Hamilton, Verstappen, Vettel: igaza volt-e bárkinek? - Mexikói Görbe Tükör

A Mexikói Nagydíj eleje és vége annyi vitás esetet hozott, mint máskor egy egész szezon. Mindkét Mercedes, Red Bull és Ferrari belekeveredett valamibe, de eltérő következményekkel, ami megint a bíráskodás vitatható következetességére irányította a figyelmet.

Végre!

A Forma-1-et állandóan szidják, hogy a versenyek nem elég izgalmasak, túl kevés az előzés, nincsenek átütő karakterek a mezőnyben, az autókat könnyű vezetni, és különben is béna a hangjuk. Régen minden jobb volt. Én ezt nagyrészt hamis nosztalgiának, a csalfa emlékezettel hajtott délibábkergetésnek tartom,

egy dolog azonban nekem is hiányzott az elmúlt pár évből: az őszinte, spontán dialógusokkal telített emberi dráma.

Sírás-rívás, fogaknak csikorgatása – bármi, ami úgy istenigazából megmozgatja az érzelmeket, mint mondjuk Ayrton Senna és Alain Prost csúcsra járatott, gyűlölködéssé fajuló rivalizálása, vagy a könnyes szemű Felipe Massa ünneplése a 2008-as Brazil Nagydíj dobogóján a megnyert versennyel elszenvedett világbajnoki vereséget követően.

Massa a 2008-as Brazil Nagydíj dobogóján, amikor megnyerte a versenyt, de elbukta a vb-t Forrás: AFP/Vanderlei Almeida

Nem állítom, hogy mostanában egyáltalán nem volt ilyen, de ha volt is, hát nem jött át igazán. Hiába akadtak jócskán kiélezett pillanatai Lewis Hamilton és Nico Rosberg párharcának, ezek – részint a személyiségüknek, részint a Mercedes talán a kelleténél is hatékonyabb menedzselési módszereinek köszönhetően – soha nem duzzadtak megfékezhetetlen indulatcumanivá, legalábbis a nyilvánosság előtt.

Bezzeg vasárnap Mexikóban! A befutó előtt és után szinte senki nem tudott lakatot tenni a szájára, úgyhogy a nyílt kritikák és elkeseredett vádaskodások olyan sűrű hálójába gabalyodtunk bele, hogy azt öröm volt hallgatni. Sebastian Vettel nekiesett Max Verstappennek és még a versenyigazgatónak, Charlie Whitingnak is, Daniel Ricciardo beszólt Vettelnek és Lewis Hamiltonnak, Vettelt nem kímélte Verstappen és Helmut Marko sem, Verstappen újra megkapta a magáét Niki Laudától, Maurizio Arrivabene pedig sértődötten kérte ki magának Christian Horner jó tanácsait. Nico Hülkenbergnek Hamiltonhoz és Kimi Räikkönenhez, Fernando Alonsónak és Carlos Sainznak pedig egymáshoz volt egy-két nem túl kedves szava.

Miután a Mercedes, a Red Bull és a Ferrari hat pilótája közül egyetlen egy sem akadt, aki ne lett volna érintett valamilyen vitás incidensben,

mindenki kiesett a szerepéből, amelybe általában belekényszeríti a kötelező politikai korrektség, és a változatosság kedvéért kimondta, amit gondolt.

Na igen, ez nem feltétlenül vetett jó fényt rájuk, de kit érdekel? A lényeg, hogy kivételesen kaptunk néhány őszinte reakciót.

Végre!

1. felvonás: a rajt

A Mexikói Nagydíj izgalmas verseny lehetett volna – ha kivágjuk a középső 66 körét. Oké, ez rosszindulatú csúsztatás, mert kifejezetten érdekes volt, ahogy kibontakozott, majd a végén ugyanoda futott ki Verstappen, Vettel és Ricciardo háromféle bokszstratégiája, de most nem erről van szó. A leglátványosabb és egyben legvitatottabb jelenetek kétségkívül a rajtnál és az utolsó 3 körben játszódtak le.

A rajtnál Hamilton és Verstappen is besokallt Forrás: Getty Images / Red Bull Content Pool/Mark Thompson

Hamilton mindjárt a legelején azzal borzolta a kedélyeket, hogy elfékezte magát a célegyenes végén, és levágta az első két kanyart. Bár szerinte ennek semmi jelentősége nem volt, mert elöl ment be, és elöl is jött ki a forgóajtón, előnyhöz tehát nem jutott, a manővere többekben megütközést keltett.

Őszintén szólva nem értettem a rajtot. Hogy maradhat az élen valaki, miután védekezés közben állóra fékezte a kerekét és lecsúszott a pályáról?

– vetette fel Ricciardo. – Szerintem Lewis büntetést érdemelt volna. Egy ilyen akcióért mindenki büntetést érdemelne." Egyetértett vele a Hamilton manőverét négy hellyel hátrébbról végignéző Nico Hülkenberg is. „Ha ez nem volt előnyszerzés, akkor nem tudom, mi az – mondta. – Ha kavicságy vagy fal van a kanyar mellett, Lewis komoly bajba került volna ott. Nekem úgy tűnik, ma egy kicsit meghajlították a szabályokat a kedvéért."

