"A Forma-1-ben nem lehet görgetni a problémákat"

Mennyit változtat egy versenyzőn a világbajnoki cím? Hogyan teszi próbára az emberi szervezetet az utazás az időzónákon át? Mennyit bír a pilóta szíve? Kulisszatitkok az edzőtől, aki minden tud Jenson Button izmairól.

A Forma-1-es sajtóban vissza-visszatérő legenda szerint Jenson Button négy-öt évvel ezelőtt azért vetette bele magát a triatlonozásba, hogy ezzel is elterelje a figyelmét akkor éppen kilátástalannak tűnő helyzetéről. A 2007-es és 2008-as év véget érni nem akaró mélypontnak tűnt, nem hogy nyerni nem volt esélye a Hondával, de már akkor fellélegezhetett, ha a futam végéig az élmezőny nem vert rá köröket. Szüksége volt hát egy kapaszkodóra, és a triatlon tökéletesnek tűnt arra a célra, hogy életben tartsa benne a versenyszellemet. Nagy egymásra találás volt ez, Button és a triatlon szerelme ma már ott tart, hogy a brit pilóta rendszeresen részt vesz versenyeken, és az eredményeivel a triatlonosok elismerését is kivívta.

A fitneszőrület a Forma-1-ben egyébként valószínűleg Ayrton Sennával kezdődött. A brazilok háromszoros világbajnoka a tökéletesség megszállott hajszolásában rájött, hogy erő és állóképesség nélkül nem tudja kihozni a maximumot magából és az autójából. Később Michael Schumacher volt az, aki rendíthetetlenül hitt benne, hogy a fizikai felkészültség elengedhetetlen a világbajnoki címekhez, és valószínűleg a kemény edzésekkel töltött évtizedek is hozzájárultak ahhoz, hagy negyvenen túl még mindig felveszi a versenyt egy olyan mezőnnyel, amely minden idők legfiatalabb kétszeres világbajnokát köszöntötte idén.

A szabad idő hasznos eltöltése sokaknak jelent sportos elfoglaltságot a Forma-1-es mezőnyben, Mark Webber például nemrég Alain Prosttal teljesítette kerékpáron a Tour de France egyik leggyilkosabb szakaszát, és Nico Rosberg is barátkozik a triatlonversenyekkel, de az edzettségi versenyben alighanem Button végezne az élen. És ebben óriási szerepe van egy bizonyos Mike Collier-nak.

Button és Collier. Nemcsak kollégáknak, barátoknak is kell lenniük

Amikor körvonalazódni látszott, hogy idén Button lesz az egyetlen versenyző, aki legalább néha képes felvenni a versenyt az érinthetetlennek tűnő, immár kétszeres világbajnok Sebastian Vettellel, nemcsak az volt érdekes kérdés, hogy a német miként tudja ilyen lazán verni a teljes mezőnyt, hanem az is, hogy miért pont a 2009-es világbajnok az, aki ott van Vettel nyomában, sőt egy-egy futam végén - mint például Koreában - még egy leggyorsabb körbe is képes belehajszolni őt. A siker összetevőit listázó érvek között felbukkant a többi között az is, hogy Button nagyszerű érzékkel képes csapatot szervezni maga köré, ami aztán biztos hátteret ad ahhoz, hogy ő maga kizárólag a versenyekre összpontosítson. Ebben a csapatban kitüntetett helye van Collier-nak, a személyi edzőnek, barátnak és állandó kísérőnek, akit a közvetítéseken leginkább arról lehet megismerni, hogy egy vizespalackkal vagy egy napernyővel mindig a megfelelő távolságban követi Buttont a rajt előtti rituálé alatt, a hagyományos győzelmi csoportképeken pedig rendre az első sorban találjuk, Button édesapja, John és barátnője, Micsibata Jessica közelében, vagyis a legbelső körhöz tartozik.

Közvetlen, barátságos, profi - talán ezek voltak az első benyomásokat kísérő legtalálóbb jelzők róla, amikor a McLaren mogyoródi főhadiszállásán leültünk vele beszélgetni. Collier szemmel láthatóan élvezi a Forma-1 színes körforgását, és azt is, hogy kézben tudja tartani a szertágazó folyamatokat, amelyek ezt a fajta háttérmunkát jellemzik.

Collier az, aki nemcsak Button izmaiért felel, hanem egyfajta biztonsági hálóról is gondoskodik. Az év nagyjából kétharmadát együtt töltik, és ebben nemcsak a munka van benne, hanem a bulizás is. Kapcsolatuk Button Forma-1-es karrierjének kezdete óta él: még 2000-ben találkoztak, amikor a brit a Benettonhoz került, és annak ellenére, hogy embert próbáló időszak volt ez az alig húszéves Buttonnak, sikerült jó kapcsolatot kialakítaniuk. Később, 2007-ben és 2008-ban folytatták együtt a Hondánál, ami szintén nem volt egy vidám időszak, így Collier nemcsak azzal van tisztában, hogy miként tartsa karban Button fizikai erejét, hanem azzal, is hogyan tartsa benne a lelket a mélypontokon.

