Vettel-balhé: hiszti vagy jogos felháborodás? - Sanghaji Görbe Tükör

A Kínai Nagydíj tulajdonképpen egyetlen, önmagában ártatlan mozzanatnak köszönhetően lett thrillereket megszégyenítően fordulatos: azért, mert Räikkönen kicsit besokallt az első kanyarnál, láncreakciót indítva el. Utána többen is brillíroztak, de ki volt a verseny igazi hőse?

Megvan a jelenet a Rendőrakadémiából, amikor az egyik zsaru hanyagul a háta mögé hajít egy almát, ami eltalál egy helyi menő csávót, ő azt hiszi, egy másik arc direkt dobta meg, és ebből először jókora bunyó, aztán az egész városra kiterjedő zavargás kerekedik? „Ki tudja, hogy kezdődnek az ilyen dolgok...?" – filozofálgat később ártatlanul az egészért tudtán kívül felelős figura. Hát, a Kínai Nagydíj rajtját elnézve ez a sztori jutott eszembe: egy önmagában jelentéktelen mozzanat – az, hogy Kimi Räikkönen kicsit besokallt az első kanyarnál – őrületes láncreakciót indított el, és az éllovasok zömét a mezőny végére, vagy legalábbis jó hátra száműzve a skandináv thrillereket is megszégyenítően fordulatos versenynek ágyazott meg.

Vettel és Kvjat a parc fermében. A csörtéjük később jött Forrás: Getty Images / Red Bull Content Pool/Clive Mason

A két Ferrari összeütközött, Lewis Hamilton Mercedesének első vezetőszárnya letört, Daniel Ricciardo defektet kapott, és még Danyiil Kvjat Red Bullja is megsérült. Csak az idén valahogy minden balhéból kimaradó Nico Rosberg húzott el már megint zavartalan nyugalommal a távolba. A Safety Car-fázist követő újraindításnál,

a 8. körben Sebastian Vettel a 15., Ricciardo a 17., Räikkönen a 19., Hamilton pedig a 21. helyen állt

– ennél tutibb alapot egy izgalmas versenyhez elképzelni is nehéz.

Hogy melyikük nyújtotta a legjobb teljesítményt, miközben előreverekedte magát a mezőnyben, arra még visszatérünk. A Kínai Nagydíj mindenesetre nem okozott csalódást, és nem csupán azt bizonyította újfent, hogy a Forma-1-ben magával a versenyzéssel van a legkevesebb baj, hanem a fordított rajtrács híveinek a kezébe is osztott egy ászt. Lám-lám, ugye, hogy működne, ha a leggyorsabbakat hátra pakolnánk? Hát persze, de ez szerintem soha nem is volt kérdés; a fordított rajtráccsal nem az a gond, hogy nem érné el a célját, és még csak nem is azért viszolygok tőle, mint Bernie Ecclestone a Like gombtól, mert javíthatatlanul és megátalkodottan konzervatív vagyok. Hanem azért, mert nyíltan a kontraszelekcióra épül. Mindegy, ez egy másik téma, most nem is akarok belegabalyodni.

De hogy zajlott le pontosan a verseny első pár másodperce, és igaza volt-e Vettelnek, amikor a leintés után kérdőre vonta miatta Kvjatot?

Még te kérdezed, hogy mi történt a rajtnál?!"

– csattant fel dühösen a dobogós ceremónia előtt. Addig mosolygott, sőt a szobába besétálva még gratulált is Kvjatnak, de hallva, hogy a vetélytársa, akit a rádión torpedónak nevezett, ártatlanul érdeklődik a végzetes események felől, egy csapásra kiesett a szerepéből. „Ha nem rántom balra a kormányt, nekünk ütközöl, és mindhárman kicsúszunk!" – esett neki Kvjatnak, aki kissé zavart nevetéssel válaszolt, de azért állta a sarat. „Versenyezni próbáltam" – vágott vissza. Rosberg somolyogva figyelt a sarokból; neki csak jó, ha az ellenfelei nélküle is lerendezik egymást.

A rajt utáni pillanatok, még Räikkönen megcsúszása előtt Forrás: Getty Images / Red Bull Content Pool/Clive Mason

Vettel dühe persze érthető volt. Az első kanyarban nem bárkivel, hanem a saját csapattársával ütközött, ami minden versenyző rémálma, ráadásul pont akkor, amikor a Ferrari elnöke a helyszínről szeretett volna tanúja lenni a srácai diadalmenetének. Lehet, hogy Sergio Marchionne úgy néz ki, mint a nyugdíj előtt álló Harry Potter, de nem tanácsos felbosszantani, és ha pillantással ölni lehetne, ami egy roxforti növendéknek igazán nem nagy kunszt, a Scuderia garázsában tömegmészárlást láthattunk volna a rajt után. A Ferrarin nő a nyomás – nem utolsósorban éppen Marchionne nyilatkozatai miatt –, és mindenre szükségük van, csak arra nincs, hogy a versenyzőik egymást gáncsolják el. Vettel nem véletlenül esedezett bocsánatért olyan buzgón a rádióban.

