Így látták az újságírók az idei Forma-1-et

Megkérdeztünk tizenkét hazai szakújságírót, hogy egy rövid magyarázattal körítve rangsorolják a szezon legjobb versenyzőit, csapatait, nagydíjait, előzéseit és rajtjait. Szubjektív tabella 2011 után.

Olykor hiába nyeri meg valaki a világbajnokságot, a közönséget nem sikerül meggyőznie arról, hogy ő volt a legjobb. Idén ez nem így volt. Megkértünk tizenkét újságírót, akik rendszeresen foglalkoznak a Forma-1-gyel - Czollner Gyulát, Farkas Pétert, Gerse Józsefet, Gulyás Pétert, Izsányi Szabolcsot, Joó Gábort, Mészáros Sándort, Simon Istvánt, Szabó Róbertet, Vida Jánost, Wéber Gábort és Zsoldos Barnát -, hogy készítsenek egy szubjektív listát az általuk 2011-ben legjobb háromnak tartott versenyzőkről, csapatokról, nagydíjakról, előzésekről és rajtokról. Az eredményeket a játék kedvéért az F1-ben is használatos rendszer szerint értékeltük ki, azaz egy 1. helyezésért 25, egy 2. helyezésért 18, egy 3. helyezésért pedig 15 pont járt.

Az alábbi listába csak azokat az elemeket vettük be, amelyekre legalább két szavazat érkezett. Sebastian Vettel mindent vitt: kivétel nélkül az összes újságíró őt sorolta az élre. A csapatok versenyében a Red Bull is csak egyetlen szavazattal csúszott le az elérhető maximális pontszámról, és a négyórás Kanadai Nagydíj hasonló aránnyal tarolt a futamok között. Az év legszebb előzésének azt választották, ahogy Sebastian Vettel Monzában elhúzott a füvön Fernando Alonso mellett, míg a rajtoknál Alonsónak önmagával kellett megküzdenie: neki tulajdonították a két legjobb indulást.

Megkértük az újságírókat arra is, hogy válasszák ki azt a két pillanatot, amely számukra idén a legszebb illetve a legszörnyűbb élményt nyújtotta. A sorrendjüket a hozzájuk fűzött magyarázatokkal együtt a rangsorok alatt, név szerint ABC-sorrendben olvashatják el.

Versenyzők

1. Vettel 300
2. Button 195
3. Alonso 156

Csapatok

1. Red Bull 293
2. McLaren 123
3. Force India 90
4. Ferrari 45
= Lotus 45

Nagydíjak

1. Kanadai GP 293
2. Magyar GP 184
3. Monacói GP 96
4. Német GP 30
= Belga GP 30

Előzések

1. Vettel Alonsót az Olasz Nagydíjon 226
2. Webber Alonsót a Belga Nagydíjon 152
3. Schumacher Massát és Kobajasit egyszerre a Kanadai Nagydíjon 88
4. Button Vettelt a Kanadai Nagydíjon 58

Rajtok

1. Alonso a Spanyol Nagydíjon 219
2. Alonso az Olasz Nagydíjon 191
3. Rosberg a Belga Nagydíjon 132
4. Heidfeld a Malajziai Nagydíjon 36
5. Schumacher az Indiai Nagydíjon 33
6. Schumacher az Olasz Nagydíjon 30

Az év három legjobbja: Monzában épp ilyen sorrendben végeztek a dobogón

Czollner Gyula (RTL Klub)

Versenyzők

1. Vettel 2. Alonso 3. Hamilton

Annak ellenére, hogy az idei nem Hamilton éve volt, és Alonso sem tudott túl sokat mutatni, nálam továbbra is Vettel, Alonso és Hamilton a három legjobb versenyző. Sorrendet nem tudnék közöttük felállítani, de hasonlóságot igen. Mindhárman tudnak gyengébb autóval is kiugrót nyújtani, jó autóval pedig világbajnokságot nyerni. És továbbra is Rosbergben látok még nagy fantáziát.

Csapatok

1. Red Bull 2. McLaren 3. Ferrari

Ebben a témában az elmúlt két évben nincs miről beszélni. Red Bull, McLaren, Ferrari. Csak remélni tudom, hogy jövőre végre fel tud zárkózni hozzájuk valamelyik alakulat, de a Mercedes vagy a Lotus (Renault) neveket már le sem merem írni... Inkább arra leszek kíváncsi, hogy mit tud majd a Williams a Renault motorral meg a Caterham hova fejlődik a KERS-el.

Nagydíjak

1. Kanadai Nagydíj 2. Magyar Nagydíj 3. Monacói Nagydíj

Vettel a szezon első futamától vezette a világbajnoki pontversenyt és a futamok többségén dominált, míg a többiek keresztbe verték egymást. Így nem volt ellenfele, és a világbajnoki címért nem folyt izgalmas verseny. Ezért hadd legyek egy kicsit személyes ebben a kérdés körben. Számomra a Kanadai Nagydíj volt a legizgalmasabb, mert még soha nem közvetítettem négy és fél órát egy huzamban. És még soha nem beszéltem két órán át arról, hogy az eső hogyan esik... Izgalmas volt várni, hogy mikor áll már el! Ez a verseny annyira felizgatott mindenkit, hogy még szabályt is módosítottak miatta. Jövőre már csak maximum négy órán át nézhetünk egy futamot.

Előzések

1. Button Vettelt, Kanadai GP 2. Hamilton Massát, Brit GP 3. Schumacher Massát és Kobajasit, Kanadai GP

1. Button megelőzi Vettelt Kanadában az utolsó körben és megnyeri a versenyt. Persze ehhez Vettel hibája is kellett, de ha egy utolsó körös előzés győzelmet ér, annál nincs jobb 2. Hamilton-Massa párharc Silverstone-ban. Az utolsó kör végén oda-vissza előzték egymást, végül Hamilton maradt elöl és futott be negyediknek 24 ezreddel Massa előtt. 3. Schumacher Kanadában egyszerre előzi meg Massát és Kobayasit. Ide egyébként még nagyon sok esetet lehetne írni, mert rengeteg szép előzés volt, például ahogy Vettel elment Alonso mellett Monzában, a füvön...

Rajtok

1. Alonso, Spanyol GP 2. Alonso, Olasz GP 3. Rosberg, Belga GP

Alonso mindkét futamon a negyedik helyről ugrott az elsőre. Rosberg Belgiumban az ötödikről indult és az élre áll (bár ehhez két kanyar is kellett).

A legszebb pillanat

Sokszor mondjuk vicces pillanatokra, hogy "na ez szép volt!" Emlékeznek, amikor Button megállt a Red Bull csapatnál egy kerékcserére Kínában...? De Scumacher és Hamilton fél órás monzai csatája is szép volt!

A legszörnyűbb pillanat

Az egyperces néma gyász az indiai futam rajtja előtt Dan Wheldon és Marco Simoncelli emlékére. Persze ez inkább a legszomorúbb volt, mert a "szörnyűség" nem a Forma1-es pályán történt. A legszörnyűbb Perez monacói bukása volt.

Farkas Péter ([origo], Autó-Motor)

Versenyzők

1. Vettel 2. Button 3. Alonso

Aki bele akar kötni Sebastian Vettel teljesítményébe, annak bizony görcsösen erőlködnie kell. Én nem akarok. Legfeljebb az elcsépelt és legalább annyira hamis vádakat lehet felhozni ellene: az övé volt a legjobb autó, a Red Bullnál ő a kis kedvenc, csak az élről rajtolva tud nyerni, stb. Nos, az a legjobb autó ott volt Mark Webber feneke alatt is, mégsem ment vele túl sokra, és ugyan, milyen alapon hibáztathatnánk Vettelt azért, hogy a Q3-ak végén futott szenzációs köreivel akkor is megszerezte a pole-t, amikor előzőleg nem ő tűnt a leggyorsabbnak? Fantasztikusan vezet, az alapos felkészülésért többet tesz az ellenfeleinél (gondoljunk a Pirellivel már a télen kiépített szakmai kapcsolatára), barátságos és összeférhető természetének köszönhetően a csapatát is egységesen felsorakoztatta maga mögé - pillanatnyilag ő a mezőny legteljesebb értékű versenyzője. Igaz, hogy ezúttal nem kellett megbirkóznia különösebben nagy nyomással, ezt azonban főként magának köszönheti.

Jenson Button idén mindenkinek példát mutatott az intelligens versenyzésből, megszégyenítve a nála tehetségesebb, de mentálisan egyre ziláltabb Lewis Hamiltont. Vezetéstechnikailag a Forma-1 szintjén már nehéz fejlődni, ezért a hangsúly a pszichés edzettségen van, és Button fejben bárkinél összeszedettebb volt. Fernando Alonsóról kívülről nehéz megítélnünk, hogy azért viseli-e ilyen vészjósló nyugalommal a Ferrari vergődését, mert belefásult a helyzetbe, vagy azért, mert a McLarennél anno alaposan megtanulta a leckét. Az viszont biztos, hogy egy pillanatra sem vette le a szemét a labdáról, folyamatosan erőn felül teljesített, és ha valaki hibázott előtte, azonnal kihasználta a lehetőséget. Tíz dobogós helyezése túlságosan is hízelgő színben tünteti fel a Ferrarit.

