Kiderült, mennyit veszít az Alpha Tauri a kényszerszüneten

Hatalmas veszteségeket okoznak az F1-es istállók költségvetésében az elmaradó versenyek, ráadásul az Alpha Tauri csapatfőnöke szerint nem is lehet még tudni, mekkora problémát kell kezelni.

Eddig az F1-es szezon első öt versenyét kellett törölni vagy elhalasztani a koronavírus miatt, de összesen legalább az első kilenc nagydíj erre a sorsra jut majd, ami hatalmas veszteséget okoz a jogtulajdonosnak és a mezőnynek egyaránt. A csapatok bevételeinek nagy részét a jogdíjak teszik ki, futamok nélkül azonban erre nem számíthatnak, a költségeik egy része viszont megmarad.

Az csapatonként eltérő, hogy kinek, mekkora kárt okoz a kiesés, ennek is köszönhető, hogy az istállók képviselői nem tudnak megállapodni a költségplafon leszorított szintjéről. Konkrétumok ritkán hangzanak el, Franz Tost, az Alpha Tauri csapatfőnöke azonban az Autosport megkeresésére számszerűsítette a kieső bevételeik nagyságát.

Ha nincs verseny, nincs bevétel Forrás: Mark Sutton / LAT Images

„A szerződéseket úgy írták meg, hogy a nem teljesített versenyek után arányosan veszítünk pénzt, mert a megállapodásban foglalt összeg csökken. Másfél-kétmillió [euróba] kerül, ha nem veszünk részt egy nagydíjon” – nyilatkozta az osztrák szakember, aki a Red Bull fiókcsapatát működteti, így nem kell teljesen önálló lábakra állítania az istállót.

Döntés egyelőre nincs, de úgy tűnik, a júliusi Osztrák Nagydíjjal valamilyen formában elindulhat a szezon, a korlátozások függvényében utána nyári szünet nélkül, folyamatosan rendezhetik a versenyeket.

„Ha júliusban elkezdhetünk versenyezni, akkor néhány zúzódással megússzuk – mondta képletesen Tost. – Ha viszont nem ez a helyzet, akkor a dolgok kritikussá válnak, és nagyon kritikus lesz, ha az egész évben sem alakul semmi. Amennyiben nem jönnek bevételek, az nyilvánvalóan gazdasági katasztrófa.”

Tost nincs könnyű helyzetben, de a Red Bull nélkül még nagyobb problémát kellene kezelnie Forrás: Samo Vidic/Red Bull Content Pool

Tost szorgalmazta, hogy a csapatok gondolják át a működésüket, szerinte lehetetlen a továbbiakban olyan szinten költekezni, ahogy eddig tették. Egyebek mellett feltette a kérdést, hogy valóban szükség van-e a szélcsatornákban nagy személyzetre.

„Látnunk kell, hogy mely versenyeket rendezik meg, hogyan alakulnak a bevételek és mit szólnak a szponzorok. Vajon maradnak vagy inkább kiszállnak? Milyen lesz az általános gazdasági helyzet? Csak ezek ismeretében beszélhetünk a költségplafonról.”