Kvjatnak azonban nem nagyon róhat fel semmit, ha visszanézi a startot, a döntő pillanatokat kikockázva ugyanis egyértelművé válik, hogy

a ravaszt valójában Räikkönen húzta meg.

Az első kanyarra ráfordulva, a belső rázókő elejénél besokallt – ez volt a meghatározó momentum, amely elindította a végzetes eseménysort. Räikkönen valójában nem elfékezte magát; a Vettel belső kamerájából is jól látszó füstpamacs már egy hajszállal az után tört fel az ívbelső kereke alól, hogy az autója elkezdett kifelé sodródni. Azért lépett a fékre, nehogy eltrafálja Rosberg Mercedesét, de ettől a Ferrari eleje még jobban megcsúszott, és egyre kijjebb vitte a lendület. Vettel is megtorpant mögötte kissé, meg a csapattársa mögött persze nyilván óvatos is volt, amivel megnyitotta a rést a belső íven.

Räikkönen nem az elfékezés miatt sodródott le, hanem előtte csúszott meg, és azért taposott a fékbe, nehogy nekimenjen Rosbergnek Forrás: FOM

Kvjat az égvilágon semmi rosszat nem tett azzal, hogy beszúrt oda. Még a Ferrari főnöke, Maurizio Arrivabene is úgy vélte, fordított esetben Vettel és Räikkönen is így tettek volna, márpedig ha ő sem érezte hibásnak az ellenfelüket, az már önmagában sokat elárul. Igen, Kvjat gyorsan ment, de nem túl gyorsan: Sergio Pérez például egy pár méterrel tágabb íven hozzá hasonló tempót diktált, mielőtt elakadt az összezörrenő Ferrarik miatt. A Red Bull simán elfordult a belső rázókő mentén, és csak később kezdett balra húzni, ahol a „P Zero" hirdetőtábla magasságában a kanyar szűkebbé válik. Kvjat még ott is ura volt a helyzetnek, és lazán mehetett volna tovább, ha Vettel nem pont úgy forgatja be Räikkönent, hogy a Ferrari eleje eltalálja a Red Bull oldaldobozát. A fiatal orosznak szerencséje volt, mert ha a szárny a bal hátsó kerekéhez ér hozzá, alighanem ő is defektet kap.

Szerintem a Vettel elleni támadásom teljesen tiszta volt"

– jelentette ki. „Láttam a rést, hát rámozdultam. Nem is értek össze az autóink, csak pechére Kimi ott volt a túl oldalán. A manőver az én szemszögemből nézve logikus volt, és egy dobogós hellyel fizetődött ki." Tiszta sor. Ebben az ügyben abszolút Kvjat mellett állok: a manőveréért szerintem nem kritikát, hanem épp ellenkezőleg, dicséretet érdemel. Érthető, hogy Vettel a verseny után ki volt akadva, még dolgozott benne az adrenalin, utólag azonban valószínűleg ő is belátta, hogy Kvjat nem követett el ellene semmit.

Itt még úgy tűnt, Vettel számára szűken, de marad hely Forrás: FOM

Hogy akkor ki a hibás az ütközésért? Leginkább senki. Miután kisodródott, Räikkönennek épphogy sikerült elkerülnie Rosberget (akinek ezzel oltári nagy mázlija volt, mert különben minimum egy defekt befigyelt volna neki is), de visszakézből feltartotta Valtteri Bottast is, akinek fékeznie kellett miatta, és kapásból vesztett 5 helyet. Räikkönen magához térve elkezdte visszahúzni az autóját jobbra, a belső ívre, akárcsak a mellette haladó Vettel. Nem is lett volna semmi baj, ő azonban saját bevallása szerint nem számított Kvjatra: már a késői kanyarcsúcspont felé tartott, amikor észrevette a Red Bullt, úgyhogy gyorsan balra rántotta a kormányt. Räikkönen azonban nem észlelte az orosz támadását, rendületlenül haladt tovább jobb felé, ezáltal Vettel szendvicsbe került.

A kulcs itt az, hogy valószínűleg Räikkönen és Kvjat is csak Vettelt láthatta, egymást nem, vagyis nem tudták, hogy a németnek nincs helye a másik irányba menekülni.

