German Formula One driver Michael Schumacher poses during the formula one San Marino Grand Prix race at the Imola race track, on April 24, 1993, in Italy. / AFP PHOTO / STRINGER
Vágólapra másolva!
Az F1-es rekordbajnok a Ford reklámarca lett 1993-ban. Limitált példányszámú személyautót neveztek el róla, de menedzsere már akkor is kőkeményen képviselte az érdekeit.
A legtöbb szerződéshez hasonlóan az F1-ben is komolyan ügyelnek a különböző írásos megállapodások tartalmának eltitkolására, ezért igen ritka, hogy azok részletei is napvilágot látnak. Ellentétben a világpolitikával vagy a labdarúgással, az autóversenyzésben egyelőre nem megszokott a szivárogtatás, így még különlegesebb, hogy Michael Schumacher egyik korábbi reklámszerződésének tartalma feltűnt a Redditen.
A nyomtatott példányról készült fotókat beküldő felhasználó szerint egy már elhunyt családtagja révén kerültek hozzá a papírok, amelyek – nyilvánvalóan nem viccből - 1993. április 1-jei keltezésűek, és a Ford Motor Company, valamint Schumacher promóciós együttműködéséről szólnak. Azt nem lehet biztosan tudni, hogy a fotók valóban a végleges szerződést ábrázolják-e, de a dokumentumok kiforrottnak tűnnek.
Tartalmát tekintve a szerződés egy teljesen átlagos megállapodás, amelyben Schumacher kizárólagos jogosultságot ad a Ford számára, hogy személyét, beleértve a szavait, a vele kapcsolatos szimbólumokat, fotókat és grafikákat is felhasználják személyautók népszerűsítésére 1993. január 1. és 1994. március 31. között, de fenntartja a jogot, hogy 10 napos határidőn belül minden ilyen anyagot jóváhagyjon. E téren is
felhatalmazta Willi Webert, hogy a nevében eljárjon.
A szerződés külön kitér arra, hogy Schumacher lehetővé teszi a Ford számára az Escort Convertible (kabrió) modellből egy „Michael Schumacher-kiadás” reklámozását és népszerűsítését, de a gyártó kijelentette, hogy a szerződés lejárta után nem készít ilyen nevű terméket, és Schumachert sem használja a továbbiakban reklámarcként.
Schumacher az 1993-as év végéig vállalta, hogy jelenlétével is hozzájárul a személyautókhoz kapcsolódó reklámtevékenységhez. Ezekbe nyilvános fellépések, fotózások, filmforgatások és egyéb PR-feladatok is tartoztak, amelyek részleteiről előre egyeztettek vele. Az ezekkel kapcsolatos „észszerű” kiadásokat a Ford vállalta, köztük az első osztályú repülőjegyeket, szállás- és egyéb útiköltségeket, valamint az étkezéseket.
A promóciós megjelenéseket a naptári év végéig 5 napban maximalizálták,
utazás nélkül egyenként maximum 6 órás időtartamban, és kikötötték, hogy a fel nem használt napokat nem lehet átvinni a következő évre. Schumacher számára egy utcai autó használatát is biztosították, de modellt vagy kategóriát nem határoztak meg.
Előírták számára, hogy a vállalat számára kedvezően nyilatkozzon nyilvános és médiaszereplései során,
és tegye meg a tőle elvárható lépéseket, hogy a Ford kedvező színben tűnjön fel. A szerződés a versenyző rendelkezésére bocsátott autó használatára tér ki promóciós vagy médiamegjelenések részeként. Betették továbbá a szerződésbe, hogy Schumacher más promóciós aktivitásokban is részt vesz, ha erről előre meg tudtak állapodni.
Schumacher szolgálatainak ellenértéke évi 160 000 angol font volt, ami mai árfolyamon 299 200 fontnak felel meg, vagyis körülbelül 118,82 millió forintnak, ezt két részletben folyósították számára. A versenyző emellett kapott egy példányt a nevét viselő, limitált példányszámú személyautóból, amelynek költségeit, például a biztosítást, a szervizelést és a csereautót is a Ford vállalta a szerződés időtartama alatt.
Amennyiben a Ford az együttműködés közben összeolvadt volna egy másik céggel, Schumacher 60 napos határidővel felmondhatta volna a szerződést, ami szigorúan kiköti, hogy semmilyen „formális” jogviszony (például alkalmazotti vagy vegyesvállalati együttműködés) nem létesült a két fél között.
A szerződés rávilágít arra, hogy az akkor még szinte újoncnak számító Schumacher mögött Weber kőkeményen képviselte a versenyző érdekeit, hiszen nem csupán egy anyagilag előnyös(nek tűnő) megállapodást kötöttek, hanem Schumacher „használatára” vonatkozóan szigorú megkötéseket is tettek, így a fiatal tehetséget
nem terhelték túl a pályán kívül, és nem vették el a lehetőséget más szponzorok elől sem.
Schumacher a Mercedesnek köszönhette, hogy megkezdhette F1-es pályafutását, miután a stuttgarti gyártó anyagilag is támogatta őt, amikor megüresedett egy hely a Jordannél 1991-ben. Webernek és Flavio Briatorénak köszönhetően gyorsan a Benettonhoz került, ahol először Ford, majd Renault motoros autókkal versenyzett. 1996 és 2006 között a Ferrarival írt történelmet, majd F1-es pályafutása második szakaszában visszatért a Mercedeshez 2010 és 2012 között.
Ha még gyorsabban szeretne értesülni a Forma-1 legfrissebb fejleményeiről, vagy kíváncsi a kulisszák mögötti érdekességekre, kövessen minket a Twitteren, és figyelje az egész nap rendszeresen frissülő szürke dobozt a jobb oldali hasábban!
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!