Csapatok

1. Red Bull 2. McLaren 3. Ferrari

Nehéz nem egyetérteni Vettellel abban, hogy a Red Bull idén főként operatív téren - a stratégiában, a kerékcserékben, a csapaton belüli kommunikációban - fejlődött. Ennek köszönhetik, hogy az autójuk pusztán technikai szempontból nézve hiába nem volt annyival jobb a többiekénél, mint tavaly, a fölényük mégis sokkal nagyobbnak tűnt. Jó példa erre, hogy nem kellett volna feltétlenül nekik lebonyolítaniuk a leggyorsabb bokszkiállásokat, a szezon egészét nézve mégis az ő szerelőik dolgoztak a leghatékonyabban, ami egyáltalán nem véletlen, hanem kemény munka eredménye. A menedzsment egy külön piros pontot érdemel azért is, hogy sikerült elsimítaniuk, vagy legalábbis a felszín alá szorítaniuk a versenyzők közötti, tavaly még látványos konfliktust.

A McLaren elsősorban az időmérőkön tapasztalt hátránya miatt nem tudta jobban megszorongatni a Red Bullt, mert a versenytempójuk gyakran az övékkel egy szinten volt, de a hat nagydíjgyőzelem így is bravúros eredmény egy olyan szezonban, amelyben a vb-cím sorsa már négy fordulóval a vége előtt eldőlt. A Ferrari harmadik helyezése elsőre talán meglepő lehet, ám az autójuk technikai adottságaihoz képest sokszor hozták be Alonsót a látszólag lehetségesnél előkelőbb helyre. Kár, hogy rendszeresen bűnbakokat lőnek, amikor olyan szakembereket rúgnak ki vagy fokoznak le, mint Chris Dyer és Aldo Costa. Nem ott keresgélnek, ahol kellene.

Nagydíjak

1. Kanadai GP 2. Monacói GP 3. Magyar GP

Aki azt mondta a Kanadai Nagydíjról, hogy olyan volt, akár egy négy órán át tartó időjárásjelentés, fején találta a szöget. És mégis: a bolond időjárás, Button kalandos győzelme, Vettel apró, de végzetes hibája a felszáradó pályán felejthetetlenné tették a versenyt a Circuit Gilles Villeneuve-ön. Monacóban túl hamar szakadt el a film, ám azzal, hogy addig Vettel, Button és Alonso három különböző csapatot és bokszstratégiát képviselve vonatozott egymás mögött, így is egy - igaz, rövidre vágott - klasszikust láthattunk. A Hungaroringen egész hétvégén remek volt a hangulat, aztán az esőben Button óriásit harcolt Hamiltonnal, és a szerencse az ő pártjára állt.

Előzések

1. Vettel Alonsót, Olasz GP 2. Webber Alonsót, Belga GP 3. Button Schumachert, Olasz GP

Idén szerencsére a bőség zavarával küzdünk, én az első két helyre két tökös manővert soroltam. Vettel azzal szerezte meg nemcsak az Olasz Nagydíjon, hanem a listámon is az első helyet, hogy egy ki nem kényszerített helyzetben tartotta a gázon a lábát, nem rettenve meg attól sem, hogy Red Bulljának ívkülső kereke a fűre került a bődületesen gyors Curva Grandében. Ez az előzés üzenet értékű volt; legalább annyit ért a presztízse, mint a győzelme szempontjából. Webber Spában egyértelművé tette, hogy nem áll szándékában foglyokat ejteni, de szerencsére Alonso profiként asszisztált a kísérletéhez, csak addig tanúsítva ellenállást, amíg katasztrofális következmények nélkül lehetséges volt. Button monzai manővere Schumacher ellen önmagában nem tűnt frenetikusnak, az előzmények - az, hogy Hamilton kínosan hosszú körökön hiába próbálkozott ugyanazzal - mégis felértékelték. Button utólag elismerte, hogy egy pillanatra még a szemét is behunyta közben...

Rajtok

1. Alonso, Olasz GP 2. Rosberg, Belga GP 3. Schumacher, Indiai GP

A tifosi lelkesedésétől fűtve Alonso Monzában nem félt lemenni a fűre a célegyenesben, Hamilton hiába próbált ráijeszteni. Rosberg Spában ügyesen kihasználta, hogy Webber (szokás szerint) beragadt, és a legbelső íven, a kertek alatt előrelopakodott a 2. helyig, ahonnan röviddel később még Vettelt is sikerült megelőznie. Schumacher egész évben jól rajtolt, akárcsak tavaly - úgy tűnik, a periférikus látása, a megérzései és a reflexei negyvenen felül sem romlottak -, de Indiában nem ezekkel tűnt ki, hanem a ravaszságával. A célegyenesben rendhagyó módon spórolt a KERS-szel, ezért a hátsó egyenesben simán faképnél tudta hagyni béna kacsaként erőlködő ellenfeleit.

A legszebb pillanat

Felemelő volt látni, hogy Schumacher Kanadában újra a dobogóért küzd, s a keskeny száraz íven egyensúlyozva sokáig maga mögött tart egy sokkal gyorsabb McLarent és Red Bullt. Ezzel még akkor is felidézett egy már letűnt korszakot, ha végül visszacsúszott a 4. helyre. Különleges pillanat volt az is, hogy az Olasz Nagydíjon az öt aktív világbajnok végzett az első öt helyen. Emlékezetes marad.

A legszörnyűbb pillanat

Számomra Hamilton szinte egész éven átívelő szenvedését volt a legkellemetlenebb végignézni. Bár a monodrámájában akadtak felemelő pillanatok, mint a győzelem Abu-Dzabiban, és még mulatságosak is, mint az a bizonyos monacói interjúja, amelyben Ali G-vel poénkodott, összességében kínos volt, hogy egy ilyen kaliberű versenyző látványosan agonizál a pályán és azon kívül. Hamiltonnak idén saját maga volt a legnagyobb ellenfele, amit a Kamui Kobajasival történt spái koccanása túlságosan is érzékletesen példázott. Remélem, a küszködése nem bizonyul hiábavalónak.

Schumacher Kanadában sokáig maga mögött tartott gyorsabb autókat is

Gerse József (A5.hu)

Versenyzők

1. Vettel 2. Button 3. Alonso

A számok általában nem hazudnak, ezért van az, hogy a sorrend nálam nagy mértékben korrelál a bajnoki tabella végeredményével. Meg persze a versenyzők teljesítménye miatt is. Vettel ritkán tapasztalható fölénnyel és rekordok özönével írt be egy újabb vb-címet az önéletrajzába, méghozzá úgy, hogy a legtöbb futamon szerintem nem emelkedett ki a mezőnyből túlságosan. Valóban erős autót vezethetett, de úgy vélem, nem dominált annyira, hogy mindig földbe döngölte volna az ellenfeleket, hanem inkább rendszeresen szállította a sikerhez szükséges pluszt. Amikor kellett, odatette magát, amikor kellett, visszafogta magát, és az izzadságosabb, problémáktól sújtott hétvégéiből is komolyabb megingás nélkül jött ki, nemegyszer győztesen. Fejben sokat erősödött tavalyhoz képest. A lehetőségek kihasználása, esetleg túlszárnyalása terén Button és Alonso alkotott még nagyot. A McLaren pilótája látványosan fejlődött a szezon második felére, és ő lett az első, aki házon belül legyőzte Hamiltont egy F1-es bajnokságban. Ez nem kis fegyvertény, és a jelek szerint egyre otthonosabban érzi magát a McLarennél, ami bíztató a jövőjére nézve. Külön kiemelném Button hozzáállását a nehéz helyzetekhez, hiszen több alkalommal előrébb végzett, mint amire a körülmények alapján számíthatott volna. Alonsóra hasonló megállapítást lehet tenni, bár az ő esélyeit jelentősen korlátolta a Ferrari korlátozott versenyképessége. A spanyolnak be kellett érnie csapata folyamatos ígéreteivel a felzárkózásra, de ő megtette, amit lehetett, sokszor előkelőbb helyen tetszelegve a reális pozíciójánál.

Csapatok

1. Red Bull 2. McLaren 3. Force India

A Red Bullnak sikerült száműznie a tavalyi hibák zömét, a bombaerős RB7-es autóval látszólag játszi könnyedséggel aratták sorra a diadalokat. Ez azonban csak a látszat, aminek hátterében rengeteg munka és gondolkodás áll. Lehet támadni őket a csapaton belüli egyenlőség helyzete, illetve a különböző kihágások (a kiadásokat korlátozó RRA állítólagos megszegése, a belgiumi gumibotrány) miatt, de a sikert nem kell magyarázni, és a Red Bull azon kevés istálló közé tartozik, amelynél jó a hangulat. A listámban szereplő másik két név közül a Force India esetében állapítható meg ugyanez, lévén a három éve még sereghajtó csapat folyamatosan fejlődik. Az erősorrendben a 6. helyig verekedték magukat előre a szezon végére, időnként a Mercedest is ostromolva. 69 pontjukból 57-et az idény második felében gyűjtöttek, ekkora javulást egyik alakulattól sem láttunk. A McLarennél a siralmas téli tesztidőszak után - ahol egyetlen komplett versenytávot sem teljesítettek - ügyesen szedték össze magukat, és ha másnak nem, annak örülhetnek, hogy örök riválisukat, a Ferrarit simán maguk mögött tartották, ráadásul a versenyzői és a fejlesztési vonalon egyaránt kevesebb problémával terhelve kezdhetik meg a felkészülést a Red Bull trónfosztására.