A versenynaptár diktálja a ritmust

"A fizikai felkészülés legnehezebb része télen van, vagyis amikor a legtöbben azt hiszik, hogy lazítunk és élvezzük az éltet, mi valójában keményen dolgozunk" - árulta el a Forma-1-es uborkaszezon egyik titkát Collier az [origo] F1Híreknek. Mivel ilyenkor a szabadtéri edzésnek adott esetben korlátot szab a hideg időjárás, néhány hetet melegebb helyeken töltenek. Button visszatérő vendég például Lanzarote szigetén, ahol ilyenkor is kellemes körülmények között hódolhat kedvenc sportjának, a triatlonnak. Ez Collier dolgát is megkönnyíti, aki ennek megfelelően sok úszást, futást és kerékpározást iktat be az edzéstervekbe. Ebben az időszakban nem kíméli versenyzőjét az edzőteremben sem, a cél ugyanis az, hogy a februári tesztidőszakra jó formában legyen, és kellőképpen megerősödjön. Button a téli időszakban már csak azért sem engedheti el magát, mert tartania kell a súlyát, így az optimális táplálkozás is a középpontban van. "Minél nehezebb egy versenyző, a csapatnak annál korlátozottabbak a lehetőségei az autó versenyképessé tételében" - magyarázta Collier, miként fonódik össze a pilóta és az autó felkészítése egy-egy szezonra. Ebből a szempontból Button csapattársának, Lewis Hamiltonnak valamivel egyszerűbb dolga van, mert alacsonyabb és könnyebb is.

A koncentrációs képességhez elengedhetetlen az edzettség

Az edzettség fontosságát néhány számadattal is alátámasztja Collier. Mindenekelőtt ott van a futam, amely legalább másfél, de esetenként két órán át tart, és ez alatt az idő alatt a pilóták pulzusa 140-150 körül van. Ehhez vegyük hozzá a nehézségi erőt gyakran többszörösen felülmúló oldalterhelést, amely a kanyarokban hat rájuk, az autó vibrációját, és adjuk hozzá az elképesztő sebességet, valamint az olyan elengedhetetlen feladatokat, mint például az előzés, a veszélyhelyzetek kikerülése, és a pillanat töredéke alatt meghozott döntések sorozata. Mindehhez komoly tartalékokra van szükség.

"Év közben tulajdonképpen az a feladat, hogy Button szinten tartsa mindazt, amit télen az edzőjével felépített. Mivel márciustól novemberig szinte folyamatosan úton vannak, hotelről hotelre járnak, ilyenkor könnyű megfeledkezni az edzések rutinjáról" - mondta saját munkájának a kihívásairól Mike Collier. Szerinte ezekben a sűrű hónapokban meg kell találni az egyensúlyt a versenyzés, a szponzori kötelezettségek és az utazás között. Ennek érdekében rendszeresen átnézik Button naptárját, hogy megtalálják az időt az edzésre. Ha nagyon nehéz üresjáratokat találni a beosztásában, akkor Collier az, aki szól a csapatnak, hogy a versenyzőnek szüksége van egy-két szabadnapra. Az istálló ugyanis megpróbál mindent kifacsarni a pilótái idejéből, akiknek a feladata ma már korántsem korlátozódik arra, hogy versenyeket nyerjenek. Button a Magyar Nagydíj hétvégéjén a 200. futama alkalmából rendezett ünnepségen nem véletlenül viccelt azzal, hogy azt hitte, a vendégek azért gyűltek egybe, mert meg akarják ünnepelni idei 200. PR-szereplését.

Az éjszakai futam különleges megpróbáltatást jelent a szervezet számára

A fizikai felkészülésnek alkalmazkodnia kell a versenynaptár diktálta ritmushoz, így több szakaszra lehet bontani: "Külön edzéstervre van szükség a téli időszakban, a szezon első, nagyjából öt hónapjában, majd az utóbbi időben egyhónaposra duzzadt nyári szünetben, végül pedig az utolsó néhány hónapos hajrában. És nem feledkezhetünk meg az év végi szünetről sem" - figyelmeztetett Collier, aki tudja, hogy valódi kikapcsolódás nélkül fizikailag és mentálisan is kimerülne a versenyzője.

Hullámvasút a világ körül

És hogy mi meríti ki legjobban őket a szezon közben? A sok utazás? Az időeltolódás? Az egymást követő versenyek? Az európai nézők a Forma-1-es szezon utolsó harmadában szembesülnek azzal, hogy némi áldozattal és alvásmegvonással jár, ha élőben akarják követni az eseményeket a japán vagy a koreai nagydíjon - még akkor is, ha például a szingapúri futam éjszakai fényeit a megszokott kora délutáni időpontban élvezhették. Ez az időeltolódási hullámvasút körültekintő előkészületeket követel meg a versenyzőktől. "Egy-egy futamhétvége általában a csütörtökkel kezdődik, tehát a távol-keleti versenyeknél ideális esetben már egy héttel korábban a helyszínre érkeznek a pilóták, hogy akklimatizálódjanak. A tapasztalatok szerint a szervezet naponta egy-két órát tud hozni az időeltolódáson, a legtöbb pilóta azonban már rutinosan alkalmazkodik ehhez" - mondta Collier. Az európai versenyhelyszínek közötti utazás igazán semmiség ahhoz képest, ami például a jövő év elején vár rájuk: Melbourne és Kuala Lumpur két egymást követő hétvégén.

