Búcsút mond az F1-es paddocknak Fernando Alonso a hétvégén, de egyelőre ő sem tudja, hogy ez végleges vagy csak átmeneti döntés-e a részéről. A sportág történetének legnagyobb bajnokai általában újra autóba ültek az első visszavonulásuk után, de Alonso azt mondta, egyelőre nem gondolkodik ezen.
„Most nehéz a visszatérésre gondolni, de az ajtó nincs bezárva – nyilatkozta a 37 éves pilóta az FIA csütörtöki sajtótájékoztatóján Abu-Dzabiban. – Még nem tudom, hogyan érzem majd magam jövőre. Az egész életem során ezzel foglalkoztam, úgyhogy lehet, hogy jövő áprilisban vagy májusban már elunom magam a kanapén, és valahogy megoldást keresek a visszatérésre.”
„Ez azonban nem az első gondolatom. Most inkább rólam van szó. Ha visszatérek, az nem valamilyen különös érv vagy határidő miatt lesz vagy azért, mert valaminek meg kell történnie, hanem inkább azon múlik, hogyan érzem majd magam a jövő év közepén.”
Alonso ironizálva megjegyezte, a sajtótájékoztatókat fogja a legjobban hiányolni, és úgy érzi, nincs kérdés, amire eddig nem válaszolt. Komolyra fordítva a szót elmondta, az autók vezetése fog hiányozni a legjobban a számára.
„Mindegy, hogy az ember a 14., az 5. vagy a győzelemért küzd, a dobogó és a győzelem csak extra ok az ünneplésre, de az már önmagában nagyon különleges, amikor az ember időmérőn vagy akár csak szabadedzésen vezetheti ezeket az autókat. Az autók mögött lévő technológiát nehéz más sorozatokban utánozni.”
Az F1 árnyoldala viszont Alonso szerint az, hogy az embernek „nincsenek barátai, nincsen családja, nincs szabadideje, és magánélete. Se felesége, se gyermeke, semmi. Ha az ember sikeres akar lenni, az teljes elköteleződést kíván, és úgy gondolom, nekem már más prioritásaim vannak.”
Alonso kijelentette, az F1-ből azokra a csapattagokra fog emlékezni, akikkel a „fél életét” eltöltötte, hiszen 18 éve a mezőny tagja.
„A szezonok során sok mindent megosztunk egymással, szerintem erre fogok mindig is emlékezni. A versenyek megközelítése és a nagydíjak mögötti filozófia, a csapatban uralkodó fegyelem terén a Forma-1 egy szinttel magasabban van, egyszerűen mindenki a tökéletességre törekszik, kéthetente, a világon mindenhol. Ez talán a legjobb csapatom, és a legjobb emlékeim, amiket itt szereztem.”