A Forma-1-ben ma már az edzés is tudomány

A pilóták eddig is fittek voltak, de mivel az autók az idén megint olyan gyorsak lesznek, mint a 2000-es évek közepén, a télen még a korábbinál is keményebben kellett sportolniuk. Matics Zsolt, az autóversenyzőket felkészítő Fit4Race alapítója az Origo GPhírek-nek elmesélte, hogyan változott az edzésprogramjuk, és hogy amit látunk, az miért csak a jéghegy csúcsa… 

Carlos Sainz bokszol. A harcművészetek hasznos kiegészítő sportok lehetnek az F1-es pilóták számára Forrás: Aitor Matauco / Red Bull Content Pool/Www.Aitormatauco.Com

A versenyzők hetek óta egymásra licitálva osztják meg a közösségi oldalaikon az edzéseiken készült képeket és videókat, nem véletlenül: az új, gyorsabb autókat az eddiginél sokkal fizikálisabb lesz vezetni. Hogyan tudnak felkészülni erre?

Inkább az ismeretlenbe mennek, mert ez a generáció még nem vezetett olyan autókat, amelyekre ekkora tapadási változó és erők hatnak. Ezért szerintem az edzők és a versenyzők is azt az elvet követik, hogy inkább legyenek jobban felkészítve, mint nem eléggé, mert azzal kevesebbet tudnak veszíteni, ami egyébként adott esetben nem is igaz. Ha valaki túledzi magát, az már inkább betegségként hat, nem felkészültség lesz belőle. Kíváncsi vagyok, lesz-e ilyen, de nem hiszem, mert az F1-es mezőnyt nagyjából egyetlen rendszer, a Hintsa Performance szerint készítik fel. Például a Red Bull összes versenyzője, a Mercedes, a Ferrari, a McLaren és szerintem a Williams pilótái is úgy edzettek. Ezt a rendszert a tavaly sajnos már elhunyt Aki Hintsa dolgozta ki, ők biztosan nem fognak mellényúlni. Nagyon felkészült edzőik vannak, tudományos vizsgálatokra alapoznak, teljes, mindenre kiterjedő felkészítést alkalmaznak.

Ha valaki télen kerül át egyik csapattól a másikhoz, mint mondjuk Valtteri Bottas a Williamstől a Mercedeshez, az nem okoz bonyodalmat?

A versenyző olyankor viszi magával a saját stábját, ha pedig más a rendszer is, akkor valószínűleg megkapja azokat az információkat, amelyekkel kiegészítik a munkáját.

2017. február 15.

Egyelőre csak becsléseket ismerünk arról, hogy mennyivel nő a fizikai terhelés. A különbség a gyakorlatban is jelentős lesz?

Persze, ez pont az a plusz lesz, amihez az előző felkészítés már nem lenne elég. A „raktárakat” is szem előtt kell tartani: a nagyobb terhelés több energiát emészt fel, ha tehát a versenyzőnek nincs elég tartalékja – ez az ő esetükben legfőképpen két dologból, az izomból és a zsírból áll össze –, akkor kimerül, nem tudja fenntartani a koncentrációt a magasabb terhelés mellett. Nem csupán arról van szó, hogy most látjuk edzeni a versenyzőket, és közben sokkal több súlyt emelnek, hú, de jó, hanem több izmot is szeretnének magukra pakolni. Ennek nyilván van egy élettani háttere: egyeseket lehet tovább erősíteni, másokat nem.

Többen említették, köztük például Carlos Sainz, hogy izomtömeget is igyekeznek növelni. Csakhogy az idén 22 kg-mal az autó össztömege is nő, és azt a pilótával együtt szabják meg. Ez a két dolog nem hat egymás ellen?

Nem, mert sokkal nagyobb rizikót jelentene az a helyzet, ami kialakult pár évvel ezelőtt is: diétáztatták a versenyzőket.