Nagydíjak

1. Kanadai Nagydíj 2. Monacói Nagydíj 3. Német Nagydíj

Maga a bajnokság meglehetősen simán alakult, de nem unalmas viadalok révén. Kanada a szokásos izgalmakat hozta, még úgy is, hogy a táv felét a Safety Car mögött töltötte a mezőny. A bokszban hatszor járó Button utolsó körös élre állása örökre emlékezetes marad. Monacóban nem hiányoztak a hétvégéből az előzések, konfliktusok, balesetek, és úgy vélem, a piros zászlós megszakítás és a gumicsere megfosztott minket egy lenyűgöző finálétól. Az elrontott bokszkiállást végrehajtó Vettel így viszont megmenekült Button és Alonso rohamától. A Nürburgringen megint többen szálltak harcba a győzelemért, és az egészségesen rámenős Hamilton 2011-ben ritka módon olyan vasárnapot fogott ki, amire büszke lehetett.

Előzések

1. Vettel Alonsót, Olasz GP 2. Kobajasi Sutilt, Monacói GP 3. Schumacher Massát és Kobajasit, Kanadai GP

Elvből kizártam a DRS segítségével végrehajtott előzéseket, hogy megadjam a tiszteletet azoknak a pilótáknak, akik "hagyományos" technikával jártak túl vetélytársaik eszén, egy kormánykeréken lévő gomb helyett a gáz- és fékpedál nyomogatásával. Szerencsére így is lehetett választani a több mint ezer idei pozíciócsere közül. Az egyik legszebb manővert Vettel mutatta be Alonsón Monzában. Noha a magas csúcssebesség továbbra sem tartozik a Red Bull erősségei közé, Vettel a szélárnyékban megközelítette Alonsót, és a padlógázos Curva Grande kijáratánál a külső íven félig a fűre szorítva támadott az 1. helyért, melyet meg is kaparintott. Tette mindezt 300 km/órás tempónál, a hazai fanatikusok által űzött Ferrari ellen, melynek vezetőjét később viccesen egy állatnak nevezte. Kobajasi nélkül újabban nincs előzési összefoglaló, a Sutil elleni monacói akciója annak ellenére különösen elnyerte a tetszésemet, hogy kisebb koccanás is volt benne, és a sportfelügyelők vizsgálták az esetet. A Sauber japán pilótája szokatlan helyen, az egyenetlen aszfaltburkolatú Mirabeau féktávján bújt be az előtte haladó német mellé, és driftezve hagyta le őt, ami akkor egy 4. helyet ért neki. Szerencsére az idei szezon sem telt el kettős előzés nélkül: Michael Schumacher Montrealban remekül csapott le a vizes pályán egymással pofozkodó Massára és Kobajasira.

Rajtok

1. Alonso, Olasz GP 2. Heidfeld, Malajziai GP 3. Alonso, Spanyol GP

Két versenynek is nagyszerű alaphangot adott Alonso, két káprázatos rajttal kétszer ugrott előre a 4. helyről az elsőre - noha bevallása szerint egyik alkalommal sem számított rá, hogy sokáig megőrizheti a vezető pozíciót. A fenti startokat saját, illetve csapata hazai pályáján mutatta be, de az érzelmi töltet helyett valószínűleg az segítette őt ebben, hogy a Ferrarival rengetegszer gyakorolta a rajtokat az edzéseken. Heidfeld szintén bemutatott egy parádés indulást Sepangban. Tulajdonképpen nem lőtt ki különösebben jól, viszont az első kanyar előtt hirtelen szabad út nyílt előtte, és ha már így alakult, kihasználta, a 2. helyre állva ezzel.

A legszebb pillanat

Nem egy pillanatot, hanem inkább összességében azt ragadnám ki, hogy a Forma-1 mezőnye megmutatta, képes érdemben reagálni a világ olyan gondjaira, melyek nem a forró befúvásos diffúzorokat és a maximálisan engedélyezett kerékdőlést érintik. Jó volt látni, hogy felfigyeltek az emberjogi problémákra Bahreinben, hogy hónapokkal a földrengés után élénken élt az emlékezetükben a japán földrengés, hogy Indiában szembesültek a jelentős szegénységgel, és különböző intézkedésekkel igyekeztek, igyekeznek segíteni a rászorultakon.

A legszörnyűbb pillanat

Hamilton monacói ámokfutása előbb a futamon, majd a futamot követő interjúadáson, ahol mindenkit hibáztatott mindenért, csak saját magát nem. Valószínűleg itt szakadt el valami benne, mert innentől - a Német GP-t leszámítva - hónapokon át csak figyelmetlenségeivel, butaságaival, no meg a Massával való ütközéseivel hívta fel magára a figyelmet.

Gulyás Péter ([origo])

Versenyzők

1. Vettel 2. Button 3. Sutil

Meglepődnék, ha valaki nem Vettelt tette volna az első helyre. Idei dominanciája a Schumacher-korszakot idézte, az edzéseken és a versenyeken is nehéz volt megszorongatni. Alig hibázott, végre az autója sem hagyta cserben, a Q3-as utolsó körei pedig félelmetesek voltak. Néha még a szerencse is segítette, például amikor Monacóban félbeszakították a versenyt, és lecserélhette kopott gumijait, vagy amikor nem büntették meg az edzésen bemutatott pályalevágásáért Koreában. Nem sok előzést, inkább lekörözéseket láthattunk tőle, de csak azért, mert általában az élről indult. Viszont amikor kellett, nagyon odatette magát, nem várta meg a kerékcseréket, ha valaki elé akart kerülni.

Button a kiegyensúlyozottságával és a versenyeken mutatott intelligenciájával érte el, hogy a második helyre tegyem, bár a kanadai győzelmét nem tartom fairnek, mivel csapattársát és Alonsót is lelökte a pályáról.

Talán meglepetés lehet egyeseknek, hogy Adrian Sutil volt a harmadik nálam, de a sztárnak nehezen nevezhető német is hatalmas fejlődést mutatott be év közben, egy erősen középszerű autóval is többször megzavarta a nagyok játékát, két hatodik helyet szerzett, és a versenyek felén pontszerző volt.

Csapatok

1. Red Bull 2. McLaren 3. Lotus

Adrian Newey ismét nagyot alkotott, annyira tökéletes lett az idei Red Bull RB7 kasztnija, hogy még a gyengébb Renault-motor és a kisebb teljesítményű KERS hátrányait is könnyedén kompenzálni tudták vele. Az autó nem volt annyival jobb a McLarenénél, mint amekkora különbséggel nyerték a konstruktőri világbajnokságot, ez pedig a csapat érdeme, taktikában is élvonalbeliek voltak, és a kerékcseréknél is jól dolgoztak. Talán csak a belga időmérőn felhólyagosodott gumiknál hibáztak, amikor a Pirelli tanácsa ellenére túl agresszív megközelítést alkalmaztak a kerékdőlés beállításakor.

A McLaren legfőképpen magát ijesztette meg a szezon eleji teszteken mutatott gyatra formájával, de ennek a versenyeken már nyoma sem volt, ők voltak az egyetlen komoly kihívói a Red Bullnak. Nem az övék volt a legjobb kasztni, de a legjobb motor és versenyzőpáros igen, és ezt többször is sikeresen kihasználták. Viszont túl sok hiba csúszott be a taktikákban és a versenyzőktől is, így idén csak üldözők lehettek, győztesek nem. A McLaren büszke lehet arra, hogy idén csak ők szereztek edzéselsőséget a Red Bullon kívül. Igaz, hogy csak egyszer, de rengetegszer közel jártak hozzá.

A Team Lotus azért érdemelte ki nálam a harmadik helyet, mert annak ellenére, hogy még csak a második szezonjukat töltötték a Forma-1-ben, és még KERS-ük sem volt, lassan alsó-középcsapattá váltak, messze leszakították a velük egyszerre kezdett HRT-t és Virgint. Főleg Heikki Kovalainen nyújtott meggyőző teljesítményt a zöld-sárga autóval, de a Renault-motor megvásárlása is sokat javított a versenyképességükön.

Nagydíjak

1. Kanadai Nagydíj 2. Magyar Nagydíj 3. Monacói Nagydíj

Kanadában a pálya vonalvezetése és a szakadó eső volt az izgalmak okozója. Button a mezőny végéről verekedte magát előre, igaz, néha nem válogatott az eszközökben. A végén olyat láttunk, ami igen ritka: Vettel a nyomás hatására hibázott, saját hibájából bukta el a győzelmet. A verseny hőse a 4. helyen befutó Michael Schumacher volt, aki régi önmagát idézte a nedves pályán, sokáig a második helyen tanyázott, de a végén a felszáradt pályán már nem volt esélye a DRS-sel támadó Button és Webber ellen.

A Magyar Nagydíjon közismerten nehéz előzni, de idén már volt DRS, és hőség helyett hűvös, esős időben rendezték a nagydíjat. Így minden megváltozott, alig tudtuk követni a verseny alakulását a médiaközpontból. Hamilton, Button, Alonso is csúcsformában vezetett, a Red Bullok szenvedtek az esőben. Button tökéletes taktikai érzékéről és remek vezetési tudásról tett tanúbizonyságot a győzelmével. Ijesztő volt, amikor Heidfeld égő Renault-jának felrobbant az oldaldoboza a tűzoltó lábától pár centire.

