HANDOUT - A handout picture shows cars after the start during the fourth race of the German Touring Car Masters (DTM) on the Red Bull Ring in Spielberg, Austria, 22 May 2016. Photo: Juergen Tap/DTM/Itr/dpa
(ATTENTION EDITORS: EDITORIAL USE ONLY IN CONNECTION WITH REPORTING / MANDATORY CREDITS: 'Juergen Tap/DTM/Itr/dpa')
Vágólapra másolva!
A német túraautó-bajnokság jelentős átalakuláson ment keresztül az elmúlt években, a széria megpróbál a rajongók új generációjának igényeihez alkalmazkodni. Nem minden döntés válik be, de az Audi főnöke szerint a folyamatos próbálkozás a lényeg. Dieter Gass-szal a spielbergi versenyhétvégén beszélgettünk.
A Forma-1 népszerűségének az utóbbi években tapasztalt csökkenése nem egyedi jelenség az autósportban, több más bajnokság is hasonló problémákkal küszködik. Egyesek szerint ez is bizonyítja, hogy alapvetően nem a királykategóriával van gond – hiszen továbbra sem fenyegeti egyetlen másik széria sem az autóversenyzés csúcsán elfoglalt pozícióját –, hanem a nézői szokások változtak meg annyira az utóbbi évtizedekben, hogy nem szabad tovább halogatni a változtatásokat.
Az egyik legerősebb túraautó-bajnokságban,
a német DTM-ben az elmúlt néhány évben számos szabályváltozást vezettek be,
amelyekkel nem titkoltan az volt a céljuk, hogy kiszámíthatatlanabbá, látványosabbá tegyék a futamokat, vonzóbbá varázsolják a versenyhétvége programját, és szorosabbá tegyék a küzdelmet a három gyártó (az Audi, a Mercedes és a BMW) között. Az egyelőre képlékeny, évente finomított szabályokról és azok hatásairól az Audi DTM-részlegének vezetőjével, Dieter Gass-szal beszélgettünk az idei második versenyhétvégén, a spielbergi Red Bull Ringen.
Az elmúlt két évben a sokak által igazságtalannak tartott
büntetősúlyrendszert érte a legtöbb kritika a DTM-ben.
2014-ben itt is bevezették a több más szériában, például a WTCC-ben is bevett szokásnak számító rendszert, amelynek lényege, hogy a leggyorsabb autók és pilóták mesterséges lelassításával tegyék kiegyenlítettebbé a versenyeket, akár hétvégéről hétvégére változtatva az erőviszonyokon. Ez 2014-ben még nem okozott komolyabb fennakadást, mert a BMW-s Marco Wittmann így is simán, nagy előnnyel lett bajnok, 2015-ben azonban egy újabb komoly változás mutatott rá a rendszer problémáira.
A tavalyi szezonban ugyanis már nem egy, hanem két versenyt rendeztek egy hétvégén, de a ballasztszabályokat nem igazították az új formátumhoz, és csak minden versenyhétvége után számolták újra a súlyokat, összeadva a két verseny eredményét. Duplán bűnhődött tehát az a versenyző, aki két sikeres futammal zárta az előző hétvégét, ami óriási formaingadozásokhoz vezetett, és az egyes hétvégéken a gyártók között is kihangsúlyozta a tempókülönbséget.
"Egy évvel ezelőtt hibáztunk, ezt el kell ismernünk. Nem gondoltuk át elég alaposan a következményeket, amikor eldöntöttük, hogy áttérünk a kétfutamos formátumra" - mondta az Origo GPhírek-nek Gass, aki szerint a tavalyi eredmények is bizonyítják, hogy "valami nem stimmelt": a versenyzők közül a mercedeses
Pascal Wehrlein szerezte a legtöbb pontot annak ellenére, hogy a stuttgarti márka mindössze 3 versenyt tudott megnyerni a 18-ból,
szemben a BMW 5 és az Audi 10 győzelmével. Gass szerint a tavalyi bajnokságot a súlyrendszer miatt bukta el az Audi, de "ez nem lehet kifogás, mindenkire ugyanazok az előírások vonatkoztak."