De mi történt tulajdonképpen? Hamilton azzal magyarázta a kicsúszását, hogy az egyik fékjét nem tudta eléggé felmelegíteni a rajt előtt. „A felvezető körben felüvegesedett a jobb első fékem – állította a versenyt követő sajtótájékoztatón. – A bal 500 °C fokos volt, a jobb viszont csak 200-250." Bár ennek tulajdonképpen nincs nagy jelentősége, az ellenfelei kétkedve fogadták az indoklást. A mellette ülő Vettel, aki ugyebár akkor még a 3. helyezettnek hihette magát, ezen a ponton közbevágott, és gyanakodva megkérdezte Hamiltont, honnan tudja ilyen pontosan az adatokat. Ő nem jött zavarba. „Megmondták – vágta rá. – Szóval amikor odaértem az 1-es kanyarhoz, a jobb első fék hirtelen magához tért, és a kerék hirtelen leblokkolt. Nagy volt a lendületem, mázli, hogy nem mentem neki a falnak."

Hülkenberg még mindig nem volt meggyőzve. „Hát, ha egy féktárcsa felüvegesedik, akkor úgy is marad a verseny végéig. Nem értem, így hogy nyerhette meg a futamot..." – jegyezte meg.

Rosberget ezen a hétvégén leiskolázta Hamilton Forrás: Picture-Alliance/AFP/Hoch Zwei

Végső soron mindegy is, mi volt az oka, de az tény, hogy Hamilton állóra fékezte a jobb első kerekét. A kanyarhoz füstölő gumival megérkezve felengedte a bal oldali pedált, és kirobogott a bukótérbe, ahol közvetlenül a pálya mellett aszfalt, 6-7 méterrel arrébb pedig már fű van. Onnan visszatérve simán megtartotta a vezetést, és kimaradt a mögötte zajló adok-kapokból.

A legtöbben azt kifogásolták, hogy a bírói testület, azaz a sportfelügyelők hivatalosan még csak vizsgálatot sem indítottak az incidens miatt.

Ezt megtehették volna a versenyigazgató, Charlie Whiting feljelentése nyomán, vagy annak híján akár saját hatáskörükben is, de a versenyirányítástól érkező üzenetek között nem szerepelt, hogy megtették. Úgy tűnik, formálisan nem is, a Motorsport.com szerint azonban mégis foglalkoztak az üggyel, és arra jutottak, hogy Hamilton nem jutott „maradandó előnyhöz" a kanyar levágásával, ráadásul a telemetriája alapján a pályára visszaérkezve egy kicsit még várt, mielőtt rendesen rálépett a gázra.

Mivel kívülállóként nem látunk bele az adataiba, ezt kénytelenek vagyunk elfogadni. Az alábbi screenshotok azonban jól mutatják, mennyire elhúzott a többiektől, miután felengedte a féket, mert már úgysem tudott elfordulni. A Rosberggel és Verstappennel szembeni előnye ezzel rögtön a sokszorosára nőtt a féktáv végéhez képest, és – jóllehet, ezt az eltérő kameraszögek és gyújtótávolságok miatt nem lehet egyértelműen megítélni – ránézésre nem csökkent akkor sem, amikor visszatért a pályára.

Jól látszik, Hamilton mennyire meglógott az üdözőitől az elfékezés után Forrás: FOM

A különbséget ráadásul konzerválta a Virtuális Safety Car-fázis, amelyet Marcus Ericsson, Esteban Gutiérrez és Pascal Wehrlein balesete miatt rendeltek el. Hamilton a 7-es kanyarnál járt ekkor, és Rosberg a VSC alatt értelemszerűen nem kerülhetett hozzá közelebb, mert mindenkinek a meghatározott tempót kellett tartania. Röviddel később azonban bevetették a valódi Safety Cart, és az már összehúzta a mezőnyt. Hamilton megkérdőjelezhetően szerzett előnye akkor tényleg elfogyott – a felügyelők állítólag ezt is figyelembe vették, amikor nem büntették meg.

A Mercedes menedzsmentjében nem túl meglepő módon egyetértettek az ítélettel. A csapat főnöke, Toto Wolff szerint Hamiltonra azért sem lett volna méltányos ráhúzni a vizes lepedőt, mert a pozíciója tulajdonképpen nem is forgott veszélyben, Rosberg nem volt elég közel hozzá a féktávon, hogy védekeznie kelljen. Én ezt a megközelítést erősen vitathatónak érzem, hiszen

Hamilton nyilván azért lépett annyira későn a fékre, nehogy megelőzzék, ebben az értelemben tehát igenis a helyét védte.

Ha nincs a sarkában az egész mezőny, a rajtról lévén szó, aligha próbálja ennyire kicentizni a féktávot.