Annál rosszabb nincs, a fogyás miatt ugyanis érzékelhetően romlik a teljesítményük.

Hamarabb lesznek betegek, kiszáradnak... Egy hétköznapi példával is rá tudok világítani erre. Tegyük fel, hogy a pilóta 2 kg-mal nehezebb! Ez elég sok, hiszen az F1-ben ezredmásodpercekre hajtunk. Ha kiéheztetjük, a mínusz 2 kg-mal nyerünk körönként pár századot, ami 50 kör alatt elvileg már néhány másodpercet is jelenthet, de mit érünk ezzel, ha a versenyző cserébe hibázik vagy kicsúszik, mert elfárad, és ez negatívan befolyásolja a vegetatív idegrendszer működését? Többet veszítünk, tehát felmerül a kérdés, hogy melyik éri meg jobban: ha van egy kiegyensúlyozottan teljesítő versenyződ, aki nagyon picit nehezebb, vagy van egy könnyű és amúgy gyors, aki viszont nem stabil, hiszen megvontak tőle élettani sajátosságokat.

Sainz azt mondta, az edzés szempontjából az idei volt a legkeményebb tele Forrás: Aitor Matauco / Red Bull Content Pool/Www.Aitormatauco.Com

A nagyobb terhelés miatt mennyire kell változtatniuk a versenyzőknek az edzésprogramjukon? Ugyanazt kell csinálniuk, mint eddig, csak keményebben és nagyobb súlyokkal, vagy más gyakorlatokra is szükségük van? Többen említették például a crossfitet.

Azzal ésszel kell bánni. Aki elbírja, crossfitezhet, akinek viszont van valamilyen légzési problémája, vagy bármilyen, a körülményeket nehezítő élettani sajátossága, és az edző elkezdi egy héten ötször crossfiteztetni, azzal tutira kinyírja.

Ezek a programok azonban nagyon képben vannak, hétről hétre, edzésről edzésre vizsgálnak mindent, és pontosan tudják, mit miért csinálnak.

Ha a versenyzők nem ilyen edzők kezében lennének, akkor jelentene rizikót a dolog, de őket folyamatosan figyelik, és nyilván úgy vannak vele, hogy ha elbírják, hát crossfitezzenek nyugodtan, hiszen azzal fejlődni fognak.

Azt mondta, ha valaki túledzi magát, gyakorlatilag beteg lesz. Ezt pontosan hogy kell érteni?

A túledzettség már nem egészséges. Ilyenkor konkrétan betegnek is érzed magad, hőemelkedéssel, folyamatos fáradtsággal, álmossággal jár, nem tudod normálisan kialudni, kipihenni magad. Ettől elindul egy olyan folyamat, hogy nem vagy képes regenerálódni, és amikor így másnap megkapod az újabb terhelést, még inkább túlterheled magad. Egy mókuskereket kell elképzelni, amibe belekerül a versenyző. Nagyon nehéz kiszállni belőle, de ezekre a programokra már nem jellemző, hogy elkövessenek ilyen amatőr hibákat.

2017. február 1.

Elsősorban milyen izmokat célszerű fejleszteni?

A felkészülés eddig is három területre irányult. A legfontosabb ezek közül a törzsizomzat: egyrészt ha a versenyző szenved egy óriási balesetet, mint mondjuk (Fernando) Alonso tavaly év elején, a kellően fejlett törzsizomzat megvédheti a halálos sérüléstől. Másrészt annak kell tartania a testet, mégpedig az idén majd az eddiginél nagyobb terheléssel szemben. Ha nem tart rendesen, és a terhelés elhúzza a testet, szétesik a szem-kéz koordináció. Ha viszont jó a törzsizomzat felkészítettsége, a versenyzőnek nem kell arra figyelnie, hogy feszítse, mert ez automatikusan működik: miközben megkapja a G-terhelést, a lábával, a kezével végre tudja hajtani a finom mozgásokat. Itt jön a képbe második fontos terület, a nyak. Azt izoláltan rendkívül nehéz fejleszteni, a pilóták ezért csinálnak olyan gyakorlatokat, amelyek arra is kiterjednek, mint a crossfitnél. A harmadik terület pedig a láb, főleg a bal: a nagyobb autó, a nagyobb tapadás nagyobb tempót is jelent, ezért a korábbinál keményebbeket kell majd fékezni.

