Robert Kubica vesszőfutása tovább folytatódott az idei szezon harmadik versenyén is. A lengyel pilóta nem elég, hogy a mezőny toronymagasan leggyengébb autóját vezeti, eddig csapattársától is rendre kikapott, mostanra pedig egyre tanácstalanabb amiatt, hogy miért nem tudja tartani a lépést az újonc George Russell-lel. A nyolc éves kihagyás után visszatérő egyszeres futamgyőztes az időmérőkön már fel tudja venni a versenyt a Forma-2 tavalyi bajnokával, a futamokon azonban elmarad tőle, pedig normális esetben ennek pont fordítva kellene lennie.
Russell az Ausztrál Nagydíj időmérőjén még 1,7 másodpercet adott Kubicának, aki össze is törte akkor a Williamst, Bahreinben viszont már csak 4 századdal, Kínában pedig még ennél is kevesebb, 3 századdal előzte a veteránt.
Hiába a javuló egykörös tempó a lengyelnél, a versenyeken sehol sincs az újonchoz képest, Sanghajban a legjobb 10 versenykörüket vizsgálva átlagosan 1 másodpercet kapott tőle,
és eddig háromból egyszer sem tudta őt megszorongatni a versenyen. Mindez azért is lepi meg Kubicát, mert mióta először vezetett ismét aktuális F1-es autót (először a 2017-es Renault-t, majd a 2017-es, utána pedig a 2018-as Williamst), mindig az egykörös tempó terén volt hátrányban, míg a hosszabb etapokon nem volt gondja. „Valamilyen oknál fogva mióta csak először vezettem az új generációs autókat, az egykörös tempómon kellett dolgoznom, a hosszú etapokon pedig mindig nagyon jó voltam.
Az idei autóval viszont, amellyel Ausztráliában mentem először hosszú etapot, a tempóm sehol sincs a korábbihoz képest, az érzet az autóban ülve pedig sokkal rosszabb, mint valaha. Nincs tapadásom.
Szerintem az időmérőn sikerült valamin változtatnom, mert ott már sokkal jobban tapad az autó, a versenyen azonban nem tudom megtenni azokat a dolgokat, amelyeket az elöl haladók, vagy akár George [Russell] csinál, ami nagyon furcsa. Mindent megpróbáltam, ebben a sportban azonban nincs semmilyen varázslatos megoldás, amikor hiányzik a tapadás."
„Úgy tűnik, hogy amikor alacsonyabb a tapadás, vagy csak hidegebbek a gumik, egyszerűen nem tudom vezetni az autót. Tavaly egyértelműen más volt a helyzet.
Tavaly úgy fejeztem be az évet, hogy egyértelműen javítanom kell az egykörös tempómon, a versenytempó miatt azonban egyáltalán nem aggódtam. Valójában az volt az egyik legnagyobb erősségem, most azonban mintha nem is létezne, a csapattársamhoz viszonyítva sem.
A kanyarkijáratokon folyamatosan kipörögnek a kerekeim és veszítem el az uralmat az autó felett, ő pedig csak úgy elhúz."
Kubica nem akarta minden baját a Williams idei gyenge konstrukciójára kenni, amelyről Bahreinben kiderült, hogy két egyformát sem tudtak építeni, a Russell és Kubica által használt FW42-es között ugyanolyan beállítások mellett is vannak különbségek,
ugyanakkor világossá tette, hogy nem pusztán a vezetési képességeiben kell keresni a hibát. „Nem mondom, hogy az autó az oka a lassúságomnak, de mindenképpen meg kell értenünk, hogy mi az. Nekem nagyon rossz volt a tapadásom, a csapatmegbeszélésen George viszont azt mondta, hogy nála nem volt olyan rossz. Mint mondtam, nem csak az autó tehet róla, különböző tényezők játszanak szerepet, de jelenleg ez a helyzet."
„Az autó néha egy kicsit jobb lesz, néha pedig egy kicsit rosszabb. Ez függ a pályától, a körülményektől. Szerintem pénteken jobb a tempónk a többiekhez viszonyítva, de nem tudni, hogy akkor ők mit csinálnak.
Tíz évvel ezelőtt egy ilyen helyzetben megpróbáltam volna jobban nyomnia a gázt, talán három-négy körig gyorsabb is lennék, utána azonban kopott gumikkal a kavicságyban végezném.
Tényleg úgy érzem, hogy tehetetlen vagyok, rengeteg dolgot kipróbáltam már."