A Monacói Nagydíj lehetett volna az év versenye, mert a végjátékra összeállt egy három, különböző autókkal, különböző taktikával, és különböző állapotú gumikkal menő hármas az élen. Fantasztikus volt nézni Vettel, Button és Alonso küzdelmét a legpatinásabb pályán, amíg félbe nem szakították a versenyt. Utána már a kerékcserék elrontották a nézők szórakozását, mert egy friss gumikkal hajtó Vettelt lehetetlen volt megelőzni ezen a szűk pályán.

Előzések

1. Vettel Alonsót, Olasz GP 2. Schumacher Massát és Kobajasit, Kanadai GP 3. Button Vettelt, Magyar GP

Igazából egy előzés maradt meg bennem nagyon idénről: amikor Vettel félig a füvön, jófiús imidzsétől teljesen eltérően, Sennát idéző vakmerőséggel előzte vissza Alonsót a Ferrari hazai pályáján a második sikán előtt. Várhatott volna a kerékcseréig, de nem akart, így volt jól.

Nagyon elegáns volt az is, ahogy Schumacher Montrealban egyszerre ment el az egymással csatázó Massa és Kobajasi mellett, a versenynek abban a szakaszában úgy vezetett az intermediate gumikkal, ahogy régen az esős győzelmeit szerezte.

Button az egyes kanyarból a külső íven kigyorsítva, kevéssel a kettes kanyar előtt tudott csak Vettel elé kerülni a felszáradó Hungaroringen, igazán parázs küzdelmet láthattunk tőlük.

Rajtok

1. Alonso, Spanyol GP 2. Rosberg, Belga GP 3. Schumacher, Olasz GP

Alonsónak nagyon összejöttek a rajtok, amikor fontos volt neki. Hazai versenyén az élre állt az első kanyarban a negyedik helyről indulva, de egyébként ugyanezt bemutatta a Ferrari otthoni pályáján, Monzában is.

Nico Rosberg már az edzésen is remekelt Spában, mivel meg tudott verni egy Ferrarit, és az 5. helyről indult. Aztán úgy lőtt ki a belső oldalon, hogy Vettelen kívül már mindenki mögötte volt az első kanyar után, de a Les Combes-hoz érve őt is megelőzte, és vezetett a versenyben, amíg nem lehetett DRS-t használni.

Michael Schumacher idén mindenkinél többet előzött a rajtoknál, a legjobb indulást csapattársához hasonlóan Spában mutatta be. Az utolsó helyről indulva kilenc autót előzött meg a Les Combes-ig, ami csak a harmadik kanyar a pályán.

A legszebb pillanat

Az év legszebb pillanata 30 körön át tartott Monzában. Schumacher ennyi ideig tartotta fel a rövid végáttétellel küzdő, így az egyenesekben előzni nem tudó Hamiltont. Az év leghosszabb és legizgalmasabb csatáját még Button sem zavarta meg, aki kihasználta, amikor a német leszorította csapattársát, és mindkettejük mellett könnyedén elment. Végül Hamilton csak azért tudta megelőzni Schumachert, mert az elváltotta magát.

A legszörnyűbb pillanat

Amikor a Vettelt támadó Webbernek azt mondták rádión az idény kilencedik versenyén Silverstone-ban, hogy "we need to maintain the gap", azaz nem előzhetsz. Az ausztrál véleménye a csapatutasításról abból látszott, amikor a kiszállás után erőből nekicsapta a HANS tartókonzolját az autójának.

Az év egyik legszebb előzése: Schumacher Kanadában egyszerre megy el Massa és Kobajasi mellett

Izsányi Szabolcs (Nemzeti Sport Online)

Versenyzők

1. Vettel 2. Button 3. Alonso

Egy éve még csak a 3. helyre tettem Vettelt, mert bár világbajnok lett, bőven maradt benne tartalék, biztos voltam benne, hogy sokkal meggyőzőbb teljesítményre is képes. Mégiscsak arról a pilótáról beszélünk, aki egy Toro Rossóval aratta az első futamgyőzelmét... Az idén gondolkodni sem kellett az első hely miatt: szinte (?) tökéletes volt.

Button tavaly, az első McLaren-es idényében megmutatta Lewis Hamiltonnak, hogy nem levezetni ment a wokingiakhoz, és ezt az idén ellenállhatatlan teljesítménnyel nyomatékosította. Bár az év első felében volt néhány középszerű versenye, a két kieséséről nem tehetett. Második félévéről mindent elmond, hogy a Magyar Nagydíj előtti 107 pontos hátránya Vettelhez képest az idény végére csak 15 ponttal nőtt.

Alonso a mezőny legfelkészültebb, legmotiváltabb és egyik leggyorsabb pilótája, aki a 2007-es McLaren-es ballépései óta emberileg is rengeteget fejlődött. A Ferrari az idén nem volt elég jó, de a Massával szembeni belharcban mutatott fölénye mindent bizonyít.

Csapatok

1. Red Bull 2. McLaren 3. Force India

A világbajnok istálló az idén kijavította azokat a hibákat, amelyek miatt a 2010-es vb-t a kelleténél nehezebben nyerte meg, és Vettellel az élén irgalmatlan volt riválisaival szemben. Adrian Newey autója mellett a szerelők bokszutcai munkája is kiemelendő. Webber jól viselte az esélytelenséget, a háttérbe szorulva elfogadta helyzetét, eltűnt a feszültség az istállóból.
A Ferrari és a McLaren közül csak utóbbi tudott versenybe szállni a Red Bull-lal az időmérőkön és a versenyeken. Egyrészt az autója is jobb volt, másfelől két elsőrangú pilótája van, amit a Ferrariról sajnos nem mondhatunk el. A középmezőny csapatai közül a Force Indiát emelném ki, s a Ferrari, a Mercedes és a Renault elé is tenném a rangsorban, mert önmagához képest jobb teljesítményt nyújtott, nem okozott csalódást, látható volt a fejlődése, és három olyan versenyzőt tartott magánál, amelyek bármelyikét elfogadná a többi csapat vészhelyzetben.

Versenyek

1. Kanadai GP 2. Magyar GP 3. Monacói GP

A montreali futam utolsó körös drámája miatt emelkedett ki a többi közül, megérte végigvárni a kétórás kényszerszünetet. Button két világbajnokkal való ütközése után a sírból hozta vissza a futamot, a harmadikat a legvégén hajszolta hibába. Nem véletlen, hogy a montreali pálya évről évre az egyik legizgalmasabb futamot hozza: a pálya vonalvezetése, az aszfalt váltakozó minősége és a kiszámíthatatlan időjárás együtt garantálja az izgalmakat.

Utóbbi kettő az idén a Magyar Nagydíjat is érdekessé tette, Vettel diadalmenete helyett kemény McLaren-csatának lehettünk a szemtanúi. Kár, hogy a győztes Button panaszként emelte ki, hogy a pálya egyes pontjain eltért aszfalt az alap borítástól, hiszen az is hozzátett a verseny izgalmaihoz, hogy egyes kanyarokban teljesen másképpen viselkedett az autó, mint a többiben.

A Monacói Nagydíj lehetett az, amiről a Pirelli az idény előtt álmodott: Vettel egy, Alonso kettő, Button három boxkiállás után szorosan egymás mögött haladt a hajrában. A végkifejletet a verseny megszakítása miatt nem láthattuk, így megmaradhatott az illúziónk, milyen érdekes ehetett volna, ha hagyják végigmenni...

Előzések

1. Webber Alonsót, Belga GP 2. Vettel Hamiltont, Koreai GP 3. Vettel Alonsót, Olasz GP

Évről évre sóhajtozva kell hallgatnunk, hogy az Eau Roge már nem ugyanaz F1-es autóval, mint néhány évtizede volt, de az idei Belga Nagydíjon Webber és Alonso tett róla, hogy az emelkedőre épített ív ismét a középpontba kerüljön. Autóversenyzés volt ez a legmagasabb szinten két olyan embertől, akik tisztelik egymást.

Vetteltől megszoktuk, hogy az élről indulva az első körben képes akkora előnyt kiautózni, hogy a második helyezettnek eszébe se jusson a DRS használata. Ám előfordult, hogy nem ő állt az élen a versenyek legelején, de többször is megoldotta a feladatot. Két előzését emelem ki, Monzában Alonsót úgy kerülte ki, hogy az agresszívan védekező spanyol mellett autójával félig a fűre hajtott. Hamilton mellett pedig Dél-Koreában az első körben, a 4. kanyarban ment el. A pálya karakterisztikája miatt az utóbbi talán fontosabb volt, hiszen a DRS Dél-Koreában nem volt olyan hatékony, mint Monzában, azaz sokkal fontosabb volt, hogy rajt után sikerüljön előznie. Webber például semmit sem tudott kezdeni a McLaren pilótájával - igaz a, magabiztossága is fényévekre volt a németétől. (Nem árt megjegyezni, egyik előzés sem DRS segítségével történt.)