Kvjattól nem volt elvárható, hogy lássa, mi történik Vetteltől balra"

– mutatott rá Nick Heidfeld. „Vettel egyszerűen beszorult középre, ami előfordul." A rajtok zűrzavarát ismerve tulajdonképpen az a csoda, hogy ilyen ritkán.

Az ütközés pillanata: Räikkönen autója érdekes módon nem ekkor sérült meg Forrás: FOM

Vettel egyébként elvette a gázt, sőt még fékezett is, de hiába. „Azt hiszem, Kimi elfékezte magát, kicsit lesodródott, ezért be akartam szúrni mellé, hogy megelőzzem" – emlékezett. „Danyiil ugyanezt próbálta megcsinálni velem, csakhogy Kimi elkezdett visszahúzni jobbra, és hirtelen közöttük találtam magam. (Kvjat) nagyon nagy tempóval érkezett, ezen eléggé meglepődtem, balra kellett kormányoznom miatta. Közben viszont Kimi jött felém abból az irányból, ezért nem maradt helyem."

A felső kameraállásból úgy látszhat, Vettel a kritikus pillanatban túlságosan balra rántotta a kormányt. Valószínűleg neccesen ugyan, de fizikailag tényleg elfért volna ott a három autó, ezt azonban a pilótafülkéből lehetetlen valós időben felmérni, pláne úgy, hogy az ember nem tudhatja, a többiek pontosan merre mozdulnak majd. Miközben Vettel megpróbált elkerülni egy ütközést, belekeveredett egy másikba – éppúgy, mint Marcus Ericsson, akire meg Romain Grosjean akadt ki indokolatlanul. A Haas belső kamerájából is látható volt, hogy miután az első kanyar külső íven előzött egyet, Ericsson Max Verstappen elől menekült jobbra, ahol eltrafálta Grosjean autójának az elejét. Neki sem maradt helye.

A felső kameraállásból látszott, hogy Vettelnek mennyire nem volt hová menekülnie. Egyszerűen összezártak előtte Forrás: FOM

A Ferrari versenyzőinek koccanásában csak Vettel autója sérült meg, ironikus módon mégis ő járt kevésbé rosszul. Räikkönen akkor kapott bal első defektet, és akkor tört le az első szárnya, amikor a csapattársa nekitolta Kvjat Red Bulljának. „Gőzöm sincs, mi történt a rajtnál, valaki hirtelen nekem jött, és megforgatott" – mondta.

Ki tudja, hogy kezdődnek az ilyen dolgok...?

Közvetve ez az incidens temette maga alá Hamiltont, Ricciardót és Felipe Nasrt is. Hamilton Melbourne-nel és Bahreinnel ellentétben ezúttal jól rajtolt, az első kanyarig megelőzött vagy négy autót, de pont ez lett a veszte: Nasr, aki a pályára visszatérő Räikkönen elől próbált menekülni, ráhúzta a Saubert a Mercedes elejére. Ő defektet kapott, Hamilton pedig elvesztette az első szárnyát, amely ráadásul röviddel később begyűrődött az autója alá, megrongálva a padlólemez sarkát és az oldalsó légterelőt. Végül ott maradt a pályán – valószínűleg annak valamelyik darabján (vagy a pályán szétszóródott számtalan egyéb törmelék egyikén) hajtott át az élen álló Ricciardo is a 3. körben.

Bumm! Räikkönen eltalálta Kvjat oldaldobozát. Ettől letört az első szárnya, és alighanem kiszúrta a bal első kerekét is Forrás: FOM

Egyetlen apró vezetői hiba, Räikkönen megcsúszása a kanyar bejáratánál olyan lavinát indított el, amely Rosbergen kívül szép sorban maga alá temette az egész élmezőnyt. Tanmesébe illően szélsőséges példája volt ez annak, hogy valójában milyen hihetetlen szerencse kell minden egyes rajt átvészeléséhez: ha húsz-huszonkét autó harcol ugyanazért a talpalatnyi aszfaltért, hiába sistereg az idegrendszer a sisak meg az overall alatt, a mázlifaktor nélkül könnyen összegabalyodnak a pályák.

Vettel bepipul

A Kínai Nagydíj azért is izgalmas volt, mert megmutatta, hogy az élcsapatok versenyzői egyáltalán nem véletlenül ülnek a legjobb autókban. Miközben előrébb verekedték magukat, legalább egy-egy tanulságos momentumon keresztül mindannyiuk kiemelkedő kvalitásaira fény derült.