Rosberg a verseny után is tartotta magát ahhoz a szerepéhez, hogy általában sem a saját büntetéseiről, sem másokéról nem nyilvánít véleményt, és csak annyit jegyzett meg, Hamilton eleve elöl volt, tehát nincs miről beszélni. Később azért egy árnyalatnyival közlékenyebb lett. „Nagyon izgalomba jöttem, mert azt hittem, oké, most elkaptam! – mondta. – Borzasztóan későn akart fékezni. Aztán viszont a füvön rálépett a gázra, és több esélyem nem is volt ellene. Nem az én dolgom megítélni, hogy büntetést érdemelt-e volna."

Ricciardo nem nézte jó szemmel, hogy Hamilton levágta az első kanyart Forrás: Getty Images / Red Bull Content Pool/Clive Mason

Hamilton védelmében mindenképpen fel kell hozni, hogy a verseny első körében, és különösen az első kanyarban mások a bíráskodási sztenderdek, mint egyébként. A rajt után eleve olyan a mezőny, akár egy felbolydult méhkas, mindenki eszeveszett igyekezettel helyezkedik, és próbálja megtalálni a megnyíló réseket – ilyenkor abszurd lenne tiltani például a féktávon való irányváltást. Jellemzően a kanyar levágásáért is csak szélsőséges esetben büntetnek, és mivel Hamilton tényleg nem nyert egy pozíciót sem, nem számít kirívónak, hogy békén hagyták. Ez nem feltétlenül a világbajnoki esélyesnek biztosított előjog volt, még ha sokan óhatatlanul erre is következtettek.

Ugyanakkor Hülkenberg felvetése is jogos: ha a kanyar mellett fal vagy kavicságy van, Hamilton aligha úszhatja meg ennyivel.

Akkor vagy nekimegy illetve elássa magát benne, de legalábbis sokkal több időt veszít, amíg átevickél a bukótéren, vagy nem engedi fel a féket, és még durvábban szétfékezi a gumiját, szinte biztosan rákényszerülve egy azonnali kerékcserére.

Ami azt illeti, a Mercedes most is csak azért hagyta kint őt a pályán, mert a vb hajrájában vagyunk; Hamilton autójának egyik kereke annyira kockásra kopott, hogy saját bevallása szerint alig látott a rázkódástól, és ami még rosszabb, a futóműve túlterhelődött tőle. „Ez egy nagyon is valós hatás, ezért az összes csapat figyelemmel követi egy elfékezés után" – mondta Paddy Lowe, a Mercedes technikai igazgatója, akit még kísértett Kimi Räikkönen pontosan ilyen okból történt, futóműtörés miatti kiesésének emléke a 2005-ös Európa Nagydíjról.

Hamilton jobb első felfüggesztésén egyértelműen nagyobb terhelést mértek, mint amekkorára tervezték, de Toto Wolff-fal és a Mercedes vezető mérnökével, Simon Cole-lal konzultálva Lowe végül úgy döntött, kockáztatnak, és kint hagyják az autójukat a pályán. Ha akkor behívták volna a bokszba, szinte biztosan átpasszolják a győzelmet Rosbergnek, és akkor el lehetett volna képzelni a közvélemény reakcióját. Elővigyázatosságból csak annyit tettek, hogy pár körrel előrébb hozták Hamilton kerékcseréjét.

A versenyzőktől nem lehet elvárni, hogy úgy vezessenek, mintha fal lenne a pálya szélén, ha egyszer nincs fal.

Bernie Ecclestone-t szenilis, vén hülyének minősítették, amikor pont a Mexikói Nagydíj előtt a biztonság jegyében rég ledöntött korlátok újraállításával hozakodott elő. Ez túl extrém, manapság tolerálhatatlanul veszélyes megoldás is lenne, de Ecclestone-nak abban igaza van, hogy az aszfaltozott bukóterek nagyon megkönnyítik a versenyzők dolgát.

„Én a sóderágyak lelkes híve vagyok – jelentette ki Ricciardo. – Azoknak komoly visszatartó erejük van, mert az autó hűtője akkor is tele lesz kaviccsal, ha viszonylag gyorsan, kis időveszteséggel át tudunk rongyolni rajtuk. Nem tetszik, hogy valaki simán megúszhatja az elfékezéseket és a védekezés közben elkövetett hibákat a következő kanyar egyszerű levágásával. Amit Lewis tett az első kanyarban, az nem volt helyes. Ha hibázol, különösen a rajtnál, amely döntő pillanat, egy csomó másik autó van körülötted, meg kellene fizetned érte."

2. Felvonás: Rosberg vs. Verstappen

A rajtnál azonban történt egy másik incidens is: Rosberg ugyancsak levágta az első kanyart, miután összeakaszkodott Verstappennel. Ez az eset a Mercedesnél komoly indulatokat váltott ki, mert a bokszfalon megijedtek, hogy a világbajnokság éllovasa kiesik miatta.

Austin után Mexikóban is helyszíni nézőcsúcsot hozott az idei Forma-1 Forrás: DPPI/Frederic Le Floc H

„Egyértelműen Nico volt elöl, Verstappen mégis letolta őt a pályáról – dühöngött Niki Lauda. – Nico ezzel elbukhatta volna a vb-t, ami elfogadhatatlan. Verstappen volt hibás. Előbb-utóbb szembe kell néznie vele, hogy túl agresszíven vezet." Persze mindenki védte a mundér becsületét: a Red Bull főnöke, Christian Horner nem értett egyet Lauda megállapításával. „Nico világbajnoki győzelme nem Max felelőssége – jelentette ki. – Ha meglát egy rést, ráveti magát. Pont ettől annyira izgalmas versenyző."