Rajtok

1. Alonso, Spanyol GP 2. Alonso, Olasz GP 3. Schumacher, Spanyol GP

Fernando Alonso az idén ebben a műfajban kiemelkedett a mezőnyből. Barcelonában az előtte cikázó Webber sem zavarta meg, elsuhant a két Red Bull mellett, mire az első kanyarhoz ért. Monzában is a 4. helyről indult, Hamilton hiába tolta le majdnem a fűre, keményen támadott a jobb oldalról, és az első kanyarkombinációba már zavartalanul érkezett. A másik kiemelkedő rajtoló Michael Schumacher volt, a hosszú barcelonai célegyenesben a 10. helyről a 7. pozícióból induló csapattársa, Rosberg mellé ért, és a kör végén már előtte volt a 6. helyen.

A legszebb pillanat

Jenson Button a Magyar Nagydíjon indult 200. versenyén, és a futam előestéjén a McLaren motorhome-jában rögtönzött ünnepséget tartottak korábbi csapatfőnökeivel, csapattársaival. Magyar kollégákkal együtt ott lehettünk, és Massa, Alonso, valamint Hamilton között koccinthattunk egy kiváló ember remek pályafutására. Ennek a kegyetlenül profi és anyagias sportágnak az emberi oldala is megmutatkozott ezen azt estén, ráadásul Button másnap győzelemmel ünnepelt.

A legszörnyűbb pillanat

A Williams-istálló, valamint Felipe Massa egész éven át tartó vergődését szörnyű volt nézni, de egyik sem nevezhető pillanatnak. Robert Kubica februári balesete annál inkább, a jelenkori F1 talán végleg elveszítette egyik legérdekesebb figuráját és egyik legnagyszerűbb versenyzőjét.

Joó Gábor (index.hu)

Versenyzők

1. Vettel 2. Button 3. Alonso

Vettelt nem kell magyarázni. Buttona háttérbe szorította Hamiltont, megnyert három futamot, köztük egészen elképesztő vezetéssel a szezon versenyét Kanadában. Alonso helyében sokan bedobták volna a törülközőt, vagy legalább nyilvánosan kiakadnak csapatuk ilyen fokú tehetetlenségét látva, de ő ment tovább, tette a dolgát egy szó vagy panasz nélkül. Azt az egy futamot meg, amin győzni képes autót kapott, megnyerte.

Csapatok

1. Red Bull 2. McLaren 3. Force India

A Red Bull minden szinten a legjobbak volt: a pilóták, a csapat, a kerékcserék, a pilóták menedzselése, a kritikus helyzetek kezelése szempontjából is. A teljesítményük kvázi hibátlan. Amit tudtak, a McLarennél is megtettek Adrian Newey zsenialitásával szemben, de idén ennyire volt elég. Hat futamot megnyerni azért nem semmi, jó harminc százalék, és ha van egy végig kiegyensúlyozott pilótájuk, megkergethették volna Vettelt. A Force India szép csendben rengetegszer a legjobb tíz közé kvalifikálta magát, és hatodiknak jöttek a csapatversenyben.

Nagydíjak

1. Kanadai GP 2. Magyar GP 3. Kínai GP

A kanadai minden idők egyik legnagyobb F1-futama volt. Jó négy órán át tartott, utolsó körben dőlt el az első hely, a világbajnok ekkor remegett meg először. És vicces volt látni Rihannát fehérborral a kezében, a McLaren-garázsban Hamiltonnal parolázni.

Magyar Nagydíj: Eső, rengeteg előzés - nem csak a DRS miatt -, a legtöbb az első helyért. Dráma, ahogy Hamilton elveszíti, és Button megszerzi a győzelmet. Ekkor volt a legtöbb bokszkiállás is az idén, és a 200. futamán induló angol ünneplése is emlékezetes.

A 3. helyet a török vagy a német futam is megérdemelné, de inkább Kína legyen, ahol nagy hajrával körökkel a leintés előtt előzte Hamilton Vettelt, és nyerte meg a futamot. Akkor még azt is gondolhattuk, szoros lehet a világbajnokság Vettel ellen.

Előzések

1. Webber Alonsót, Belga GP 2. Vettel Alonsót, Olasz GP 3. Hamilton Webbert, Koreai GP

1. Webber, Spa, az Eau Rouge-ban, ráadásul Alonsót. Leírni nem lehet, látni kell, de azért David Coulthard BBC-kommentátor szavai valamit talán visszaadnak belőle: "Olyan közel voltak, hogy a Red Bull majdnem átjött a képernyőn, hátraestem a széken". Kommentátortársa, Martin Brundle annyit mondott, "David, elveheted a kezed a szemedről, mindketten megúszták."

2. Sebastian Vettel vs. Fernando Alonso Monzában, a füvön, ráadásul kívülről. Bátor volt és határozott, ezért sikerült, és még a spanyol is megemelte a kalapját utána.

3. A Hamilton-Webber-csata Koreából, amikor az angol kétszer jött vissza vert helyzetből - elvesztette, majd visszaelőzte az ausztrált, és valahogy maga mögött is tudta tartani egészen a célig.

Rajtok

1. Vettel, Abu-Dzabi GP 2. Heidfeld, Malajziai GP 3. Alonso, Olasz GP

Vettel Abu-Dzabiban szenzációsan kapta el a rajtot, szinte másodpercnyivel vezetett már két kanyar után. Akkor viszont kicsúszott a defekt miatt, úgyhogy a rajtja lehet a legszebb emléke onnét. Nem kedveltem, de Nick Heidfeld Malajziában elképesztően jött el a hatodik helyről, és másodikként fordult Vettel mögött az első kanyarban. Alonso Monzában a fűre sem félt lemenni, hogy elsőként fordulhasson, pedig Vettel, Hamilton és Button is előtte volt a startnál.

A legszebb pillanat

Button az utolsó körben hibára kényszeríti Vettelt, megelőzi, és megnyeri a négy órás kanadai futamot. Az F1 a versenyzésről és az előzésről szól, ráadásul ha az az utolsó körben történik, lehet annál izgalmasabb?

A legszörnyűbb pillanat

Szörnyű pillanat nem volt szerencsére. Az nem tetszett, amikor Schumacher Monzában szabálytalanul tartotta vissza Hamiltont, és nem büntették meg, mert a felügyelők engedékenyek voltak. De ez legyen a legeslegszörnyűbb esemény, és jövőre is világklasszis szezonunk lesz.

+ Megjegyzés

2011-re, akik nem látták végig vagy részletesen, úgy fognak emlékezni, hogy Vettel elhúzott, és +100 pont előnnyel lealázta a mezőnyt, simán nyerte a vb-t. Közel sem így volt, rengeteg futamon, még ha végig vezetett is, a befutóra megszorongatták, és egyszer a hajrában, egyszer az utolsó körben vesztett győzelmet. Sokszor nyert, de sosem fél kör előnnyel. Egészen szenzációs év volt csodálatos és izgalmas versenyekkel, a legjobb 1986 óta.

Az év rajtja az újságírók szerint: Alonso Spanyolországban az élre ugrik

Mészáros Sándor (Autósport és Formula Magazin, Autómenedzser.hu)

Versenyzők

1. Vettel 2. Button 3. Kovalainen

Egy éve úgy éreztem, hogy Vettel vb-címében túlságosan jelentős szerepet játszott a Red Bulltól házon belül kapott kiemelt elbánás, idén viszont végérvényesen bebizonyította a német, hogy már ennyire fiatalon is a történelem legnagyobbjainak egyike. Elsöprő fölénye nehezen emészthető, annak okait hosszasan lehetne firtatni, de az biztos, hogy egész évben hibátlanul vezetett és elkötelezettsége, a tökéletességre való folyamatos törekvése minden tiszteletet megérdemel. Button előretörésében fontos szerepe volt Hamilton ingadozó teljesítményének, de ez a lényegen nem változtat. Fontos az is, hogy a brit nemcsak elfogadta, hanem motivációként használja azt a tényt, hogy a versenyteljesítménye jobb a kvalifikációs tempójánál, ráadásul mindemellett sikerült megteremtenie a "káosz-menő" kategóriát. Kovalainen egész évben a hátsó régió királya volt, és lelkességével, harciasságával általában maximum-közeli teljesítményt sajtolt ki a Lotusból.

Csapatok

1. Red Bull 2. McLaren 3. Team Lotus

Idén nem nehezítette a saját dolgát különféle műszaki problémákkal a Red Bull, s mivel az RB7-es még az elődjénél is versenyképesebbre sikerült, diffúzorok és hajlékony elemek ide vagy oda, az energiaitalosok messze a legjobbak voltak. A McLaren újfent megmutatta, hogy fejlesztési potenciálja kiemelkedő: az előszezon végére újratervezték a tesztidőszakot siralmas teljesítménnyel kezdő autót, s bár sikerült életet lehelni bele, csak némi színt tudtak csempészni a szezonba, a kezdeti botlás miatt érdemi esélyük nem volt a Red Bull ellen. Tony Fernandes Lotusát azért sorolom a három legjobb csapat közé, mert érzésem szerint többet fejlődtek tavalyi önmagukhoz képest, mint a középmezőny hátsó régiójának csapatai, s bár pontot nem szereztek, egy-egy felvillanással újra jelezték, hogy valóban komolyak a szándékaik.

