Biztos jó az F1-nek, hogy órákkal egy verseny után még nincs győztes?

Vágólapra másolva!

Michael Masi, az FIA versenyigazgatója az Osztrák Nagydíj után a GPhírek részvételével zajló sajtóbeszélgetésen igyekezett megválaszolni, hogy miért nem büntették meg a sportfelügyelők a Charles Leclerc-rel ütköző Max Verstappent, valamint, hogy miért kellett órákat várni arra, hogy biztossá váljon a győztes kiléte?

Sebastian Vettel Kanadai Nagydíjon kapott büntetése óriási vitákat váltott ki az F1-es paddockban, sokan nem értették, hogy a felügyelők miért szankcionálták a négyszeres világbajnokot. A néhai Charlie Whiting, a száguldó cirkusz márciusban, tragikus hirtelenséggel elhunyt korábbi versenyigazgatójának szokása volt kérdezz-feleleket tartani a futamok után a helyszínen tartózkodó újságíróknak, próbálva megválaszolni a felügyelők döntésével kapcsolatban felmerülő kérdéseket azért, hogy ilyesmi ne történhessen meg.

A Whiting helyére érkező Michael Masi eleinte nem követte ezt a gyakorlatot, a Vettel-büntetés körüli felhajtás azonban azt eredményezte, hogy most már ő is leül beszélgetni a sajtóval a versenyek után. A GPhírek ott volt az Osztrák Nagydíjat követő szeánszon, amelyen természetesen a Max Verstappen és Charles Leclerc között történt vitatott ütközés volt a téma. Megtudhattuk a versenyigazgatótól, hogy a felügyelők miért nem büntették a hollandot, valamint azt is, hogy miért kellett több mint három órát várni a verseny leintése után az ítéletre.

Michael Masi, az FIA versenyigazgatója Forrás: Getty Images/2019 Getty Images/Charles Coates

Abban mindenki egyetért, hogy cseppet sem kedvező forgatókönyv egy Forma-1-es futamon az, ha a győztes kilétét még órákkal a verseny után sem tudjuk biztosan. A helyszínen tartózkodó szurkolók rég hazamentek, a tv-adások rég véget értek, a drukkereknek jobb híján az internetet kell böngészniük, ha szeretnék kideríteni, hogy valójában ki is nyert, hacsak nem a másnapi híradásokból fogják már csak megtudni azt.

Michael Masitól arra szerettünk volna választ kapni, hogy a jövőben képes lehet-e változtatni a döntési folyamaton az FIA azért, hogy lehetőleg minden esetben már a dobogóra is azok a versenyzők állhassanak fel, akik valójában ott is végeztek.

„Szerintem ez nehéz ügy, mivel az emberek azt szeretnék, hogy jó döntés szülessen, figyelembe véve az elérhető összes körülményt és tényt, felhasználva a rendelkezésre álló összes információt – mutatott rá a versenyigazgató a GPhírek kérdésére arra, hogy a gyorsaság nem minden esetben lenne kifizetődő. – Ez az egyik része. A másik, hogy

az ilyen döntések egyes területeken semmiben sem különböznek egy technikai kérdéstől, mondjuk a verseny utáni ellenőrzésen. Ha bármilyen technikai jellegű szabálytalanságot fedeznek fel, és kizárják utólag az autót, ami történetesen megnyerte a versenyt, az megint egy másik körülmény.

Úgyhogy ez megint csak egyike azoknak a nüanszoknak ebben a sportban, amelyeknél – otthon sokat használom ezt a hasonlatot – nem fújhatunk bele a sípba és szakíthatunk félbe mindent arra az időre, amíg születik egy döntés, majd folytathatjuk a mérkőzést. Amikor csak lehetséges, igyekszünk úgy meghozni a döntéseket, hogy már a megfelelő versenyzők álljanak a dobogón, de amikor valami a verseny utolsó két-három körében történik, az eléggé megnehezíti ezt.”

Könnyen előfordulhatott volna, hogy emberek tízezrei végignézik, ahogy Verstappen megünnepli a győzelmet, majd később elveszik tőle azt Forrás: Getty Images/2019 Getty Images/Mark Thompson

Masi „egyensúlygyakolatnak” nevezte a felügyelők munkáját, amelyben ő maga ugyan nem vesz részt, így is közelről figyeli azt. Ennek az egyensúlygyakorlatnak a része az is, hogy a felügyelők a versenyzők meghallgatása nélkül hozzanak-e döntést, vagy először beszéljenek a pilótákkal.