A felkészítés ezen sportágspecifikus szempontok alapján változik.

Nem olyan egyszerű a helyzet, hogy többet kell edzeni, mert durvább lesz a terhelés.

Mire és hogyan? Arról pedig még nem is beszéltünk, hogy az a legjobb, ha ezeket a gyakorlatokat úgy hajtják végre, hogy mindenre kiterjedjenek. Pontos mozgás, saját súllyal való munka, finom mozgások, koordináció... Ha a versenyző súlyt emel, ne tépje szét a kondigépet vagy a súlyzórudat, hanem az is centiről centire, milliméterről milliméterre ott legyen, ahol lennie kell! Én úgy szoktam mondani, hogy ami jó a testnek, az jó az agynak is, és ami jó az agynak, az jó a testnek is. Valószínűleg ők is ezt az elvet követik.

A Matics Zsolt által alapított Fit4Race ma már mintegy ötven magyar és külföldi autóversenyző felkészítésében működik közre, köztük Michelisz Norbertében Forrás: Fit4Race

Tehát a mentális felkészülés is ugyanolyan fontos?

Így van. Eddig csak a versenyzők edzéséről beszéltünk. Az szóba se került, hogyan pihennek, hogyan táplálkoznak, milyen a mentális stabilitásuk, az identitásuk. Ez egy összetett téma, ezért is nehéz válaszolni arra a kérdésre, hogy pontosan miben változik a felkészülésük. Ebbe mélységében nem látunk bele.

Az F1 szintjén az már nem működik, hogy csak a fizikai felkészülést nézzük,

azt viszont nem tudjuk, hogyan táplálkoznak, hogyan pihennek, milyen a mentális felkészültségük, a sportpszichológus, a fizioterapeuta, a gyógytornász hogyan foglalkozik velük. Erről nem is igazán lehet olvasni, mert a versenyző azzal nem tud kiváltani semmilyen érzelmet, hogy ül a gyógytornásznál. Ez senkit nem érdekel, és most nem is aktuális. A crossfit sokkal izgalmasabb a közönség számára. Egy bajnoki véghajrában érdekes volt, hogy Nico Rosberg azt mondta, igen, van velem pszichológus is, de most, a téli időszakban a fizikai felkészülés a releváns.

Azért látunk ennyi képet és videót a versenyzők edzéseiről, mert ez az időszak erről szól. A klasszikus felkészülés december elejétől-közepétől március végéig tart, utána már csak teljesítményoptimalizálás zajlik. Most fejlesztenek, ezért edz mindenki: ez nem olyan, mint az olimpiánál, hogy van három évünk formába hozni magunkat, hanem négy hónap alatt kell felkészülni a nagyobb terhelésre. A pilóták ennek megfelelően táplálkoznak, ennek megfelelően pihennek, csinálnak mindent. Közben biztosan vizsgálják az alvásukat, és az adatokból kitűnik, hogy mennyire kipihentek. Ha valaki nem jól aludt, másnap nyilván nem a legkeményebb edzést fogja megkapni, hanem egy alacsonyabb intenzitásút. Ha viszont az energiaraktárai élettani szempontból fel vannak töltve, akkor kaphat egy nehéz terhelésű edzést.