Az, ahogy Vettel kikerülte a bokszbejáratnál töketlenkedő Nico Hülkenberget és Carlos Sainzot a füvön, mintha csak egy bevásárlókocsit vezetne a Tesco parkolójában (már ha az füvesítve lenne), különösen árulkodó volt. Hát oké, mondhatjuk, hogy nem ez volt pályafutása legbravúrosabb előzése – egyébként tud ő előzni a füvön 200 feletti tempóban is, lásd a Fernando Alonso elleni manőverét a monzai Curva Grandéban pár évvel ezelőtt –, de egy négyszeres világbajnok a bokszbejáratnál is az. Vettelnek ebben a megmozdulásában a villámgyors helyzetfelismerés volt a példamutató. A versenyzőknek természetesen ismerniük kell a Sportszabályzatot, az viszont

nem biztos, hogy egy ilyen kiélezett szituációban mindegyiküknek azonnal beugrana a vonatkozó passzus,

nevezetesen az, hogy a bokszbejáratnál, a bokszban és a bokszkijáratnál (kvázi az 1. és a 2. Safety Car-vonal között) a biztonsági autós fázisban is szabad előzni. A legnagyobbakat többek között éppen az emeli a szimplán jók fölé, hogy minden téren pontosabban tudják, hol húzódnak a határok, el is mennek odáig, és egyetlen lehetőséget sem hagynak kihasználatlanul.

Az ominózus előzés a bokszbejáratnál: Vettel villámgyorsan kapcsolt Forrás: FOM

Vettelt ugyanez a tulajdonsága repítette a 2. helyre a harmadik kiállása után. Mivel egyszerre cseréltek kereket, közvetlenül Kvjat mögött hajtott ki a bokszból, és tudta, hogy a lágy gumik előnyét kihasználva azonnal le kell csapnia, még mielőtt a Red Bull-on bemelegszenek a közepesek. Aki jobban eligazodik a verseny szövetén, az előnyben van. „Sejtettük, hogy csak egy közepes szettje lesz kéznél, lágy már nem. Igazából arra számítottam, egy kicsit korábban áll majd be a bokszba, mert meg akarja akadályozni, hogy elé vágjunk" – mondta Kvjatról Vettel, aki gyakorlatilag az egész második etapot a Red Bull hátsó szárnya mögött töltötte. „Végül azonban ugyanakkor mentünk be, úgyhogy a bokszban versenyeztünk mi, illetve a szerelőink, ami jó móka volt."

„Tudtam, hogy utána a gumimelegítés és a tapadás terén előnyben leszünk, főleg az első körben, ezért keményen odatettem magam, és ez bejött. Később nehezebb lett volna a sarkában maradnom, hiába voltak gyorsabb gumijaim."

Vettel tehát 2. lett Rosberg Mercedese mögött.

Vajon a rajtnál történt ütközés nélkül lett volna esélye jobb eredményre, konkrétan a győzelemre?

Hát, nehéz ügy. A kezdeti viszontagságok után ő és a Ferrari igazából mindent a lehető legjobban csinált, a pályán az összes kínálkozó lehetőséget kihasználták, a stratégiájuk pedig mesteri volt. Ezúttal senkit nem másoltak vele: Vettel a Safety Car-fázis alatt egy újabb, a Q3-ban megspórolt szett szuperlágy gumit kapott (riválisainak többsége lágyakat), míg az utolsó etapra lágyakat, holott a többiek jellemzően közepeseket. A különcködés minkét alkalommal gyümölcsözőnek bizonyult.

Vettelt feldühítette, hogy Kvjat ártatlanul érdeklődött a rajt felől Forrás: AFP/Greg Baker

Vettel második, azaz az újraindítást követő etapja lenyűgöző volt, a szuperlágy Pirelliken mindössze 6 kör alatt 11 pozíciót javított, a 15. helyről előreverekedve magát a 4.-re, mielőtt viszonylag korán, a 17. körben átváltott a lágy gumikra. Ezzel nem mellesleg sikerült a 2 körrel később kereket cserélő Felipe Massa elé vágnia, úgyhogy már csak Kvjat állt az útjában. Rajta azonban egészen a kiállások már említett utolsó fordulójáig nem talált fogást. „Pár körrel előtte DRS-távolságban voltam tőle, de aztán leszakadtam róla kissé" – magyarázta Vettel. „Ilyen közelről követni valakit nem könnyű, kicsit elvesztettem az első gumik tapadását, közvetlenül a kerékcsere előtt azonban újra felzárkóztam hozzá."

A verseny egyetlen szakasza, amelyben Vettel a saját ritmusában haladhatott, az utolsó etap volt, ám a Ferrari számára abban sem volt sok köszönet:

a lágy gumikon 1:41.703-as átlagot ért el, miközben az élen haladó Rosberg a közepeseken is 1:41.116-ost.