Az idei szezonra felülvizsgálták a szabályokat, és két fontos változás történt: ezentúl egy gyártó összes versenyzője ugyanannyi pluszsúlyt kap, ennek mértékét pedig minden egyes verseny után külön határozzák meg, a ballaszt tehát egy hétvégén belül is változik egyik futamról a másikra. Gass szerint ez mindenképpen pozitív lépés, hiszen tavaly gyakran már az első futam előtt tudták, hogy az egész hétvégén esélytelenek lesznek, ezért a motivációt is nehezebb volt fenntartani.
Egy rossz döntés még nem tragédia
"A súlybüntetésekről még mindig megoszlanak a vélemények, de a tavalyi rendszerhez képest egyértelműen jó irányba változtak a szabályok - jelentette ki. - Beláttuk, hogy nem a legjobb döntést hoztuk, ezért az idei szezonra változtattunk, és úgy érzem, most tényleg a jó irányba haladunk. Tavaly sok negatív kritikát kaptunk, de ez nem tragédia, az a lényeg, hogy a nézők lássák, folyamatosan próbálkozunk, és igyekszünk jóvátenni a hibáinkat. Ennek néha ára van, ilyenkor magunkba kell néznünk, de szerintem még mindig
sokkal jobb ez a hozzáállás, mintha óvatosságból ragaszkodnánk a megszokott, néha már unalmassá vált szabályokhoz.
Időnként kudarcra van szükségünk, hogy előre lépjünk - előfordul, hogy egy ötlet először zseniálisnak tűnik, de a szabályok részletes kidolgozása közben olyan negatívumok merülnek fel, amelyekkel korábban nem számoltunk."
Gass véleménye egybecseng Lewis Hamiltonéval, aki az F1-ben az idei első két versenyen alkalmazott, félresikerült kvalifikációs rendszer eltörlése után nyilatkozta, hogy hiba volt visszatérni a régi formátumhoz, ehelyett továbbra is kísérletezni kellett volna újabb szabályokkal, amíg meg nem találják az ideális megoldást. A büntetősúlyok ötlete egyébként már az F1-ben is felmerült, több más, az erősorrend felkavarását elősegítő ötlettel, például a fordított rajtráccsal együtt, de ezek a javaslatok egyelőre nem túl népszerűek. Sokan eleve igazságtalannak tartják, hogy a szabályokkal manipulálják a versenyek eredményét, de az Audi-főnök a DTM-ben támogatja ezt a megoldást.
"Alapvetően két megközelítés létezik - hagyjuk, hogy a leggyorsabb autó és versenyző utcahosszal nyerje az összes futamot, vagy megpróbáljuk mindenki számára elérhetővé tenni a győzelmet" - mondta Gass, akinek a neve a Forma-1-rajongók számára is ismerősen csenghet, hiszen 2002 és 2009 között a Toyota vezető versenymérnökeként dolgozott. "Úgy döntöttünk, megpróbálkozunk az utóbbi filozófiával, és mindenkinek adunk egy esélyt."
"Nem feltétlenül az a célunk, hogy minden versenyt más nyerjen meg, de
legalább az esélyt meg szeretnénk adni mindenkinek.
Szerintem a rajongók szempontjából is jobb, hogy nemcsak egy-két főszereplője van az idénynek, hanem sok pilótának lehet úgy szurkolni, hogy esélyük is van a dobogóra vagy a győzelemre."
Kellett a kétfutamos hétvége
Tavaly sokan ki is használták a lehetőséget, a 18 futamos bajnokságban 13 különböző versenyző állhatott fel a dobogó tetejére. Az idén pedig mind a négy eddigi versenyt más nyerte meg, és már mindhárom gyártó ünnepelhetett. Gass szerint ez mindenképpen pozitívum, a változatosság segíthet visszacsalogatni a bajnokságtól elpártolt nézőket, és
a versenyhétvége programjának átalakítása is egyértelműen sikerként könyvelhető el.