Versenyek

1. Kanadai GP 2. Magyar GP 3. Belga GP

Montreal normál időjárási viszonyok mellett is rendre izgalmas futamokkal ajándékoz meg bennünket, idén viszont az eső is rátett egy lapáttal, aminek egy több mint 4 órás verseny és egy meghökkentő győzelem lett a vége. Lehet, hogy Button diadalára árnyékot vetnek a Hamiltonnal, Alonsóval és De la Rosával történt vitatott ütközések, de ha valaki mindezt átvészeli, ráadásul hatszor jár a bokszban, több mint húsz előzést hajt végre és a mezőny végéről felkapaszkodva az utolsó métereken képes megelőzni az egész évet uraló Vettelt, az kétségkívül emlékezeteset alakít. A hungaroringi esős futam - akárcsak 2006-ban - ismét a McLaren káoszkirályának kedvezett, igaz, Mogyoródon a felszáradó pályán nyújtott teljesítményével döntötte el a maga javára a futamot. Spában a gumimizéria tette érdekessé és feszültté a versenyt: Vettel és Webber ugyan kettős győzelmet arattak, de könnyen nagy bukás lehetett volna a vége, mivel a Red Bull nem tartotta be a Pirelli előírásait a futómű-beállításokra vonatkozóan.

Előzések

1. Vettel Alonsót, Olasz GP 2. Webber Alonsót, Belga GP 3. Schumacher Massát és Kobajasit, Kanadai GP

Köszönhetően a DRS bevezetésének, a KERS visszatérésének, valamint a Pirelli abroncsoknak, az idei évad előzés-áradatot hozott. A talán túlságosan mesterkélt, de a látványosságot mindenképpen feljavító megoldások miatt nem minden manőver nyomott ugyanannyit a latba, de így is bőven láthattunk gyöngyszemeket. Az például, ahogyan Vettel legyűrte Alonsót Monzában a Curva Grandénál, káprázatos volt, és kiváló lenyomatot adott a német idei szezonjáról: kockáztatott és ellentmondást nem tűrően erőltette rá akaratát riválisára, holott tudta, hogy a spanyol semmilyen veszélyt nem jelent rá nézve. Webber Spában már felmelegedett abroncsokon gázolt át a bokszból visszatérő spanyolon: helyzete emiatt előnyösebb volt, viszont azzal, hogy ezredmásodpercek alatt döntött és egy rendkívül veszélyes helyen, az Eau Rouge-nál vitelezte ki az előzést, még a legkomolyabb kritikusok elismerését is kivívta. Schumacher Montrealban egy szemfüles húzással előzte az egymással bíbelődő Massát és Kobajasit, megvillantva azt, hogy helyzetfelismerő képessége még mindig a régi.

Rajtok

1. Alonso, Olasz GP 2. Alonso, Spanyol GP 3. Rosberg, Belga GP

Lehet, hogy a kimutatások alapján Schumacher nyerte a legtöbb pozíciót a rajtoknál, jómagam azonban Alonso barcelonai és monzai mutatványait találtam a leglátványosabbnak: mindkétszer a negyedik helyről ugrott vezető pozícióba, s mindkétszer jókora ovációt váltott ki a médiateremben. Végül azért esett Monzára a választásom, mert ott az egymással viaskodó Vettel és Hamilton, valamint az ijesztően közeli fal közé beférkőzve, a pályaszéli füvet is érintve egy fokkal nagyobb kockázatot kellett vállalnia. Bár Nick Heidfeld is megérdemel egy vállveregetést azért, hogy Sepangban a külső ívet okosan használva a 6. helyről a 2. helyre ugrott fel, a dobogóm harmadik foka Nico Rosbergé, aki Spában az 5. helyről indulva előbb hidegvérrel kerülte ki a beragadó Webbert, majd a La Source belső ívén rendkívül ügyesen lavírozott a 2. pozícióba.

A legszebb pillanat

Schumacher jubileumi bulija Spában, ahol mindenki megbizonyosodhatott róla, hogy ez a Schumi már nem az a Schumi. Pályafutása első szakaszában aligha fordulhatott volna elő, hogy néhány órával egy katasztrofálisan sikerült időmérő után fülig érő szájjal csapolja a sört mindenkinek, aki él és mozog a paddockban...

A legszörnyűbb pillanat

Nem is pillanat, inkább folyamat: a Williams leépülése. Azt hittem, a tavalyi szintet nem tudják alulmúlni, de sajnos rám cáfoltak...

Simon István (Száguldó cirkusz könyvek, autóMAGAZIN)

Versenyzők

1. Vettel 2. Button 3. Alonso

Vettel nálam nemcsak azzal érdemelte ki az első helyet, hogy rekordokat döntött, sokkal inkább azzal, hogy sokkal érettebben vezetett idén, mint eddig bármikor. Versenyen csak egyszer hibázott (Kanada), a Red Bull húzóemberévé vált, csapattársát szinte megalázta. Button 2011-es szezonja legalább olyan erős volt, mint a 2009-es világbajnoki évadja, de most olyan autóval (McLaren) tett csodákat, ami nem nőtt a mezőny fölé, mint anno a Brawn-Mercedes. Az, hogy meg tudta verni a McLaren saját "fiát", Hamiltont, sokat elárul Jenson mentális erejéről, felkészültségéről. Alonso továbbra is a mezőny egyik legjobb versenyzője, gyakran a Ferrari valós képességein felül ért el dobogós helyezéseket, sőt, Silverstone-ban nyerni is tudott.

Csapatok

1. Red Bull 2. McLaren 3. Force India

A konstruktőr-vébén aratott fölényes győzelem ellenére a Red Bull RB7 idén nem magasodott ki annyira a mezőnyből, mint 2009 második felében, vagy tavaly. Az egész csapat dolgozott jobban, hatékonyabban, amit a 12 győzelem és a villámgyors kerékcserék mellett az is mutat, hogy csupán egy, technikai hibára visszavezethető kiesésük volt (Vettel, Abu-Dzabiban). A McLaren az elkeserítő téli teszteredmények után megint a maga javára tudta fordítani a szezont. A wokingiak szinte hajszálra annyi pontot szereztek, amennyivel a Red Bull 2010-ben megnyerte a gyártó-vébét. A Force India idén kinőtte magát a kiscsapatok közül, erős középcsapattá fejlődött. Sutil és di Resta a tapasztalat és a tehetség tökéletes elegyét alkotta, jobb napjaikon (Nürburgring, Szingapúr, Brazília) a gyári Mercedeseket is meg tudták verni. Konstruktőri 6. helyük értékét emeli, hogy több vezető mérnököt is vesztettek a szezon előtt.

Nagydíjak

1. Kanadai GP 2. Török GP 3. Német GP

A montreali pálya önmagában garancia a remek versenyekre, ha még esik is (mint idén), pláne. Persze, az eltérő gumistratégiák, meg a DRS nagyban hozzájárult a rengeteg előzéshez, de a show hibátlan volt, az esőszünetet leszámítva egy percig sem unatkoztunk. Isztambulban rekordszámú, 85 előzést láthattunk, életemben először abba kellett hagyni az események jegyzetelését, hogy ne tévesszem szem elől a verseny alakulását. A Nürburgringet azért emelném ki, mert a három legjobb csapat - Red Bull, McLaren, Ferrari - egy-egy pilótája (Webber, Hamilton, Alonso) végig egyenlő feltételek mellett csatázott, mind vezetett is, bármelyikük nyerhetett volna.

Előzések

1. Button Hamiltont és Schumachert, Olasz GP 2. Button Vettelt, Kanadai GP 3. Webber Alonsót, Belga GP

Nehéz három szép előzést kiválasztani egy olyan szezon végén, amelyben a DRS-nek köszönhetően példátlan mennyiségű manővert láthattunk. A legemlékezetesebb talán Jenson Button két manővere volt. Monzában utolérte, majd teketóriázás nélkül faképnél hagyta a hosszú ideje kergetőző Schumachert és Hamiltont, leckét adva nekik előzésből. Montrealban Vettelt lepte meg az utolsó körben - ez volt az egyetlen alkalom idén, hogy valaki hibázásra tudta kényszeríteni a világbajnokot. Webber előzése Spában azért, mert az Eau Rouge-ban, a rázókövön megdobódva, erőből ment el a Ferrari mellett. Classic stuff!

Rajtok

1. Alonso, Olasz GP 2. Alonso, Spanyol GP 3. Kobajasi, Német GP (a 17-edikről a 12. helyre)

Alonso 2011-ben végig erején (főként a Ferrari erején) felül teljesített, és tovább öregbítette "rajtbandita" hírnevét. Barcelonában és Monzában is a 4. helyről vett bombarajtot, gyorsabb Red Bullokat és McLareneket hagyott faképnél. Régen hallottam olyan tapsvihart és füttyögést, amilyen a monzai sajtóközpontban tört ki a spanyol bravúros rajtja után. Kobajasi idén adós maradt a tőle megszokott előzés-cunamival, de a Nürburgringen kivágott magas C-je (a 17. helyről a 12.-re jött fel az első néhány kanyarban) megnyugtatott, hogy ég még benne a tűz.

A legszebb pillanat

Számomra két ilyen volt. Az egyik Michael Schumacher remek versenye Monzában, ahol a Mercedes képességei és a fair play határán egyensúlyozva, 24 körön keresztül tartotta maga mögött Hamilton gyorsabb McLarenjét. A másik Lewis győzelme Abu-Dzabiban. Mindannyian tudjuk, milyen nehéz egy lelki válság (szerelmi csalódás) után megállni a helyünket a munkahelyen. Hamilton abu-dzabi elsősége nem csak egy újabb győzelem volt; ez volt az a győzelem, amely átlendítette a holtponton az angolt, és visszaadta az önbizalmát.

