Lényegében változatlanok maradtak a szabályok a 2019-esről a 2020-as szezonra, ez pedig az autóját eddig bemutató csapatokat kivétel nélkül abba az irányba terelte, hogy tavalyi versenygépüket fejlesszék tovább, és ne egy nulláról megalkotott koncepcióval rukkoljanak elő. Így tett a Mercedes is, amely azért néhány jelentős változtatást így is végrehajtott a W11-es modellen a W10-eshez képest, és elárulta, hogy az idén nem tervez akkora módosításokat az első verseny előtt, mint tette azt tavaly.
A világbajnoki címvédő idei gépe már első ránézésre is sok mindenben hasonlít a tavalyira, ami nem véletlen, hiszen annak a továbbfejlesztett változata. „A szabályok nagyrészt változatlanok maradtak, ezért mi arra törekedtünk, hogy ne fussunk ki a fejlesztési potenciálból egy olyan csomaggal, ami már tavaly is elég jól működött – olvashatók James Allison technikai igazgató szavai a csapat közleményében. – Az autó koncepciójának egyes részeit meg akartuk változtatni, olyan dolgokat, amelyeket a szezon közben lehetetlenség, hogy ezáltal jobb alapunk legyen az új szezonra.
Igyekeztünk néhány jól átgondolt változtatást végrehajtani, hogy a változatlan szabályok ellenére se lassuljon le a fejlesztések üteme."
Allison három területet emelt ki, ahol jelentős mértékben változtattak tavalyhoz képest. Az első futómű és a keréktárcsák átalakításával a szerkezeti komplexitást növelték, a bokszutcai trendeket követve alacsonyabbra helyezték az oldaldobozokat, amitől aerodinamikai előnyöket remélnek, az autó hátulján pedig „kalandos" felfüggesztés-kialakítást választottak, hogy ezzel növeljék az aerodinamikai fejlesztési potenciált. „Mindhárom terület a maga nemében is előrelépést jelent, de a valódi hatásuk, hogy másodlagos aerodinamikai előnyökhöz juttassanak minket a tél, és remélhetőleg a szezon során is."
A technikai igazgató elmondta, hogy sikerült a várakozásaiknak megfelelő mértékű leszorítóerőt találni a tavalyi utolsó verseny óta, és ezzel a három jelentős módosítással bíznak benne, hogy úgy javíthatnak a teljesítményen, ahogy a 2019-es autóval már nem lettek volna képesek erre. Allison kiemelte, hogy az új autó hatékonyabb is elődjénél. „Nagyon hasonló a légellenállása a tavalyihoz, az erőfeszítéseink a tél folyamán viszont növelték az aerodinamikai hatékonyságot,
így olyan autót kaptunk, ami ugyanakkora légellenállás mellett sokkal nagyobb leszorítóerőt generál."
Az új autót látva bizonyára sokakban felsejlett a tavalyi szezonkezdet, amikor a Mercedes egy alapautóval kezdte meg a tesztelést, és a vártnál lassabb volt a riválisokhoz képest, majd a második teszthétre egy igen nagy mértékben módosított kocsival állt ki, amivel azonnal egy szintre került az addig előnyben levő Ferrarival.
A címvédő az idén nem tervez ilyesmit, a most bemutatott autó jóval közelebb áll a majd az első versenyen használthoz, mint tavaly.
„Lesznek fejlesztéseink Melbourne-re, amelyek a második teszthéten várhatóak, de a tavaly látott, teljesen új autót bevető megközelítést ezúttal nem alkalmazzuk – mondta Allison. – Tavaly igen jelentősek voltak a szabályváltozások, ráadásul elég későn döntöttek mellettük.
Azok között a körülmények között egy bemutatóautó és egy második teszthéten bevetett autó építése lehetőséget nyújtott arra, hogy a lehető legtöbbet tanuljuk az első verseny előtt.
Azzal, hogy a szabályok most állandóbbak, a 2020-as fejlesztések kezdeti fázisa pedig a tavaly év végi autótól indul, ennek a lépésnek nem lett volna sok értelme."
Ha a technikai szabályok állandóak, mit lehet mondani a motorszabályokról, amelyeknél tényleg igazán kicsi a tér a fejlődésre.
Van azonban azért olyan terület, ahol szüksége volt a jelentős javulásra a csapatnak, a tavalyi autó ugyanis nagyon érzékeny volt a magas hőmérsékleti viszonyokra, a hűtése ezen a téren nem vizsgázott jól. Az idei konstrukcióval igyekeztek ezen változtatni.
„Még szélesebb körben kellett fejlesztenünk az erőforrást, minden egyes rendszert átvizsgáltunk – mondta Andy Cowell, a Mercedes motorfejlesztési igazgatója. – Jelentős erőfeszítéseket tettünk azért, hogy a hűtésért felelős folyadékok a motorban magasabb hőmérséklet mellett is üzemeljenek.
Ez növeli a különbséget a hűtőfolyadék hőmérséklete és az éppen aktuális külső hőmérséklet között, ami növeli a hűtőrendszer hatékonyságát.
Nehéz kihívás ezt elérni, mivel a motor nagy része alumíniumból készül, a magas működési hőmérséklet miatt pedig az anyagok minősége igen gyorsan romlik. Ezt egy nyolcversenyes ciklus során menedzselni nagy mérnöki kihívás, de erre törekszünk."