Masi arra a kérdésre, hogy mi lett volna, ha a verseny korábbi szakaszában történik az ütközés, akkor is megvárták-e volna a döntéssel a pilóták meghallgatását, vagy – akárcsak Kanadában Vettellel – már futam közben határoztak volna, egy „őszintén nem tudom”-mal felelt.

Mint azt tudjuk, végül a pilóták meghallgatása mellett döntöttek, amivel borítékolták azt is, hogy jócskán el fog húzódni a döntés megszületése, hiszen az első három helyezett a pódiumceremónia után először a televíziós interjúkra a paddockba, majd a hivatalos sajtótájékoztatóra volt hivatalos, ezért helyi idő szerint este hat órakor kezdődhetett csak el Verstappen és Leclerc meghallgatása.

Maga a meghallgatás mindegyik fél részvételével nagyjából egy órán át tartott.

A felügyelők átgondolták az ügyet, más eseteket tanulmányoztak, precedenst kerestek és tanácskoztak. Ezután meg kellett fogalmazni a döntés szövegét, le kellett ellenőrizni, hogy nincs-e benne elírás és bármi ilyesmi, majd újra vissza kellett hívni a csapatokat, és közölni velük az ítéletet. Mindez időben gyorsan összeadódik.”

Miért nem büntették Verstappent?

Ahogyan az a felügyelők indoklásában olvasható, versenybalesetnek minősítették az esetet, mivel egyik pilótát sem látták nagyobb mértékben felelősnek az ütközésért, mint a másikat. Mattia Binotto Ferrari-csapatfőnök nem értett egyet ezzel a nézőponttal, szerinte a szabályok világosak, korábbi esetekben is büntetés született. Masi szerint azonban korábbi esetekkel – jelen esetben Vettel és Hamilton kanadai, valamint Daniel Ricciardo és Lando Norris franciaországi incidensével – összevetni a mostanit olyan, mint összehasonlítani „almát a körtével”.

Masi úgy vélte, hogy a mostani eset azért nem hasonlítható a korábbi kettőhöz, mert ott egy pilóta a pályára történő visszatérés közben szorította le a másikat, míg itt mindketten az aszfaltcsíkon voltak.

Minden esetet saját magában kell vizsgálni, másak a kanyarok és a körülmények. Ez a három eset nagyon különböző.

Noha a versenyigazgató nem beszélhet a felügyelők nevében, mégis igyekezett megvilágítani, hogy a kilencszeres Le Mans-i győztes Tom Kristensent is magában foglaló testület miért nem büntette meg Verstappent.

Jól megnézve a döntést, szerintem az eggyel korábbi körben történtekből indultak ki.

Ahogy én látom a nézőpontjukat, Max tanult az egy körrel korábban történtekből, később fékezett a kanyar előtt, Charles nyilvánvalóan látta őt jönni, és kívül maradt. Max sokkal később fékezett, később kanyarodott be, majd teljesen elfordította a kormányt, és próbált kigyorsítani, úgyhogy nem történt meg ugyanaz, ami egy körrel azelőtt.”

Rosberg és Hamilton ütközése 2016-ból Forrás: F1 TV

Verstappen második előzési kísérlete tehát más jellegű volt, mint az első. Noha – ahogyan azt Masi említette – nincs két egyforma eset, a felügyelők mégis próbáltak precedenst találni, ami sikerült is nekik Lewis Hamilton és Nico Rosberg 2016-os, utolsó körben történt ütközésének képében. A Mercedes versenyzői akkor ugyanúgy a hármas kanyarban csaptak össze, Rosberg volt belül, az őt előzni igyekvő Hamilton pedig kívül. A német pilóta kilökte az akkor még csak háromszoros világbajnokot, aki ennek ellenére megnyerte a versenyt, míg csapattársa 10 másodperces büntetést kapott.

Masi szerint a mostani azonban megint csak más helyzet volt,

akkor Rosberg egy előzést akart megakadályozni azzal, hogy leszorította Hamiltont, míg most Verstappen a saját előzési manőverével volt elfoglalva. „A legnagyobb különbség, amit a felvételeken láttam a két eset között, hogy Nico átnézett a másik autóra, ehelyett Max azonban nagyrészt a kanyarra figyelt és arra, hogy minél előbb kigyorsítson belőle” – mondta a versenyigazgató.