Júliusban leköszön a posztjáról a Mercedes Forma-1-es istállójának technikai igazgatója. A 2017 elején a csapathoz érkező, az azóta megnyert négy egyéni és konstruktőri világbajnoki címben kulcsszerepet vállaló James Allison távozása – mint utólag kiderült – régóta tervezett lépés volt, a most 53 esztendős szakember ugyanis még azelőtt szerette volna átadni a feladatkörét, hogy elkezd hanyatlani a teljesítménye. Allison elárulta, már felkészült rá, hogy miután leköszön, teljesen el kell hagynia a Mercedest és otthoni kanapéjáról nézi majd a versenyeket, Toto Wolff csapatfőnökkel azonban sikerült kitalálniuk, hogy miként segíthet a jövőben.
Legyen szó bármely istállóról, a technikai igazgatói pozíció teljes embert, olykor pedig még annál is többet kíván. Mindez a 2014 óta folyamatosan vb-címeket nyerő Mercedes esetében talán hatványozottan igaz, így nem csoda, hogy idővel Allison is úgy érezte, itt az idő a váltásra.
Most kiderült, hogy a brit szakember ezt már legutóbbi szerződésének 2019-es meghosszabbításakor tervezte, így a csapaton belül senkit nem ért váratlanul az, hogy az idén leköszön.
Elmondása szerint a csúcson akarta abbahagyni. „Biztosra akartam menni, hogy hű maradok a csapathoz és hogy csak arra az időszakra kötelezem el magam, amíg megérem a pénzemet, miközben nem maradok túl sokáig és tudom, hogy mi a helyes idő a továbblépésre. Sokkal inkább akkor akartam ezt megtenni, amikor még hasznos vagyok, minthogy zavarodott öregember legyek. Ez járt akkoriban a fejemben."
Allison és a csapat az utóbbi időszakban mindent megtett, hogy a helyére lépő Mike Elliottról „sikeres legyen az átállás", miközben a Mercedes „minden előnyét élvezhesse, amit egy új, életerős főnök adhat."
A stafétát júliusban átadó Allison korábban ugyanakkor nem gondolta, hogy az egész vállalat technikai főigazgatójaként (CTO) maradhat a Mercedesnél.
Amikor úgy éreztem, hogy ez a megfelelő nekem és a csapatnak is, akkor nagyon is úgy gondoltam, hogy mindez azt jelenti, megyek haza a kanapéra, hogy az oldalvonal mellől szurkoljak tovább a csapatnak.
Nem gondoltam volna, hogy lesz helyem a csapatban azután, hogy lemondtam erről a briliáns munkáról. Örülök, hogy Toto [Wolff] egy kicsit másképp látta ezt. Ketten kidolgoztuk azt a módot, amellyel hozzájárulhatok a csapat fejlődéséhez anélkül, hogy a jövőbeni szerepköröm bármilyen módon is aláássa annak a döntő fontosságát, hogy a technikai igazgatónak van az igazi felelőssége."
Allison tehát hátralép egyet, és a jövőben nem vesz majd részt a versenycsapat mindennapi munkájában, sőt egyáltalán nem fog az aktuális szezonnal, de még az azt követővel sem foglalkozni, hogy teljes mértékben függetlenítse magát Elliottól.
„Az új szerepkörömnek olyannak kellett lennie, ami nem a frontvonalban van, nem kapcsolódik a mindennapi munkához, az aktuális autóhoz, de még a következő évi modellhez sem. Olyan szerepnek kellett lennie, amelyben ezeknél hosszabb távú dolgokra koncentrálhatok, megvizsgálva, hogy milyen kihívások várnak az egész vállalatra és miként vértezhetjük fel a legjobban magunkat technikailag az ezekkel való szembenézésre."
A 30 éve a Forma-1 frontvonalában dolgozó, Mercedeshez szerződése előtt a Ferrari technikai igazgatói pozícióját betöltő britnek természetesen hiányozni fog az a fajta bizsergés, amit az F1-gyel kapcsolatos mindennapi munka jelent, ugyanakkor tudja, hogy jó döntést hozott.
Biztos vagyok benne, hogy ez a helyes lépés, de egy nagy részem hangosan kiabálja belülről, hogy »mégis mi a fenét csinálsz?« De egyértelműen ez a helyes lépés nekem és a csapatnak is, ebből a kettőből pedig utóbbi a fontosabb.
Biztos vagyok benne, hogy képes leszek úgy visszatekinteni erre az aranykorszakra, amihez elég szerencsés voltam késői F1-es karrierem során, hogy azt gondolom majd, milyen szerencsés voltam, hogy ebben az időben összehozott a sors ezekkel az emberekkel, és részese lehettem minden idők legsikeresebb és legnagyszerűbb F1-es csapatának."