a változásokhoz. Egy többéves szünet után ez nehezebb feladat.

Arról megoszlanak a vélemények, hogy Schumacher lett-e rosszabb, vagy a többiek lettek jobbak. Az Autosport múlt heti számában Mark Hughes, aki az egyik legelismertebb technikai és vezetéstechnikai elemzőnek számít, rámutatott, hogy a német már nem képes annyira magabiztosan egyensúlyozni a határon a kanyarok bejáratánál, mint hajdanán. "Ugyanolyan bátor és agresszív, mint régen, de úgy tűnik, a korábbiakhoz képest fél lépéssel le van maradva abban, ahogy a befordulás és a kanyar csúcspontja között az autó mozgására reagál. Régebben olyan volt, mintha a határ, amit a többiek gombostűhegynyinek éreztek, számára széles, kényelmes kanapé lett volna. Most már neki is éppolyan keskeny, mint másoknak. Néha még pontosan ráérez a határra, de a következő körben ismét túllép rajta, és birkóznia kell a kormánnyal, kénytelen folyamatosan korrigálni."

Hughes azt a következtetést vonja le, hogy rutinjának köszönhetően Schumacher továbbra is remekül alkalmazkodik az üzemanyagszint csökkenésével és a gumik kopásával együtt folyamatosan változó tapadáshoz és balanszhoz, de az időmérőkön, amikor pontosan kell érezni a határokat, már sohasem lesz a régi.

Az Autosport elemzése szerint ennek Schumacher korán túlmutató fizikai okai is lehetnek. Amikor 2009 februárjában, Cartagenában motorbalesetet szenvedett, eredetileg ő maga is igyekezett elbagatellizálni ennek a jelentőségét, később azonban kiderült, hogy az eset sokkal súlyosabb volt, mint amilyennek megpróbálták beállítani. Miután ugyanis Honda 1000 CBR Fireblade-jével elesett, fejjel előre zuhant a kavicságyba, és az orvosai később elárulták, hogy ha Forma-1-es pályafutásának köszönhetően nem lett volna szokatlanul erős a nyaka, ebbe szinte biztosan belehal. A sérülései így is súlyosak voltak. A kezelőorvosa, dr. Johannes Peil azt mondta, a hetedik nyakcsigolyája elrepedt, és koponyaalapi törést is szenvedett, amely kis kiterjedésű volt ugyan, de éppen a legrosszabb helyen: ott, ahol a fej a legnagyobb súllyal nehezedik a nyakra. Emellett a koponyája bal oldalán is keletkezett egy hajszálrepedés. Még kellemetlenebb, hogy sérült az agy felé vért szállító két fő artéria egyike is.

Valószínű, bár nem biztos, hogy ez együtt járt bizonyos fokú idegrendszeri károsodással, ami magyarázatot adhat rá, hogy Schumacher miért nem érzi annyira precízen a határokat a vezetés közbeni dinamikus terhelésváltásokkal, mint régen. Bár még mindig jó versenyző, az egyedi képességeit elveszíthette. Ahogy Hughes írta: "Ha jó autóba ülhet, valószínűleg újra képes lesz futamokat nyerni. Ennek biztosan örülne. Ám az a különleges jelenség, amely egykor ő maga volt, sajnos már örökre a múlté."