Míg korábban az F1-hez hasonlóan egyetlen hosszú, több mint egyórás futamot rendeztek vasárnap délután, most szombaton egy 40 perces, másnap pedig egy kötelező bokszkiállással színesített, 60 perces futam volt, amelyek a pontozás szempontjából egyenértékűek. A Forma-1-ben hasonlóan radikális változást valószínűleg nem fognak bevezetni, hiszen a hétvégenkénti egy nagydíjnak óriási presztízse és hagyománya van, de a rajtrácsról döntő szombati sprintfutam ötlete már többször felmerült.
"A legsikeresebb változtatás egyértelműen az, hogy az egy hosszabb helyett két rövidebb versenyre váltottunk, mert ez sokkal intenzívebbé teszi a hétvégét.
Szerintem a mai közönségnek, főleg a fiataloknak már túl hosszúak voltak a versenyeink,
ők a pörgősebb sportokat preferálják - mondta. - A rajongóknak jobban tetszik így, és a bajnokság is profitál belőle, mert szombatonként jóval több néző látogat ki a pályára, mint korábban. Úgy tűnik, a két futam bevezetése kétségkívül helyes döntés volt."
A DTM-ben az előzést segítő állítható hátsó szárny, a DRS használatára is más szabályok vonatkoznak, mint a Forma-1-ben: a versenyzők között mindig a célegyenesben mérik a távolságot, és aki 1 másodpercen belül követi az előtte haladót, az a következő körben háromszor nyithatja a hátsó szárnyat a pálya tetszőleges pontjain. "Szerintem ez jobb megoldás, mert a versenyző saját maga taktikázhat, hogy mikor nyomja meg a gombot, a körönkénti három alkalom pedig tényleg növeli az előzések számát" - magyarázta Gass, aki elmondta, a három rivális gyártó között a DTM-ben sincs mindig egyetértés, de a bajnokság színvonalának javításáért igyekeznek minél szorosabban együttműködni, mert "mindannyiunk érdeke, hogy jobbá tegyük a szériát".
Mit lehetne még tenni?
Gass szerint az elmúlt évek változásai jó irányba terelik a DTM-et, ezért a közeljövőben valószínűleg csak finomítani fognak a szabályokon. Az Audi egyik veterán élversenyzője, a kétszeres DTM-bajnok Mattias Ekström viszont úgy véli, komolyabb változásokra van szükség az autósportban, ha új rajongókat akarnak a lelátókra és a képernyők elé csábítani.
Szerintem túl sok különböző kategória van.
A túraautózásban például ott van a WTCC és a DTM - biztos, hogy mindkettőre szükségünk van? - tette fel a kérdést a svéd. - Úgy vélem, sok problémát megoldana, ha a gyártók kevesebb szériában próbálnának egyszerre jelen lenni. Olyan sok bajnokság van, hogy a szurkolók is eloszlanak közöttük ahelyett, hogy mindenki ugyanazt a bajnokságot követné."
A svéd versenyző látványosabb autókkal tenné érdekesebbé a versenyeket, de a súlybüntetéseknek nem híve.
Én úgy gondolom, a sportnak arról kellene szólnia, hogy a legjobb nyer.
Más sportágakra egyáltalán nem jellemző, hogy hasonló módszerekkel egyenlítik ki az erőviszonyokat, nem is tudnék más példát hozni erre - mondta az Origo GPhírek kérdésére. - A mi sportunkban viszont jelenleg ez a filozófia uralkodik, ezt meg kell értenünk, és el kell fogadnunk."
Noha Ekström nem ért egyet minden szabályváltozással, ő is azon a véleményen van, hogy "az állóvizet fel kellett kavarni", mert a tapasztalat azt mutatta, a szurkolók igényelték a változást. Szerinte hamarosan az összes bajnokságban eljön a reformok ideje, és "talán a többi széria, akár a Forma-1 is tanulhat a DTM hibáiból és sikereiből".
Ha még gyorsabban szeretne értesülni a Forma-1 legfrissebb fejleményeiről, vagy kíváncsi a kulisszák mögötti érdekességekre, kövessen minket a Twitteren, és figyelje az egész nap rendszeresen frissülő szürke dobozt a jobb oldali hasábban!
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!