A legszörnyűbb pillanat

A Red Bull burkolt csapatsorrendje a Brazil Nagydíjon. Nehezen értem, hogyan tudta Vettel háromszor megjavítani az addigi leggyorsabb versenykört, amikor elvileg váltókímélő üzemmódban vezette a Red Bullt. A csapatsorrend már nem tilos, nyíltan is előre lehetett volna tessékelni Webbert. A másik "szörnyűség" Felipe Massa vesszőfutása: 1992 óta nem fordult elő, hogy a Ferrari egyik pilótája nem állhatott fel a dobogóra az egész szezonban.

Váltóhibába burkolt csapatutasítás? Volt, akinél Webber brazíliai győzelme kicsapta a biztosítékot

Szabó Róbert (Autó-Motor)

Versenyzők

1. Vettel 2. Button 3. Alonso

Vettel szinte minden helyzetből képes kihozni a maximumot, precíz, sztárallűrök nélküli, ultragyorsan rátalál az adott pálya felső korlátaira, szervesen összenőtt az autójával. Button igazi versenyzőalkat, akit a nehéz körülmények különösen inspirálnak. Barátságos figura, aki majdhogynem cinikus stílusban pofozgatta csapattársát. Széles taktikai repertoárt lehet rá írni. Alonso a törzsfejlődésben alulmaradt Ferrarival is képes volt az élmezőnyben küzdeni, elveszett labdát nem ismer, erőszakos. Amint a szabályzat kiskaput nyitott (Silverstone), besurrant az aranyért.

Csapatok

1. McLaren 2. Red Bull 3. Force India

A McLaren mindkét pilótája nyerni tudott, hatékony autót állítottak ki, fejlesztéseik zöme sikeres volt. A Red Bull szuper autót kreált a világbajnok alá, Webber ugyanakkor árnyék maradt. Emiatt "csak" ezüstérmesek, a konstruktőri arany ellenére erre a kontrasztra jobban kellett volna ügyelniük... A Force India megráncigálta a gyári Merci bajszát, szerényen szimpatikusak, de elárulom, hogy csak hajszállal soroltam előrébb őket a 110%-ot nyújtó, KERS nélküli Lotusnál.

Nagydíjak

1. Magyar GP 2. Kanadai GP 3. Belga GP

Előzések

1. Schumacher Massát és Kobajasit, Kanadai GP 2. Vettel Alonsót, Olasz GP 3. Alonso Buttont, Brazil GP

Rajtok

1. Alonso, Spanyol GP 2. Rosberg, Belga GP 3. Schumacher, Olasz GP

A legszebb pillanat

Button hungaroringi győzelme - 2006 után ismét úrrá lett az időjárási káoszon.

A legszörnyűbb pillanat

Bár még szezon előtt történt, számomra egyértelműen Kubica balesete volt a legdurvább.

Vida János ([origo])

Versenyzők

1. Vettel 2. Button 3. Alonso

Mark Webber példája mutatja a legjobban, hogy nem elég a legjobb autóban ülni, élni is tudni kell a lehetőséggel. Mark sem rossz pilóta, de Vettel idén ezekből a gumikból sokkal többet tudott kihozni, egyszerűen megsemmisíthetetlen volt. Bár néhányszor megszorongatták, azért idén alaposan lerendezte a mezőnyt. A második helyen már gondolkoztam, két versenyző volt, akitől nagyon erős teljesítményt láttunk idén. Végül azért esett Buttonra a választásom, mert őt semmi sem tudta kibillenteni az egyensúlyából. Jött, csak jött, néhány nagyon emlékezetes futammal. Alonso rosszabb autóban ült, de idén pár alkalommal igazolta klasszisát.

Csapatok

1. Red Bull 2. McLaren 3. Ferrari

Azt hiszem, a tabella hűen tükrözi az erőviszonyokat. A Red Bull idén nagyon elsöprő volt, zavaróan sebezhetetlen időmérős teljesítménnyel. A McLaren azért lett a második, mert a versenytempójuk párszor elérte a Red Bull szintjét. A Ferrari pedig néha bele tudott szólni a nagyok csatájába. Nagy csalódás a Mercedes topogása, de még ennél is nagyobb a Renault mélyrepülése.

Nagydíjak

1. Kanadai GP 2. Magyar GP 3. Japán GP

A kanadai eső alaposan megkavarta a dolgokat, végül az utolsó körben dőlt el minden. Bizonyos szempontból a Magyar Nagydíjnak is az eső használt, itt is emiatt kavarodtak meg a dolgok. A japán versenyben is az tetszett, hogy az utolsó pillanatig meccsben voltak a felek, még ha Vettelnek nem is volt annyira fontos egy jobb helyezés. Talán még a kínai versenyt is ide sorolhatnám, de idén sok érdekes futam volt, igaz, néhány nagyon unalmas is.

Előzések

1. Vettel Alonsót, Olasz GP 2. Button Massát, Brit GP 3. Webber Alonsót, Belga GP

Sebastian Vettel Monzában mutatta meg először, hogy nem akar taktikázni, ha kell, nagyon kemény dolgokat bevállal, hogy a többieket kizökkentse. Kicsit hajmeresztő volt az előzése, de így hogy sikerült, egyben zseniális is. Button hazai pályán végezte ki Massát, de a brazil nagyon keményen tartotta magát, Jenson két kanyaron keresztül mégis gyönyörűen végigvitte az akaratát. Hamiltont is szívesen tettem volna a 3. helyre, aki Monacóban azért férhetett be a Schumacher mellé, mert ott előzött, ahol nem szokás. Schumacher sem hitte el, hogy Lewis oda befékezi magát, de végül sikerült neki. Ugyanezért tetszett Mark Webber spái előzése is, de az azért hajmeresztőbb volt. Ha nem sikerül, akkor az év legnagyobb balesete lett volna belőle.

Rajtok

1. Alonso, Spanyol GP 2. Rosberg, Belga GP 3. Alonso, Olasz GP

Alonso kétszer is nagyon magabiztos volt hazai pályán. Barcelonában valami elképesztő jó rajtot vett, majd remekül használta a KERS-t, a végén pedig extrém bevállalós volt, gyönyörűen ugrotta át a két Red Bullt. Monzában is hasonlóan rámenős volt, bár ott nem egészen szabályos helyen tette ugyanezt. A két szenzációs Alonso rajt közé Nico Rosberg belgiumi első két kilométere férhetett be, ahol gyönyörűen jött előre az első helyre.

A legszebb pillanat

Amikor Fernando Alonso Silverstone-ban keresztben csúszott a felbecsülhetetlen értékű, ötvenéves Ferrari 375-tel, amellyel az olasz gyártó az első F1-es győzelmét aratta. Nem igazán törődött a veterán jármű értékével, és pillanatok alatt megszokta, hogy a pedálok pont fordítva vannak. Az még szebb volt, hogy emiatt lemaradt a versenyzői parádé kamionjáról, és futva próbálta utolérni.

A legszörnyűbb pillanat

Amikor Indában Lewis Hamilton és Felipe Massa már sokadszorra összement, bár még ennél is szörnyűbb, hogy utána Massa kapott büntetést. Ezenkívül a befújt diffúzorok körül kialakult helyzetet is ide sorolnám. Szörnyű, hogy egy hétvége erejéig más szabályok vonatkoztak az autókra.

Az év előzése: Vettel kívülről előzi Alonsót Monzában

Wéber Gábor (RTL Klub)

Versenyzők

1. Vettel 2. Button 3. Alonso

Divat lett Vettelt utálni, és könnyűnek titulálni az újabb vb győzelmét, de csak a vak nem látja, hogy mennyire alien-szerű teljesítményt nyújtott idén. Volt alatta egy tökéletes autó, de azt bizony ki is kell tudni használni, és ezt Vettel szinte minden alkalommal könyörtelen kíméletlenséggel és precizitással hajtotta végre. A fanyalgóknak elég csak a garázs másik felére pillantani, valamint megnézni a legyőzöttek névsorát: a 80-as évek közepe óta nem volt ilyen erős az élmezőny. Vettellel egy új szuperbajnok születik a szemünk előtt.

Button megtörte a jeget, elkalapálta Hamiltont a "saját" csapatánál, és bebizonyította, hogy nemcsak a mersze, de a tudása is megvan még, nem volt érdemtelen az a 2009-es bajnoki cím. Az akkor talán érthetetlenül rizikósnak tűnő szerződés Hamilton darázsfészkébe most duplán kifizetődött, hisz teljes értékű taggá tudott válni a Mclarennél, a Hamiltonnal futó házi verseny pedig a legjobbját hozza ki belőle - ami bizony a Red Bullok leveréséhez is elég. A versenyhelyzetek olvasásában, kiélezett szituációkban idén a legjobb volt, az előzéseit pedig tanítani lehetne.

Alonso harmadik helye melós, mintsem sziporkázó teljesítménye elismerése, a legtöbbször esélye sem volt a győzelemre. Egyszer mégis sikerült, de az volt az egyetlen csúcspont az évben, onnantól már a dobogós helyekért is vért kellett izzadnia. Massán idén is simán túltett, de alapvetően nem látszott az igazi énje, kicsit ő is beleszürkült a Ferrari újabb kudarcba fulladt évébe. A rajtjai viszont egyértelműen javultak, nem is nagyon volt más esély elöl haladnia, legalább egy ideig.

