Harmadszor próbálkozott a legendás Indianapolis 500 megnyerésével Fernando Alonso, de a tavalyi alkalomhoz hasonlóan ezúttal is nagyon messze volt ettől. Míg 2017-ben az Andretti-Honda versenyképes kombináció volt, Alonso tavaly a McLaren autójával kvalifikálni sem tudott, az idén pedig az Arrow McLaren SP-Chevrolet volánja mögött a 26. helyről indulva a 21. pozícióban ért célba, körhátránnyal.
„Már a legelejétől küszködtünk az autó balansza és a nagy alulkormányzottság miatt – nyilatkozta a korábbi kétszeres F1-es világbajnok. – A kiállások során folyamatosan változtattunk a balanszon az első légterelő és a gumik révén, aztán kezdtem elégedett lenni az autóval. A 110. kör környékén a 15. helyen mentünk, pont ezt terveztük” – tette hozzá.
„Aztán gondunk akadt a kuplunggal, és nem tudtuk, hogyan oldjuk meg. Végül kuplung nélkül fejeztük be a versenyt, de onnantól minden kiállás után be kellett tolni az autót. Ez sajnos körhátrányhoz vezetett, és ezt meg is tartottuk a végéig, így ennél többet nem tudtunk elérni.”
Alonso kijelentette, pozitívumként értékeli, hogy befejezte az 500 mérföldes versenyt,
az viszont negatívum a szempontjából, hogy már korán kiderült, esélytelen jobb eredményt elérni. Csapatát ugyanakkor méltatta, szenzációsnak nevezte, ahogy a stratégia és a kiállások révén mindig előrébb tudtak lépni.
„Nagyon büszke vagyok az elmúlt néhány hét során elvégzett munkára. Próbáltunk versenyezni, de a szerencse most nem a mi oldalunkon állt. Ettől függetlenül nagyon büszke vagyok az erőfeszítésre, amiben a csapat minden tagja részt vett.”
Az Arrow McLaren SP másik két pilótája is felemás eredményeket ért el. Patricio O’Ward a 6. helyezett lett, miután a verseny utolsó szakaszában már nem tudta tartani a lépést a győztes Szato Takumával és a 2. helyezett Scott Dixonnal. Oliver Askew szintén ígéretesen szerepelt, de a 92. körben a falnak csapódott, és feladta a versenyt.