Hát igen, ezzel az állásponttal is lehet azonosulni. Mi látnánk kárát, ha valaki úgy bánna a riválisával, mint a hímes tojással, csak azért, mert a vb-címért harcol; ami azt illeti, sokan kíméletlenül kihasználják, hogy az embernek ilyenkor több vesztenivalója van, és még keményebben lépnek fel ellene.

Verstappennek joga volt megpróbálnia az előzést, a rajt után éppúgy, mint az 50. körben, amikor Carlos Sainz feltartotta a lekörözésére készülő Rosberget.

Rosberg és Verstappen esete az első kanyarnál elég egyszerű volt, nem hiszem, hogy bármelyikük büntetést érdemelt érte. Nem is kaptak, de ezt az ügyet, mivel ütközés történt, legalább formálisan is kivizsgálták a sportfelügyelők.

Közvetlenül az elindulás után Verstappen a szuperlágy gumikon startolva Hamilton mögött maradt, és a Mercedes szélárnyékában annyira felgyorsult, hogy durván száz méter után egy hajszállal már meg is előzte a pálya jobb oldalán haladó Rosberget. Ekkor azonban Hamilton szintén jobbra húzódott, pont a csapattársa elé, így innentől kezdve őt húzta magával a szélárnyékban. Ezt valószínűleg nem szándékosan csinálta, hiszen a világbajnoki esélyeit kifejezetten javította volna, ha egy Red Bull hátrébb szorítja Rosberget, aki azonban ezzel visszanyerte a lendületét. A hosszú mexikói célegyenesben tökéletesen látszott, hogy milyen sokat ér a szélárnyék által biztosított kisebb légellenállás: tíz-húsz métert simán.

A felső képen látszik, hogy Verstappen már felzárkózott Rosberg mellé, akit aztán Hamilton szélárnyéka húzott ki a csávából Forrás: FOM

A kanyarhoz közeledve Verstappen már rendesen lemaradt Rosbergtől, de megpróbálta a lehetetlent, hátha kifékezheti a Mercedest. Ám Hamiltonhoz hasonlóan ő is túl későn taposott a pedálra – lásd a Red Bull jobb első kereke alól előtörő füstpamacsot –, Rosberg pedig a felső kameraállásból jól láthatóan előrébb volt, amikor megérkeztek a csúcsponthoz. Verstappen ráment a belső rázókőre, holott az alábbi képről kivehető, hogy Rosberg a pályán is hagyott neki elég helyet. Ezt egyébként a Red Bullnál akkor vitatták; Verstappen berádiózott, hogy „Nico előtt voltam, de ő egyszerűen bevágott elém a pályán", és a csapattól azt felelték neki, egyetértenek vele. A screenshot tanúsága szerint egyik állítás sem volt igaz.

Rosberg hagyott elég helyet Verstappennek, aki egyszerűen túl későn fékezett Forrás: FOM

A Red Bull azonban tovább sodródott, és Rosbergnek végül nem maradt helye a kanyar külső szélén, ezért ő is kénytelen volt kimenekülni a bukótérbe, akárcsak Hamilton. Előtte még össze is ütköztek.

Túl későn fékezett, blokkolt az első kereke, lecsúszott az ívről, és engem is leterelt a pályáról

– mondta Verstappenről Rosberg. – A tévéből nem így látszott, de az ütközést meglehetősen erősnek éreztem. Azt gondoltam, hát oké, az autómnak ennyi volt. A kormányközép el is ment egy kicsit, utána végig félreállt a versenyen. Hogy jogos lett volna-e a büntetés? Ezt ebben az esetben sem az én dolgom megítélni..."

Rosberget nyilván igazságtalan lett volna elmarasztalni, hiszen nem a saját hibájából vágta le a kanyart, egyszerűen leszorították. Tényleg könnyen vége lehetett volna a versenyének, ami a világbajnoki esélyeire is súlyos csapást mért volna – ez a Malajziai Nagydíj után már a második eset volt azt elmúlt hónapokban, hogy viszonylag olcsón megúszott egy ütközést a rajtnál (Szepangban Vettel lökte meg). Verstappen valószínűleg nem szándékosan szorította le, hanem tényleg a lendület vitte ki az autóját rövid féktáv után, úgyhogy ezért az incidensért szerintem ő sem érdemelt büntetést. Ennyi kockázatnak mindig bele kell férnie, különösen a rajtnál.

3. felvonás: Vettel vs. Verstappen

Később azért kiosztottak egy 5 másodperces büntetést kanyarlevágásért, mégpedig Danyiil Kvjatnak, aki a sportfelügyelők szerint a pályát a 12-es kanyarnál elhagyva „maradandó előnyhöz" jutott Esteban Gutiérrezzel szemben. De nem ez volt az utolsó eset a verseny során, amikor ez a kérdés terítékre került: a legnagyobb port az verte fel, hogy Verstappen a 68. körben Hamilton stílusát követve átrobogott az 1-es és 2-es kanyar bukóterén, így maradt Vettel előtt. Emiatt utólag az ő idejéhez is hozzáadtak 5 másodpercet.

