Egyre több kulisszatitkot árul el a tavalyi világbajnok Nico Rosberg a korábbi csapattársa, Lewis Hamilton ellen vívott csatájáról. Rosberg tavaly novemberben váratlanul bejelentette, hogy felhagy a versenyzéssel, azóta különböző márkák nagyköveteként, tévés szakértőként és Robert Kubica menedzsereként dolgozik, és gyakran részt vesz nyilvános beszélgetéseken is.
Az idei Brit Nagydíj után ellátogatott az Oxfordi Egyetemre, ahol hallgatók kérdéseire is válaszolt, a beszélgetés felvétele a napokban került fel a YouTuba-ra. Rosberg azt mondta, a visszavonulás ötlete neki is spontán jött, de elismerte, 8 hónap távlatából is jó döntésnek tartotta, hogy szögre akasztotta a sisakját, mert többé már nem akarta az egész életét az F1-nek szentelni.
„Hihetetlen feszültség, ha az ember a legjobb akar lenni egy sportban. Nekem ehhez a kedves csapattársamat kellett legyőzni, aki igen gyors volt, ahogy önök is tudják – viccelődött. – Az egész életemet a sportnak kellett szentelnem, hogy őt megverjem. Egész nap csak arra összpontosítottam, hogy megnyerjem a következő versenyt és a bajnokságot.
Lewis tényleg hihetetlen tehetség, de ezt most vágjuk ki, nem akarom, hogy közkinccsé tegyük, ahogy Lewist dicsérem
– mosolygott. – Balszerencsémre már 12 éves koromban belebotlottam, azóta versenyeztem ellene. Ha összeszámolom, hogy a srác hány bajnokságot vett el tőlem, szerintem öttel többet nyertem volna az évek alatt” – mondta Rosberg, majd felidézte történetet, hogy már 14 éves korukban azt mondta Hamiltonnak, egyszer a legjobb F1-es csapatnál egymás ellen küzdenek majd a vb-címért.
Noha Rosbergnek lenne oka arra, hogy keserűen emlékezzen vissza a Hamilton ellen vívott csatákra, ő mégis azt mondta, hálás, még a vereségekért is, pedig nagyon nehezen emésztette meg a kudarcokat. „Az egész világ minket nézett, és nagyon nehéz volt elfogadni, hogy kikaptam a csapattársamtól, aki az egyetlen, akivel az ember igazán összemérheti magát.
A 2. hely az első a vesztesek között. Nem szeretek a 2. lenni, de ezektől a pillanatoktól olyan motivációt kaptam, amiről nem is tudtam, hogy megvan.”
„Soha többé nem akartam kikapni Lewistól, ezért mindent megtettem, ami tőlem telt. A vereségtől való félelem nem feltétlenül rossz dolog. Ez hihetetlenül hajtja az embert, mert soha többé nem akartam átélni ezeket az élményeket” – mondta Rosberg. Később a hallgatóságból kapott egy kérdést az utolsó futam eseményeiről, amit „hihetetlen feszültségként” írt le.
„Már 20 éve versenyeztem, és csak ezt az egy célt követtem, hatalmas energiákat tettem bele, és végül az egész hirtelen 2 körön múlt. Ekkor Lewis ellen küzdöttem, ő előttem volt, és ez teljesen ismeretlen faktor volt számomra. Nem tudtam, hogy mindent bevet-e, és megkockáztatja-e, hogy kiüssön. Fogalmam sem volt, olyan extrém volt a helyzet.
Két dilinyós jött mögöttem,
– mondta Sebastian Vettelről és Max Verstappenről –, akik teljesen eszeveszettek voltak, különösen a fiatal holland. Ha látták néhány versenyét, [akkor tudják, hogy] elég őrült, nem ő a legjobb, aki követheti az embert. Az egész tényleg iszonyúan feszült volt. Ráadásul a félelem is szerepet játszott, féltem a vereségtől. Ez tényleg megfogja az embert.”
Rosberg olyan kivételes helyzetben volt, hogy Felipe Massához hasonlóan az F1 történetének két kiemelkedő alakja is a csapattársa volt. A német pilóta a Mercedesnél Michael Schumacher oldalán kezdett, majd a rekordbajnok újbóli visszavonulása után Hamilton érkezett mellé, aki már ekkor világbajnok volt. Rosberg szerint a két pilóta nagyon különböző karakter.
Michael már nem volt a legjobb formájában, mert nyugdíjból tért vissza, és 41 éves volt. Akadtak még kiváló pillanatai, de kissé hullámzott, ez megmutatta, hogy már nem a régi.”
„Hihetetlen volt, ő minden idők legsikeresebb pilótája, és az ember láthatta, hogy mitől: A lelkesedéstől, elköteleződéstől és hihetetlen energiákat mozgósított. Őrületes a mentális ereje. Arra hajt, hogy megtörje az ellenfelét. Reggeltől estig próbált elbizonytalanítani. Ez nem volt igazán kellemes, de ebből is tanultam, hiszen ez is a játék része.”