Ez elég ijesztően hangzik, bár mindjárt hozzá is kell tenni, hogy Vettel vigyázott a gumijaira – nem is koptak olyan gyorsan, mint akár az övé, akár a többieké az előző etapban –, és az autója sérült volt.

Vettel és Ricciardo másodpercben mért lemaradása Rosbergtől a verseny során (X: kör, Y: mp, nagyítható). Vettel a lágy gumikon lassabb volt Ricciardónál és Rosbergnél is a verseny végén Forrás: Farkas Péter - Origo

A rajt után összetört első szárnyát a Safety Car-fázis alatt lecserélték, nem sokkal később, Bottasszal harcolva azonban az újon is megrongálta a véglapot. Ez egyébként még nem lett volna akkora baj (neki fel sem tűnt, az interjúkat készítő Kai Ebel hívta fel rá a figyelmét a dobogón), csakhogy a Ferrari futóműve sem úszta meg épen a Räikkönnel történt ütközést.

Kicsit elment a kormányközép, ezzel végig küszködtem"

– árulta el. „A balkanyarokban nehezebb volt a dolgom, mint a jobbkanyarokban, ami szerencse, mert ezen a pályán az utóbbiból van több. Fordítva nagyobb problémát jelentett volna."

Räikkönen elakad, aztán odalép

A tanulság mindenesetre az, hogy a Ferrari már megint nem hozta ki a maximumot a hétvégéjéből, így továbbra sem derült ki, mire lennének képesek a Mercedes ellen, ha nem taktikáznák el magukat, nem romlana el az autójuk, nem baltáznák el az időmérőt, és nem ütköznének össze... Erről van szó: túl sok a „ha." Egyszerűen nem engedhetik meg maguknak a technikai és operatív hibákat – a Mercedest legfeljebb tökéletes teljesítményt nyújtva szorongathatják meg. Igaz, hogy Vettel csak 6 ponttal van lemaradva Hamiltontól, Rosberg viszont már 39-cel jár előtte, ami még egy rekordhosszúságú szezonban, három forduló után is ijesztően sok.

A Ferrarit ezúttal legalább a műszaki hibák elkerülték, de ennek valószínűleg ára volt. Úgy hírlik,

versenykörülmények között nem járatták maximális fordulatszámon a kérdőjeles megbízhatóságú turbót az egyenesek végén,

a kipufogógáz fölös energiáját inkább visszatáplálták az ERS akkumulátorába az MGU-H-n keresztül. Ez a végsebesség rovására ment, cserébe viszont a pálya más részein kicsit nagyobb lehetett a hibrid rásegítés. „Mi is láttuk, hogy ezen a hétvégén a Ferrari óvatosabban használta a motorját, mint Bahreinben" – erősítette meg a Mercedes főnöke, Toto Wolff. „Csak idő kérdése, hogy ki tudják nyerni belőle a maximális teljesítményt."

Räikkönen a pályára visszatérve Hamilton felé terelte Nasrt Forrás: Imaginechina/Dong jun - Imaginechina/Dong Jun

A győzelmi esélyeik egy részét azonban már szombaton eljátszották, amikor Vettel a gumikkal spórolva csak egyszer próbálkozott a Q3-ban, mérsékelt sikerrel, Räikkönen pedig az utolsó mért körében két hibát is elkövetett, így nemcsak a Rosberghez képesti hátránya lett aránytalanul nagy, hanem még Ricciardótól is kikapott. Emiatt a versenynek eleve a második sorból vágtak neki, és ez a 8-16 méternyi különbség is hozzájárulhatott az első kanyarnál történt incidenshez.

Ami Räikkönent illeti, az ő visszakapaszkodása a mezőny elejébe nem zajlott olyan zökkenőmentesen, mint Vettelé. Jól mutatja ezt, hogy

a 8. kör végén, az újraindítás pillanatában még 0,9 másodperccel volt Ricciardo mögött, a célvonalon viszont már 13,2-vel utána haladt át,

holott közben mindketten kétszer jártak a bokszban, másodszor ráadásul ugyanakkor.

Igaz, Räikkönen hátrányból indult, mert a Safety Car-fázis végén már 7 körös gumik voltak az autóján, Ricciardóén viszont lényegében frissek. A finn ezért nem jutott annyira előre: a 19. helyről csak a 15.-re tudott felkapaszkodni, közben Hamilton is megelőzte, és elakadt Nico Hülkenberg mögött, úgyhogy a Ferrari a 14. körben behívta őt a bokszba egy új szett közepes keverékű gumiért. Ekkor megint visszaesett a csont utolsó, 22. helyre, vagyis kezdhetett mindent elölről. A stratégiája mégis működött, mert egészen a 37. körig kint maradhatott a pályán, és ahogy szép sorban a többiek is kereket cseréltek, egyre feljebb lépegetett.