Jock Clear és Maurizio Arrivabene gondterhelten várták, hogy Verstappen előreengedje Vettelt. Hiába Forrás: © FERRARI MEDIA/© Foto Studio Colombo

Horner azonban nem értett egyet ezzel. „Nem éreztük úgy, hogy Max előnyhöz jutott az 1-es kanyar féktávján" – jelentette ki.

Ha Sebastian már mellette lett volna, vagy megpróbálta volna megelőzni őt, talán jobban el tudtuk volna fogadni a büntetést.

De nem csinált mást, mint a verseny elején Lewis, akinek a kanyarok levágásával tényleg nőtt az előnye." Helmut Marko, a Red Bull tanácsadója szintén „érthetetlennek" nevezte, és a kettős mércének tulajdonította, hogy a sportfelügyelők ráhúzták a vizes lepedőt Verstappenre.

Pedig ezen nincs mit szépíteni: ha nem lép rá lehetetlenül későn a fékre, valószínűleg nem maradt volna Vettel előtt, aki a célegyenesben, a DRS-t és a szélárnyékot kihasználva már rendesen rámászott a Red Bullra. Horner részéről kicsit mókás érv, hogy Vettel még nem volt mellette – naná, többek között pont azért nem, mert Verstappen továbbengedte az autóját, mint az fizikailag lehetséges lett volna a kanyar normális bevételéhez.

Az már jogosabb felvetés, hogy ha Hamiltont nem büntették meg, Verstappent miért igen.

Mint az alábbi, az egyik néző által készített videóból látszik, szinte ugyanazon a nyomvonalon haladva vágták át a kanyart, Rosberggel ellentétben, aki csak a 2-est nem vette be rendesen, vagyis sokkal kisebb részt csípett le a pályából. Az egyetlen érdemi különbség az volt, hogy Hamilton botlása a rajt után történt, amikor rendszerint kevésbé szigorúak a bírák – kivéve, ha valaki egyértelműen balesetet okoz.

Közvetlenül az eset után a versenymérnöke közölte Verstappennel a rádión, hogy „oké, add át a helyedet. Azt hiszem, át kell adnod a helyedet, Max." Ez azonban nem Whiting vagy a sportfelügyelők utasítása, hanem csak a mérnök személyes véleménye volt. Horner azt állította, egy következő üzenetben szóltak Verstappennek, hogy mégis tartsa a pozícióját, és valóban, ezt a rádióforgalom leirata is igazolja. „Kikértük a versenyirányítás álláspontját, és ők azt felelték, alaposabban vissza akarják nézni az esetet" – mondta a Red Bull főnöke.

Így már érthető, hogy Verstappen nem állt félre Vettel elől. Miért tette volna, amíg nem muszáj? Nem olyan fából faragták, ahogy egyébként egyetlen élversenyzőt sem, hogy önként átadja a pozícióját bárkinek. A büntetése jogos volt, de ő csak a dolgát végezte. A Red Bull kifejezetten azt kérte tőle, hogy „maradj a helyeden!"

4. felvonás: Vettel vs. Whiting

Ám ezzel Vettel kutya-, pontosabban egy sánta szóviccel élve bikaszorítóba került: a két Red Bull satuba fogta, miután Ricciardo is felzárkózott hozzájuk a 68. körben, nagyjából a kanyarlevágós balhé idején. Itt kereszteződött a három, eltérő stratégiát követő versenyző útja.

Verstappen, Vettel és Ricciardo egymástól mért, másodpercben mért távolsága a verseny során (X: kör, Y: mp). A három különböző stratégia ugyanoda futott ki Forrás: Farkas Péter - Origo

Ricciardo a VSC-fázist kihasználva már az 1. kör végén megszabadult a gyorsan elhasználódó szuperlágy gumiktól, és a kerékcseréje miatt visszaesett a 17. helyre. Onnan előrelépegetett a 4.-re, ahogy sorban a többiek is beálltak előle a bokszba. Tulajdonképpen végig is mehetett volna azzal a szett közepes keverékű Pirellivel (Marcus Ericssonnak és Jolyon Palmernek sikerült), de a féltáv után már távolodott Verstappentől, Vettel pedig közeledett hozzá hátulról, úgyhogy az 50. körben másodszor is kereket cserélt, ezúttal a lágy gumikra váltva. Csak 2 pozíciót vesztett, és

a nagyobb tapadást kihasználva 24 másodperces hátrányt dolgozott le az utolsó 21 körben.

