Martin Méchura nem türelmetlen ember. Aki Thaiföldről tuktukkal akar hazajutni Csehországba, az jobban teszi, ha meg sem próbál sietni, de neki nem is ez volt a célja.
Egyszerűen tetszett. Furán néz ki, és ha az ember igazán élvezni akarja az utazást, lassan kell mennie, amire ez a tökéletes választás"
– mondta Martin az Origo GPhírek-nek a Hungaroringen, ahol kiállították a Távol-Kelet ikonikus, többnyire taxinak használt, motornak sok, autónak kevés járművét.
Bár Indiában is rendkívül elterjedt, Thaiföldön ragaszkodnak hozzá, hogy a három kerekű tuktuk ottani találmány. Sokat közülük szépen felcicomáznak, némelyiken 500 wattos hangfalak ontják a zenét. Ez a példány is különleges.
Egyrészt a maga 34 évével valódi veterán, másrészt előzőleg egy valóságshow-ban használták, úgyhogy hazájában szinte tévésztárnak számít.
Amikor Martin és egyik barátja, Peter 2015-ben megvásárolták, mégsem volt működőképes: egy hónapot töltöttek a javításával, mielőtt nekivághattak vele a nagy útnak.
Csehországig 19 ezer kilométert tettek meg vele, és tizenkét országot érintettek. Thaiföldről Kambodzsába, majd Laoszba mentek, onnan visszatértek Thaiföldre, aztán Mianmar és India következett. Pakisztánba nem kaptak vízumot, ezért átszállították a tuktukot Iránba, ahonnan Törökország, majd Bulgária, Románia, Magyarország és Szlovákia felé vették az irányt. Amikor november végén megérkeztek Csehországba, ott már havazott.
Az út összesen nyolc és fél hónapig tartott, és a zöld tuktuk – amelyet Martin kedvesen csak Tukánnak becéz – Thaiföldet elhagyva mindenhol nagy feltűnést keltett. Aki annak idején Trabanttal járta be Nyugat-Európát, biztosan tudja, miről beszél. „Az embereknek tetszett, mert viccesnek és különlegesnek találták – meséli.
Sokan felajánlották a segítségüket, vagy szerelőt hoztak, sőt néhányan még ingyen meg is javították, ha szükség volt rá."
Márpedig volt. Iránban például eltört a kuplung, és mivel nem volt tartalék alkatrészük, Ausztráliából kellett megrendelniük, ahonnan persze nem ért oda gyorsan. Ezzel a járgánnyal amúgy sem lehet száguldozni: a 356 köbcentis, 2 hengeres, kétütemű motorral az utazósebessége 40 km/ó körül van, noha akár 60-70-nel is megy. „Lejtőn lefelé!" – teszi hozzá nevetve Martin.
LPG üzeművé van alakítva, de mivel Indiában ilyet nem forgalmaznak, ott palackos háztartási földgázt kellett használniuk, ami egyébként tilos, csak éppen más választásuk nem volt.
Naponta 200-250 km-t vezettünk, viszont gyakran több napra ott maradtunk egy-egy helyen, hogy kiélvezzük az utazást"
– meséli a most már egy csehországi magángyűjteményben megérdemelt nyugdíjas éveit töltő tuktuk gazdája.
Azért volt, amikor neki és az őt egy szintén veterán Vespán kísérő Peternek sietnie kellett.
Mianmaron például öt nap alatt rongyoltak végig, 1600 km-t teljesítve, mert ott csak hatósági kísérettel közlekedhettek, ami drága mulatság volt.
Végül épségben megúszták a kalandot, felejthetetlen élményeket szerezve közben. És hogy mi lesz Martin következő úticélja? „Talán Dél-Amerika – mondta ábrándosan. – De ott is be kell majd szereznem valamilyen helyi járművet..."
Ha még gyorsabban szeretne értesülni a Forma-1 legfrissebb fejleményeiről, vagy kíváncsi a kulisszák mögötti érdekességekre, kövessen minket a Twitteren, és figyelje az egész nap rendszeresen frissülő szürke dobozt a jobb oldali hasábban!