Vettel, Ricciardo, Räikkönen, Hamilton és Massa aktuális helyezése a verseny során (X: kör, Y: helyezés, nagyítható). Főleg Räikkönennek és Hamiltonnak kellett mindig újrakezdenie a feljebb kapaszkodást Forrás: Farkas Péter - Origo

Az egyik legfontosabb fegyvertény az volt, hogy Hamilton az újraindítást követő első kiállása után, a 22. körben mögötte hajtott ki a pályára. A Mercedes ezért egy egész rövid, 9 körös etap végén megint behívta Hamilton a bokszba, s bár ezzel sikerült visszavágnia a Ferrari elé, a záróetapja a közepes gumikon túl hosszúra (26 körösre) nyúlt. Így Räikkönen a saját utolsó kerékcseréje után 7 kör alatt 10 másodpercet hozott rajta, aztán el is húzott mellette. Ebben a segítségére volt, hogy a Ferrari Vetteléhez hasonlóan az ő autójára is a lágy gumikat szerelte fel.

A Ferrari számára aggasztó lehet, hogy Räikkönen azonos feltételek mellett a verseny egyetlen szakaszában sem közeledett Ricciardóhoz, akivel szemben, mint említettem, összesen 12 másodpercet vesztett a 48 tiszta kör alatt. Mentségére szolgál, hogy az ő autója sem lehetett száz százalékos, úgy érezte, „kissé trükkös" volt vezetni a rajtnál történt ütközés miatt.

A csapat főnöke, Maurizio Arrivabene ennek ellenére kötötte az ebet a karóhoz, hogy a Ferrarinak „normális körülmények között" lett volna esélye a győzelemre is.

Megmutattuk, hogy az autónk gyors, a stratégiánk pedig tökéletes volt"

– tette hozzá, elismerve ugyanakkor, hogy az elnököt, Sergio Marchionnét nem nyűgözte le a fiai által az első kanyarban bemutatott csattanós pacsi. Igaz, Marchionne végső ítélete nem volt lesújtó: Vettel és Räikkönen visszavágóját már „mestermunkának" nevezte.

A maga nemében az is volt, csak éppen a folyamatos kármentés nem elég a győzelemhez.

Ricciardo: mint kés a vajon

Vettel mellett a leglátványosabb menetelést Ricciardo produkálta, aki szokásához híven nem ejtett foglyokat a pályán. Az újraindítás után a 17. volt, alig 10 körrel később, a kerékcseréje előtt pedig már a 7., és közben

bemutatta a verseny egyik legszebb előzését is, amikor Nico Hülkenberg és Jolyon Palmer mellett egyszerre ment el az első kanyarkombinációban.

Később legyűrte Räikkönent, majd a végén Hamiltont is, aki ugyanúgy került elé, mint a Ferrari finn versenyzője elé: a korábbra időzített utolsó kerékcseréjével.

Ricciardo, a nyomában Hamiltonnal és kicsit hátrébb Räikkönennel Forrás: Getty Images / Red Bull Content Pool/Dan Istitene

Ricciardo a Safety Car-fázis során a lágy gumikat kapta meg, és utána nem is tudta tartani a lépést a szuperlágyakon szárnyaló Vettellel. Ám a 43. körtől kezdve, amikortól szabad volt előtte a pálya, közeledett hozzá, 12 kör alatt 21-ről 14,5 másodpercre faragva le a hátrányát, holott ő a közepes, a Ferrari versenyzője viszont a lágy Pirelliket használta, még ha óvatosan is. Azaz Ricciardo átlagosan 0,54 másodperccel gyorsabb volt Vettelnél, a szintén a közepes gumikon autózgató Rosbergtől pedig csak 2 tizeddel maradt el.

Szerintem a második fele alapján ez életem egyik legjobb versenye volt"

– mondta. „Már három hétvége lement, és mindegyiken felvillantottuk az erőnket valamikor, ráadásul egy olyan erőt, amelyre a szezonnak ebben a szakaszában nem számítottunk."

Valóban: a Red Bullnál azt hitték, eleinte még a Toro Rossótól is le lesznek maradva a motorjuk miatt, de most, hogy gyári csapata is van, a Renault érezhetően összeszedte magát. Ricciardónak tavaly esélye sem lett volna olyan játszi könnyedséggel elsasszézgatnia a Mercedes-motoros ellenfelek mellett, mint ahogy Sanghajban tette többször is. És vajon mi lett volna a defekt nélkül? „Azt nem hiszem, hogy a győzelemért harcolhatott volna, de simán az övé volt a második leggyorsabb autó" – jelentette ki a Red Bull főnöke, Christian Horner.