Vettel a lágy gumikon rajtolt, és fantasztikusan boldogult velük: míg a többiek 15-20 kör után lecserélték őket, ő egészen a 32. körig jutott, így átmenetileg az élre állt, és csak a 25. körtől kezdett lassulni kissé. A terv az volt, hogy ugyanúgy a közepes keverékre fog váltani, mint a vetélytársai, de később, így a második félidőben jobb állapotú gumikra építhet. Ez működött is, ami a jelek szerint Vettel érdeme volt, a Ferrari ugyanis már a 28-29. körben be akarta rángatni a bokszba, ő azonban inkább a pályán maradt. Amikor végül kereket cserélt, 12 másodperccel Verstappen mögött folytatta.

Verstappen nem hagyta élni Rosberget Forrás: Getty Images / Red Bull Content Pool/Clive Mason

A következő harmincegynéhány körben igazi idegek játéka zajlott közöttük: a kereken 20 körrel frissebb Pirelliken Vettel folyamatosan 1-2 tizedet hozott az ellenfelén, méterről méterre csökkentve a különbséget kettejük között. Ennek ellenére talán csak a legvégére érte volna utol a Red Bullt, ha Verstappen az 50. körben nem vállalja be azt a vakmerő előzési kísérletet Rosberg ellen; azzal egyszerre vesztett 3 másodpercet Vettellel szemben, ami a hajrában döntőnek bizonyult.

Hármuk közül Verstappen követte a legkonzervatívabb stratégiát, a 12. körben átváltva a szuperlágy Pirellikről a közepesekre, és azokon maradva a táv végéig.

A tempója olyan erős volt, hogy a 8 körrel régebbi gumikon is utolérte Rosberget, aztán nem hagyott nyugtot neki,

bár az igazsághoz hozzátartozik, hogy a Mercedes versenyzője – egyébként a csapattársához, Hamiltonhoz hasonlóan – a lehetőségekhez képest óvatosan vezetett, mert a telemetria szerint veszélyesen felforrósodott a kipufogója. Verstappen gyorsabbnak tűnt nála, de az említett, balul elsült támadás után lemaradt tőle, és onnantól kezdve hátrafelé, a közeledő Vettelre kellett figyelnie inkább.

Vettel úgy érezte, a kanyarlevágást követően Verstappen szándékosan féktesztelni próbálja őt a kanyarok előtt, hogy megtörje a lendületét. „Csak én látom, hogy mit művel? Szándékosan feltart, hátha így Ricciardo utolér" – zsörtölődött a rádióban a német. Verstappen módszere bevált: a csapattársa ráesett Vettelre, aki a tehetetlenségtől gyakorlatilag hisztériás rohamot kapott, és mindenkit elküldött a francba, beleértve Whitingot is.

Igen? Tudjátok mit?! Itt az üzenetem Charlie-nak: B*szódj meg! De tényleg, b*szódj meg!"

– üvöltötte magán kívül, amikor a mérnöke, Ricciardo Adami bátortalanul elő akart hozakodni Whiting üzenetével. A versenynek ebben a szakaszában Vettelnek szinte minden mondatából ki kellett fütyülni valamit, a cenzor nem unatkozott. Csak azt sajnálom, hogy soha nem tudjuk meg, Verstappent minek nevezte, mert azt teljes egészében kisípolták.

Vettel és a versenymérnöke, Riccardo Adami Forrás: © FERRARI MEDIA/© Foto Studio Colombo

A viselkedése a Mexikói Nagydíj után külön téma volt. Helmut Marko – Vettel korábbi mentora – kijelentette, hogy nem volt méltó egy négyszeres világbajnokhoz, Verstappen pedig, aki a kora szerint még gimnazista lehetne, stílszerűen vissza akarta küldeni őt az iskolapadba, hátha ott ragad rá egy csipetnyi jó modor. Christian Horner közben erősen utalgatott rá, hogy büntetést érdemelne.

„A csata hevében a versenyzők persze elragadtatják magukat – mondta. – Biztos vagyok benne, hogy ha a focistákon lenne mikrofon, sokkal cifrább dolgokat hallanánk, mint a csapatrádióban. A bíró sértegetését azonban egyetlen sport sem tűri el, ezért meglepődnék, ha (Vettel) megnyilvánulásai retorzió nélkül maradnának."

Ami azt illeti, nem is maradtak, bár megúszta annyival, hogy személyesen és levélben is bocsánatot kellett kérnie Whitingtól, sőt az FIA elnökétől, Jean Todtól is. Horner hasonlata annyiban sántít egyébként, hogy a versenyigazgató nem a bíró, annak az F1-ben a sportfelügyelői testület felel meg, de ez a lényegen nem változtat.

Rendszeresen tényleg nem célszerű eltűrni, hogy a tisztviselőket nyilvánosan, alpári stílusban ócsárolják a pilóták, mert ezzel a közvélemény előtt is aláássák a hitelességüket.

De vajon automatikusan nyilvánosnak minősül-e minden, ami elhangzik a csapatrádión? A válasz nem egyértelmű, és szerintem nem is feltétlenül jó, ha kimerül egy szimpla igenben. Az üzenetváltások nem élőben hangzanak el, hanem a tévés rendezést is végző Formula One Managament, azaz FOM (aminek, ezt fontos megjegyezni, szervezetileg semmi köze nincs az FIA-hoz) szűri meg és küldi adásba őket. Éppen ezért az ő felelősségük is, hogy mit játszanak be a nézőknek; egy tévés valóságshow esetében sem a szereplőket, hanem a csatornát büntetik meg, ha tiltott vagy korhatáros kifejezések hangzanak el. Mexikóban mégis ki keverte rossz hírbe a sportot: Vettel, aki nem bírta türtőztetni magát, vagy a FOM rendezője, aki nyilvánossá tette a rádióüzenetét?