A gokartozás is hasznos, hogy edzésben tartsa a reflexeket. Sainz ólomnehezékes, a normálisnál 1,5 kg-mal nehezebb sisakban vezet, hogy szimulálja az F1-es autókban fellépő terheléseket Forrás: Oscar Carrascosa/Red Bull Content Pool/Oscar Carrascosa

A versenyzők szinte folyamatosan úton vannak, így rendszeresen meg kell küzdeniük a jelentős időeltolódásokkal, és közben is formában kell maradniuk. Ezt hogyan tudják elérni? Lewis Hamilton például említette, hogy melatonint szed.

Év közben már tényleg csak optimalizálják a versenyzők teljesítményét, és odafigyelnek a pihenésükre.

A szezon során több kontinensen át kell utazgatniuk. Hamilton sem véletlenül mondta el, hogy a NASA-tól jött egy embere, aki felügyeli a pihenését, de egyébként az egész Mercedes csapatnak külön jetlagrendszere van. A melatonin, amit Hamilton szed, teljesen legális. Az egész arcot fedő napszemüveget sem feltétlenül csak divatból viseli, hanem azért is, mert játszanak a fénnyel, hiszen az befolyásolja a hormontermelést. A stáb odafigyel rá, hogy a versenyző mit egyen, és egy hosszú repülőút után regenerációs edzést végeztet vele. A szezon közben, mondjuk a nyári szünet alatt csak akkor nyúlnak bele a rutinjába, ha észreveszik, hogy valamilyen fizikális hátrány problémát okoz. Ha például nem úgy érzi az autó apró mozgásait, ahogy szeretné, akkor elkezdenek erre fejleszteni egy kicsit, de előtte alaposan kivizsgálják a hátterét. Ma már mindent gondosan mérnek, nincs olyan, hogy egyszerűen ránéznek a versenyzőre, és azt mondják neki, hopp, gerincferdülésed van, ezt kell csinálnod ellene!

A futás, a biciklizés a versenyzők többsége számára alap. Milyen más kiegészítő sportok lehetnek hasznosak?

A harcművészetek például azért jók, mert bennük van az állóképesség, a mozgáskoordináció, a reakció-reagálási képesség, a mozgáspontosság, sőt az agymunka is. A fallabdázás is nagyon hasznos kiegészítő sport lehet, de én el tudnám képzelni mondjuk a jégkorongot vagy a motokrosszt is, csak vannak megkötések, a versenyzők szerződése általában tiltja az extrém sportok űzését.

2017. január 28.

Azért akadt példa ezekre: Juan-Pablo Montoya válla motokrosszozás közben sérült meg, csak megpróbálta a teniszre kenni, Kimi Räikkönent pedig láttuk már hokiedzésen...

Igen. Ahogy a jégkorongozó fogja az ütőt, a hát folyamatosan viszonylag egyenes, mégis hajlított állapotban van, magyarán feszül, és a lábmunka is komoly. Ez egy nagyon dinamikus, gyors sportág, pusztán szakmai szempontból kiegészítőként el tudnám képzelni – ha nem jelentene sérülésrizikót.

Összességében kijelenthetjük, hogy ettől az évtől megint döntő szemponttá válhat az F1-ben a fizikai teljesítőképesség?

Szerintem igen, de ahogy mondtam, ma már nem kezelhetjük külön a sport fizikai oldalát.

Akinek a legrendezettebbek a körülményei, a legalaposabban fel van készülve élettanilag, mentálisan, az lesz előnyben,

a fizikai felkészülés azonban biztos nagyobb jelentőséget kap. Komolyabb terhelés mellett még jobban kell majd koncentrálni. A végsebesség nem nő, tehát az agyi információfeldolgozási képességnek nem kell felgyorsulnia, hanem a kanyartempó lesz nagyobb, később lehet majd fékezni, korábban lehet gázt adni.

Ha még gyorsabban szeretne értesülni a Forma-1 legfrissebb fejleményeiről, vagy kíváncsi a kulisszák mögötti érdekességekre, kövessen minket a Twitteren, és figyelje az egész nap rendszeresen frissülő szürke dobozt a jobb oldali hasábban!