Szerintem a 2. helyet megszerezhette volna."

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az éllovasok közül Rosberget nem számítva Ricciardóé volt az egyetlen sérülésmentes verda a versenyen. Ezért az összehasonlítás csalóka lehet, ettől függetlenül a Ferrarinak már hátrafelé is figyelnie kell: a Red Bull a sanghaji kanyarokban még úgy is félelmetesen gyors volt, hogy a hosszú hátsó egyenes kedvéért az optimálisnál kisebb leszorítóerőt használtak a teljesítménydeficit ellensúlyozására. Horner ezért nem ok nélkül reméli, hogy a Renault Kanadára beharangozott fejlesztési csomagjával már komoly fejtörést okozhatnak majd a Ferrarinak – ami persze végső soron a Mercedest fogja segíteni.

Az F1.com hivatalos közönségszavazását Kvjat nyerte meg. Kétségtelenül nagyot ment, és az első kanyaros vitézkedése harcos hozzáállásra vallott, de a verseny végén, amikor mindkettejük előtt szabad volt az út,

Ricciardo átlagosan 6 tizeddel jobb tempót diktált nála.

Nekem az ő teljesítménye mindenestül jobbnak tűnt, bár ha a Red Bull a hajrában be tudja vetni a lágy gumikat, Kvjat talán Vettel előtt maradhatott volna.

Hamilton: baldachinos ágy a pályán

Míg Rosberg a jelek szerint nagyon elkapta a fonalat, bármit csinál, az jól sül el, Hamiltonra épp az ellenkezője igaz: amikor épp nem rontja el a rajtot, az autója döglik be, vagy egy baleset vétlen áldozatává válik. Ez történt Kínában, ahol először egy váltócsere miatt 5 helyes büntetést kapott, aztán az ERS hibája miatt már a Q1-ben elbúcsúzott az időmérőtől. Szombat este még arról áradozott, hogy mennyire fogja élvezni a mezőny végigelőzgetését (mint a régi szép, gokartos időkben), ám a versenyen – amelyen ironikus módon az idén először sikerült jól startolnia – Nasr már az első kanyarban belement oldalról. Ettől leszakadt a Mercedes első szárnya, és kárt tett az autó többi részében is.

Hamilton számára a Kínai Nagydíj innentől kezdve szédítő hullámvasúttá vált: akárcsak Räikkönennek, neki is újra meg újra neki kellett gyürkőznie, hogy feljebb tornázza magát.

Hamiltonnak az idén eddig semmi nem jön össze, de korai lenne leírni Forrás: Mercedes

Eleinte minden jól ment. Az újraindításnál a 21. helyen állt, két hellyel Räikkönen mögött, de a 10. körben megelőzte a Ferrarit, és úgy tűnt, rendületlenül vágtat előre. 2 körrel később már Ricciardo mögött volt (pedig a Safety Car-fázis végén még 4 hely választotta el őket egymástól), és a 21. körben – a többségnél később – a 3. helyről állt ki a bokszba.

A probléma az volt, hogy onnan Räikkönen mögé tért vissza, és a Ferrarit egyszerűen nem tudta megelőzni.

Itt vett számára kedvezőtlen fordulatot a verseny.

Mivel a Mercedesnél úgy érezték, túl sok időt veszít, a 30. körben újra behívták a bokszba. Ezzel sikerült bevágnia a legközelebb csak 7 körrel utána kereket cserélő Ricciardo és Räikkönen elé, de túl nagy árat fizetett érte: a záróetapja lellemetlenül hosszúra, 26 körösre nyúlt, ráadásul a közepes gumikon láthatóan szenvedett is. Így aztán végleg beragadt Felipe Massa mögé, míg Ricciardo, majd Räikkönen az újabb gumikon jött, és mindkettejüket megelőzte.

„A gumikban a végére semmi nem maradt, és bár ezen a pályán jól lehet előzni, az autóm komolyan megsérült, ezért a féktávokon nem tudtam elég közel maradni a többiekhez" – mondta Hamilton. „Úgy éreztem, a leszorítóerőből sok hiányzott, és talán a futómű is megrongálódott, mert az autóm össze-vissza nyeklett-nyaklott."