Félreértés ne essék, nem azt akarom sugallni, hogy megengedhető, ha egy élsportoló, akit milliók tekintenek a példaképüknek, köztük rengeteg fiatal, minősíthetetlen hangnemben elküld valakit melegebb éghajlatra. Vettel maga is jól tudja, be is vallotta, hogy ez nem volt helyes. Másfelől ne legyünk már nevetségesen képmutatóak: ugyan kivel nem fordult még elő soha életében, hogy elszakadt nála a cérna, és egy kis anyázással vezette le a feszültséget mondjuk a dugóban vesztegelve, ahol pedig aligha volt akkora a tét, mint a versenypályán? Mit szólna, ha ezt ország-világ visszahallaná a tévében?

Az F1-ben a rádió a pilóta és a csapat közötti kétirányú kapcsolattartás egyetlen eszköze, és ily módon

a forgalom egy bizalmas, személyes természetű részét szerintem igenis magánbeszélgetésnek kell tekinteni.

A FOM-nak felelősségteljesen kellene válogatnia az üzenetek közül. Elvégre a Forma-1 mégsem egy valóságshow – csak majdnem. Végső soron mi járunk majd rosszul, ha a pilóták befogják a szájukat attól félve, hogy bármi, amit mondanak, adásba kerülhet. Ráadásul eleve csoda, hogy miközben a versenyzésre koncentrálnak, és hétköznapi mércével mérve iszonyú erők hatnak rájuk, egyáltalán képesek beszélgetni; ostoba túlzás lenne elvárni tőlük, hogy mindvégig uralkodjanak az indulataikon, és még egy illemtanár választékosságával is fogalmazzanak.

Vettel úgy ünnepelte később elvesztett 3. helyét, mint egy győzelmet. A Ferrarin óriási lehet a nyomás, hogy legyőzzék a Red Bullt Forrás: AFP/Yuri Cortez

Vettel viselkedése mindenesetre kíméletlenül leleplezte a lelkiállapotát. Hiába próbál úgy tenni ő és a Ferrari, mintha nem lennének összezuhanva a vártnál gyengébb szezon miatt, és túlzóak lennének a rájuk nehezedő nyomásról szóló hírek, ha ekkora balhét képes csapni egy nyamvadt dobogós hely miatt, akkor tényleg iszonyú feszültnek kell lennie. „Amikor nálunk versenyzett, nem viselkedett így" – mutatott rá Horner.

Nyilván a frusztráció tört elő belőle, és ezt most mindenki hallhatta."

Ez a diagnózis valószínűleg nem áll távol az igazságtól. Bárki bármit mond, a Ferrarinál pattanásig feszülnek az idegek.

5. felvonás: Ricciardo vs. Vettel

Vettel kétségbeesése persze érthető volt, hiszen amíg Verstappen feltartotta, Ricciardo pillanatok alatt ott termett mögötte a jóval tapadósabb lágy gumikon, és a 70. körben, a 4-es kanyarnál be is vetődött a Ferrari mellé. Vettel nem volt olyan kedvében, hogy csak úgy átengedje a helyét, így aztán a féktávon balra húzva a pálya belseje felé kényszerítette a Red Bullt.

Ricciardo nem volt elragadtatva, és kijelentette, hogy Vettel nem érdemli meg a dobogós helyet.

Úgy éreztem, Seb pont azt csinálta, mint amire mostanában mindenki panaszkodott: irányt váltott a féktávon

– mondta. – Láttam, hogy az egyenes felénél elkezd védekezni. Először kívülről akartam megtámadni, de úgy tűnt, egy kicsit nyitva hagyta a belső ívet, ezért beszúrtam oda. Szerintem ehhez jogom volt, ő mégis egyre beljebb csukta a kaput a féktávon. Még a kerekeket is blokkoltam, hogy elkerüljem az ütközést, ő azonban tovább húzott befelé, így végül nem maradt helyem – tette hozzá. – Ilyet nem csinálhatsz, ha már túljártak az eszeden. Azt gondolom, nekem ez most sikerült: Seb lépett, én reagáltam. Ha úgy tetszik, megnyertem a sakkjátszmát, ő mégis azt mondta magában, hopp, ezt elcsesztem, de sebaj, mindjárt kijavítom a hibámat! Én ezt nem tartom helyesnek."