A siker kulcsfigurái: Collier a csapatfotókon mindig ott ül Button mellett

Ilyenkor egyébként nemcsak az jelenti a kihívást, hogy a versenyző nagyon rövid idő alatt kipihenje az előző futamot és felkészüljön a következőre, hanem az is, hogy néhány nap alatt feldolgozza akár a sikert, akár a kudarcot. Az idei Magyar Nagydíj például mindössze egy héttel követte a Német Nagydíjat, ahol Buttonnak például katasztrofális időmérője és versenye volt, és egy hidraulikai probléma miatt kiesett. A kudarc élményét pedig nagyon hamar hátra kellett hagynia, ilyenkor fejben kell tisztázni azt is, hogy volt-e hiba, amiről tehetett, és történt-e olyasmi, aminek rajta kívül álló okai voltak. "Ezeket a kérdéseket már csak azért is érdemes tisztázni, hogy aztán a következő verseny hétvégéjén már ne ezek foglalkoztassák, ilyenkor el kell fogadni, ami történt, és tovább kell lépni, ez ugyanis nem az a műfaj, ahol görgetni szabad a problémákat" - magyarázta Mike Collier. Buttonnak ez minden jel szerint sikerült, egy héttel később ugyanis megnyerte a Magyar Nagydíjat.

Collier szerint a fizikailag legkimerítőbb verseny a monacói és a szingapúri. Mindkettő városi pálya, tehát az egész futam alatt óriási koncentrációt követel fizikailag és mentálisan is. A rengeteg kanyar miatt pedig a versenyzőnek nincs ideje pihenni - ezt általában a hosszabb egyenesekben tudják megtenni. Szingapúrban ráadásul éjszakai futamot rendeznek, és hogy igazán különleges és szórakoztató legyen a hétvége, a pilóták ez alatt az idő alatt európai idő szerint élnek, vagyis reggel alszanak, este ébrednek, ilyenkor tehát az is komoly kihívás, hogy ne zavarodjon össze teljesen a szervezet.

Biztos háttér

Hogy Button szervezete mennyit bír, arról sokat elárul edzője elégedettséggel és büszkeséggel teli válasza arra a kérdésre, előfordul-e, hogy a versenyzőjének elege van, és feladja az edzést: "Inkább az ellenkezője a jellemző, sokszor vissza kell fogni őt, hogy másnapra is maradjon energiája, de ez elmondható a legtöbb Forma-1-es pilótáról. Mivel az autóversenyzést ilyen magas színvonalon űzik, ugyanezt a szintet akarják tartani az edzéseken is".

Collier feladata, hogy gondoskodjon Button fizikai és mentális komfortérzetéről

Collier történeteiből kitűnik az is, hogy milyen óramű pontossággal, minden részletre kiterjedően áll össze a Forma-1 háttere, s hogy ennek mekkora jelentősége van abban, hogy egy versenyző milyen teljesítményt nyújt egy-egy futamon. "Mentálisan nagyon fontos, hogy meglegyen a rutin, és erről nekem kell gondoskodnom, hogy a versenyen és az autó beállításán kívül neki mással ne kelljen foglalkoznia" - mondta Collier a munkája edzésen túli vetületeiről, és ezen a ponton a munkaköri leírása nagyjából egy személyi asszisztensével is megegyezhetne. Az akciódús versenyhétvégéken ő az, aki Buttont tulajdonképpen végigvezeti egy-egy napon, gondoskodik arról, hogy mindig ott legyen, és azt csinálja, ahol lennie és amit tennie kell. Ő felel azért, hogy Button mit eszik, mit iszik, hogy a megfelelő overallt viseli-e, hogy időben beül-e az autóba, és mindenközben az ő felelőssége az is, hogy a világbajnok fitt legyen, és fejben is készen álljon a versenyzésre. Ez nagyon stabil alapot ad, és hozzájárul ahhoz is, hogy a külső ingerek ne zavarják meg Button felkészülését magára a versenyre.

Collier szerint Button fizikailag és mentálisan is erősebb lett az elmúlt években. Tisztelettel beszélt arról, ahogyan a brit pilóta átvészelte a 2008-as szezont a mezőny vége felé bukdácsoló Hondával, majd a japán vállalat kivonulását a Forma-1-ből. "2008 decemberében még nem tudta, fog-e versenyezni, 2009 végén pedig már világbajnok volt" - foglalta össze az embert próbáló néhány hónapot Collier, aki szerint ezek az események sokkal erősebbé tették Buttont: "Nagyon megváltozott, amióta megnyerte a vb-t".