Csapatok

1. Red Bull 2. McLaren 3. Lotus

Ismét csak papírforma, de a teljesítmény előtt fejet kell hajtani. Nem elsősorban a világbajnoki cím miatt, hanem azért, mert Adrian Newey a tavalyi autó szinte minden gyenge pontján javítani tudott, és egy szinte már tökéletes versenyautót tervezett az új gumiszállító ellenére. Ne becsüljük alá ennek a jelentőségét!

A McLaren a már-már szokásos téli tetszhalott állapotából úgy állt talpra, mintha csak ezzel szeretnének extra motivációt adni a csapatnak - persze ők örülnének a legjobban egy sima évkezdetnek. A legtöbbet ők változtattak az autón, és elképesztő módon rengeteg potenciál volt a B-verziójában is, amit sebtiben tákoltak össze az elfuserált alapkoncepció téli befuccsolása után. Ezért vastaps illeti őket, no meg a második hely a listámon.

Számomra az év abszolút kellemes meglepetése volt a Lotus szereplése, akik az egyetlen kiscsapatként tovább fejlődtek, és a hiányzó KERS ellenére már-már felértek a középmezőny végére. Átgondolt, jól szervezett, valódi Forma-1-es istálló, jól látható koncepcióval és reális célokkal; nekik tényleg van jövőjük a sportágban.

Versenyek

1. Kanadai GP 2. Magyar GP 3. Brit GP

A kanadai verseny magáért beszél, szerintem erről nemcsak Jenson, de mi is mesélni fogunk az unokáinknak. A Magyar Nagydíj szintén körömlerágósra sikerült az augusztusi őszben - Jenson ismét mesélhet -, a brit futam pedig megmutatta, hogy a Ferrari mennyire nem állt jól a befújt diffúzor fejlesztésével, a McLaren pedig mennyire függött tőle. Mindhárom verseny meglepetés győzelmet hozott, nem kérdés, hogy ezek tetszettek a legjobban.

Rajtok

1. Alonso, Olasz GP 2. Alonso, Spanyol GP 3. Rosberg, Belga GP

Előzések

1. Vettel Alonsót, Olasz GP 2. Webber Alonsót, Belga GP 3. Hamilton Buttont, Kínai GP

A legszebb pillanat

Ahányszor csak Hamilton és Massa egymásra találtak a pályán.

A legszörnyűbb pillanat

Kubica ralibalesete a szezon előtt, Pérez monacói balesete a szezonban.

Zsoldos Barna (Nemzeti Sport)

Versenyzők

1. Vettel 2. Alonso 3. Button

Steven Segal, Chuck Norris és Lenke néni elképesztő szigora sem lenne elég ahhoz, hogy Vettel idei teljesítményébe bele lehessen kötni. Oké, egy-két pénteki kicsúszása után biztosan kapta az ívet a szerelőktől, és önmagához képest a Nürburgringen is gyengélkedett, viszont az esélyesség terhe mellett ilyen magabiztos szezont futni egyszerűen döbbenetes. Hülyeség, hogy a mezőny legjobb autójában könnyű dolga lett volna, hiszen versenykörülmények között a McLaren sokszor legalább olyan gyors volt, mint a Red Bull, amit az is mutat, hogy Vettel tizenegy győzelme során a csapattárs mindössze kétszer tudott felállni mellé a dobogó második fokára - pedig Webbert aligha nevezhetnénk kutyaütőnek...

A világbajnok tökéletességével megint csak Alonso tudta felvenni a versenyt, kár, hogy a Ferrari a Red Bull-lal már nem. A spanyol minden egyes versenyen a maximumot hozta ki autójából, szégyellhetik magukat Maranellóban, hogy ez csupán egyetlen győzelmet jelentett számára. A legfőbb ideje lenne, hogy a csapat felnőjön versenyzője szintjéhez.

Button teljesítménye pedig magáért beszél. Amikor 2009 végén bejelentette, hogy csatlakozik Hamilton mellé a McLarenhez, mindenki komplett idiótának nézte, aztán tessék, már a második évében legyőzte csapattársát. Ehhez persze kellett az is, hogy Hamilton teljesen kikészüljön, amiért a viráglelkű Sherzinger kisasszony saját karrierjét - óriási meglepetésre... - kettőjük kapcsolata elé helyezte, miközben Buttont tényleg minden nagydíjhétvégén hatalmas "szeretetbuborék" vette körül. Ebből is látszik, hogy az F1-ben csupán gyorsan vezetni messze nem elég.

Csapatok

1. Red Bull 2. McLaren 3. Force India

19 futam, 12 győzelem, 18 pole - van még kérdés? A Red Bull 2011-re is fantasztikus autót épített, Vettel pedig a csapat nagyszerű támogatásával kihozta belőle a maximumot. Megint bebizonyosodott, hogy a korábban szedett-vedett bulibagázsnak tartott osztrák alakulat mennyire profi szakemberekből áll. És bár a McLaren csupán 6 győzelmet csipegetett össze idén, a katasztrofális előszezoni tesztek után ez is megsüvegelendő teljesítmény. Sok versenyen gyorsabbak voltak a Red Bullnál, így legalább nekik köszönhetően valamennyire izgalmas maradt a bajnokság. Mivel a Ferrari, Mercedes, Renault trió önmagához képest egyértelműen leszerepelt, nálam az évek óta stabilan fejlődő Force Indiáé a képzeletbeli bronz. Vijay Mallya csapata 2008-ban még pontot sem szerzett, utána viszont már a 9., 7., idén pedig a 6. helyen zárt a konstruktőrök között úgy, hogy James Key technikai guru már tavaly elhagyta az istállót.

Nagydíjak

1. Kanadai GP 2. Magyar GP 3. Monacói GP

Bár sokáig félő volt, hogy az eső miatt megszakított Kanadai Nagydíjnak a McLaren bokszában billegő Rihanna lesz a legemlékezetesebb látványossága, Button fantasztikus feltámadása, és az izgalmas hajsza a győzelemért mindent feledtetett. A brit nálunk is remek diadalt aratott, jó, hogy az eső és a változatos gumistratégiák felpezsdítették a legendásan unalmasnak tartott magyar versenyt. Én a monacóit is a legjobb futamok között tartom számon, mert noha ismét Vettel győzött, végig öldöklő csata zajlott az első három helyen - pont olyan, amilyet az elmúlt években annyian hiányoltak.

Előzések

1. Vettel Alonsót, Olasz GP 2. Webber Alonsót, Belga GP 3. Button Vettelt, Kanadai GP

Mikor jobb híján sokan már csak azzal tudtak belekötni Vettelbe, hogy kizárólag az élről tud győzni, a fontos pozícióharcok során viszont már csak egy béna kacsa, jött Monza, ahol a német tényleg mindenkit elhallgattatott. A külső íven, a füvet is csípve zseniálisan ment el Alonso mellett, ez a manőver pedig kulcsfontosságú volt későbbi győzelmében. Spában Webber áldozata is a spanyol volt, méghozzá az Eau Rouge-ban őrületes tempó mellett - néha az az érzésem, hogy az ausztrálból a félelem csírája is hiányzik, mert ha ott akár egy cenitvel is közelebb kerülnek egymáshoz... Button montreali előzése nem volt annyira nagy szám, mert Vettel hibázott előtte, viszont az, hogy a brit az utolsó körben ezzel szerezte meg a győzelmet, mindenképp felértékeli a manővert.

Rajtok

1. Alonso, Spanyol GP 2. Schumacher, Indiai GP 3. Rosberg, Belga GP

Alonso barcelonai rajtja szenzációs volt, és azzal, hogy a negyedik helyről indulva az élen fordult el az első kanyarban, akár a győzelmet is megalapozhatta volna - már ha normális autóban ül, amely nem változik azonnal traktorrá, ha keményebb keverékű abroncsok kerülnek rá. Schumacher indiai indulásában elsősorban az volt a nagyszerű, hogy a 11. helyről elrugaszkodva KERS nélkül is versenyben maradt közvetlen riválisaival, aztán a varázsgomb segítségével a kör során szépen faképnél hagyta őket. Rosberg tiszavirág-életű spái uralkodása is dicséretet érdemel, hiszen az ötödik helyről indulva már az első körben az élre állt, csak hát a későbbiek során kijött a Mercedes és a legjobbak közti különbség.

A legszebb pillanat

Amikor a biztató pénteki szabadedzéseket követően az ausztrál időmérőn bebizonyosodott, hogy a McLaren a katasztrofális téli felkészülés után két hét alatt feltámadt poraiból, és már az első futamra versenyképes kocsival állt elő. Akik Vettel idei fölénye miatt siránkoznak, gondolják át, hogyan is alakult volna a szezon, ha még a tesztek alapján felvázolt kép is beigazolódik a McLarenről...

A legszörnyűbb pillanat

Az első néhány futam után rádöbbenni, hogy Webber idén a közelébe sem kerül majd Vettelnek, és végignézni, ahogy egy olyan tehetség, mint Hamilton, a pályán kívüli hülyeségei miatt elpazarol egy teljes szezont karrierje csúcsán.

És a második legjobbnak tartott előzés: Webber a belgiumi Eau Rouge bejáratánál beszúr Alonso mellé