Jól látszik, hogy Ricciardónak balra kellett kormányoznia Vettel manővere miatt Forrás: FOM

Ricciardo felháborodása jogos: Vettel tényleg egyértelműen az után kezdett befelé húzni, hogy mindketten ráléptek a fékre, pedig ő volt az egyik, aki ezt többször hangosan kifogásolta Verstappen esetében. Ha nincs ennyire elborulva az agya a két körrel korábbi kanyarlevágás miatt, és nem érzi úgy, hogy a Red Bull piszkos játszmát űz vele, valószínűleg nem is vetemedik erre a húzásra. Máskor nem szoktunk ilyet látni a részéről. Ez azonban nem lehet mentség. A szabálytalanság az szabálytalanság, ráadásul nem Ricciardo hibája volt, hogy Verstappen megkérdőjelezhető módon maradt Vettel előtt.

A kínos szituációt tulajdonképpen az idézte elő, hogy a sportfelügyelők nem hoztak gyors döntést az ügyben, amit sem a Ferrari, sem a Red Bull nyakába nem varrhatunk.

Kicsit olyan volt az egész, mint amikor a bíróról pattan a kapuba a labda. Pech, de gól az is.

Helmut Marko állítása, miszerint még soha nem láttunk ennyire elvetemült irányváltást a féktávon, persze erős túlzás, mert Vettel nem Verstappen stílusában, egy hirtelen és durva mozdulattal legyezett rá az ellenfelére, hanem közel egyenes vonalban, folyamatosan terelte balra a Red Bullt. Verstappen volt olyan szemtelen, hogy még emiatt is beszóljon neki. „Én legalább jól csinálom – mondta. – Neki gőze sincs róla, hogyan kell. Röhejes volt, amit művelt."

Nyilván ironikus, hogy Vettelt büntetik meg először egy olyan manőverért, amit Verstappen miatt minősítettek szabálytalanságnak, de ez benne van a pakliban.

A sportfelügyelőknek muszáj volt példát statuálniuk, hiszen pont egy héttel korábban hozták meg a döntést, hogy tilos lesz irányt váltani a féktávon.

A Forma-1 Sportszabályzatának 27.5-ös cikkelye mindig tiltotta az „abnormális irányváltást", valamint a „kiszámíthatatlan és potenciálisan veszélyes vezetést", csak nem tért ki konkrétan a féktávokra. Az Austinban rögzített szabályértelmezés szerint viszont már ott sem szabad irányt váltani, ha pedig valaki megteszi védekezés közben, és ezzel az ellenfelét elkerülő manőverre kényszeríti – mint például Verstappen Hamiltont Szuzukában –, büntetést kap.

Verstappenhez képest látszik igazán, hogy Vettel nem a normális íven fordult Forrás: FOM

A mexikói felügyelők a telemetria és a videók alapján bizonyítottnak látták, hogy 1) Vettel irányt váltott a féktávon, 2) ez potenciálisan veszélyes volt, hiszen a Ferrari és a Red Bull kerekei összeértek, és 3) Ricciardónak muszáj volt elkerülő manőverbe kezdenie: blokkoló kerekekkel kellett fékeznie, és a kanyarban így is alig tudott elfordulni, mert nem maradt számára elég hely. Mindhárom kritérium teljesült, úgyhogy nem hagyhatták futni Vettelt.

A büntetés mértékén persze lehet vitatkozni.

Vajon igazságos, hogy Vettel végül Verstappen mögött végzett, amikor pedig pont a fiatal holland miatt vált kiszolgáltatottá Ricciardóval szemben?

Talán nem az, de az incidenseket külön-külön kell megítélni. A kanyarlevágásért az 5 másodperc időbüntetés méltányos – ennyit kapott Kvjat is például –, a féktávon való irányváltással kapcsolatban pedig tényleg példát kellett statuálni. Most teremtettek precedenst, ezért olyan ítéletre volt szükség, amely kellő elrettentő erővel bír. Vettelnek szimplán balszerencséje volt, hogy pont ő került először ilyen helyzetbe az új szabályértelmezés óta, de így járt. Ez benne van a pakliban.

Alighanem ő is érezte, hogy az akciója necces volt, mert a verseny után azt ígérte, vissza fogja nézni. „Ha korábban történik, valószínűleg belefért volna, most azonban már egyértelműek a szabályok" – mutatott rá Horner.

A gond az, hogy a versenyzők nem érzik így. Carlos Sainz, akit 5 másodperces időbüntetéssel sújtottak, mert az 1. körben nagy sebességnél leszorította Fernando Alonsót a 3-as kanyar után, azt mondta, az ítéletek következetlensége miatt a pilóták sokszor már nem is mernek kockáztatni. „Manapság nagyon nehéz kiigazodni rajta, hogy mikor kell vagy nem kell büntetésre számítani egy kicsit necces manőver miatt – vélte. – Úgy kell a határon egyensúlyoznunk, hogy közben nem tudjuk, számolnunk kell-e következményekkel."

A valóságban persze nincs két teljesen egyforma incidens a pályán, a problémára tehát nincs könnyű megoldás. De az ismert mondás a sportfelügyelői ítéletekre is ráhúzható:

nem elég következetesnek lenni, annak is kell látszani.

Ha még gyorsabban szeretne értesülni a Forma–1 legfrissebb fejleményeiről, vagy kíváncsi a kulisszák mögötti érdekességekre, kövessen minket a Twitteren, és figyelje az egész nap rendszeresen frissülő szürke dobozt a jobb oldali hasábban!