Toto Wolff azt állította, a bokszkiállás során elvégzett gyors vizsgálat során a padlólemez első részét leszámítva nem láttak fizikai sérülést a Mercedesen, de a leszorítóerő tényleg csökkent. Ezért

Hamilton rosszabbnak érezhette az autója állapotát, mint amilyen valójában volt,

különösen a lassú kanyarokban, és a gumijai is gyorsabban koptak. Ez lehet a magyarázata annak, hogy míg az újraindítás utáni első két, viszonylag rövid etapban jól haladt felfelé, a hosszú zárószakaszban elakadt.

Ricciardo, Hamilton és Räikkönen másodpercre mért távolsága egymástól a verseny során (X: kör, Y: mp, nagyítható). Ricciardo jött ki győztesen a küzdelmükből, Hamilton a végén sem vele, sem Räikkönennel nem tudta tartani a lépést Forrás: Farkas Péter - Origo

Ugyanakkor pechje is volt. Noha papíron ijesztően mutat, hogy összesen ötször járt a bokszban, az újraindítás után valójában ugyanúgy csak kétszer, mint a többség, beleértve Rosberget, Vettelt, Räikkönent, Kvjatot és Ricciardót. Akárcsak Räikkönennek és Ricciardónak, a Safety Car neki is rosszkor jött, hiszen mire a 4. körben megjelent, már kereket cserélt egyszer.

A Mercedes ekkor vetette be azt az elsőre meglepőnek tűnő trükköt, hogy kétszer egymás után, az 5. és a 6. körben is behívta Hamiltont a bokszba. Ezzel egyszerűen ki akarták pipálni a gyorsan elhasználódó szuperlágy gumikat, gondoskodva róla, hogy a stratégiája rugalmasabb lehessen. Az ötlet nem volt rossz, mivel a plusz két kiállással csupán egyetlen pozíciót vesztett (Romain Grosjean került eléje), időt pedig a Safety Car jóvoltából a többiekhez képest egyáltalán nem. A Mercedesnél azt tervezték, hogy később újra felrakják az autójára azt a lágy szettet, amelyeken rajtolt, balszerencséjére azonban

utóbb felfedezték, hogy az egyik gumi a Nasrral történt ütközés során megsérült.

Ez kényszerítette Hamiltont a közepes keverékre.

Kimaradhatott volna a balhéból, ha a rajtrács vége helyett a bokszutcából rajtol. Ennek az az előnye is meg lett volna, hogy átállíthatták volna az autóját. A Mercedesnél fontolóra is vették a lehetőséget, ám ironikus módon pont Hamilton volt az, aki nem akart élni vele, mondván, kb. 8 másodpercet veszítene miatta a verseny elején. Hát, így sokkal rosszabbul járt.

A hátránya három forduló után már 36 pont az összetettben Rosberghez képest, aki sorozatban hat győzelemnél tart, de Hamilton a leintés után saját bevallása szerint megkönnyebbült, amikor meghallotta, hogy „csak" ennyi. „Azt hittem, legalább 50" – mondta, hozzátéve, hogy bár nehéz időket él át, nem esik pánikba.

Semmiképpen nem látok olyan sötét fellegeket gyülekezni magam fölött, mint régen többször is."

Rosberg jelenleg nagyon egyben van. Az idei versenyeken nem volt egyetlen rossz mozdulata sem, de az is igaz, hogy még egyszer sem került kiélezett helyzetbe, amikor igazán megszorongatták volna. Ez nem az ő hibája, hanem a többieké, azt azonban ő is tudja, hogy nem lesz mindig így; a most felhalmozott pontjaira vésztartalékként kell tekintenie. A felvetésre, hogy az F1 történetében eddig kilenc alkalommal nyerte meg valaki a szezon első három futamát, és mindannyiszor ő lett a világbajnok is, Rosberg azt felelte: „Oké, csak nekik nem Lewis Hamilton volt a csapattársuk."

Háromból három: Rosberg nagyon elkapta a fonalat, de tény, hogy az ellenfelei mindig hibáztak Forrás: Mercedes

Hát ez az.

Hamiltonnak az idén még semmi nem jött össze, de aligha lesz mindig így.

Fejben szétesett, az agyára ment a bulizás? Korai lenne megítélni, én azonban nem értek egyet ezzel. Igen, elkövetett hibákat, különösen az első két rajtnál, leginkább mégis a körülmények játszottak össze ellene. Egyszer lent, egyszer fent: Hamiltont leírni, különösen ilyen korán, szerintem szimpla ostobaság lenne.

Ha még gyorsabban szeretne értesülni a Forma-1 legfrissebb fejleményeiről, vagy kíváncsi a kulisszák mögötti érdekességekre, kövessen minket a Twitteren, és figyelje az egész nap rendszeresen frissülő szürke dobozt a jobb oldali hasábban!