SAO PAULO, BRAZIL - NOVEMBER 17: Race winner Max Verstappen of Netherlands and Red Bull Racing and second placed Pierre Gasly of France and Scuderia Toro Rosso celebrate on the podium during the F1 Grand Prix of Brazil at Autodromo Jose Carlos Pace on November 17, 2019 in Sao Paulo, Brazil. (Photo by Mark Thompson/Getty Images)
Vágólapra másolva!
A Red Bull és egy hazai szakértő segítségével bemutatunk néhány tulajdonságot, ami kiemeli az F1-es pilótákat az átlagemberek közül. Az egyik gyakorlattal saját képességeinket is fejleszthetjük.
A Forma-1-ről általában minden szempontból csak szuperlatívuszokban lehet beszélni, főleg a versenyzők teljesítményéről: sokaknak úgy tűnhet, csak ülnek és róják a köröket, de azt óriási tempóban, hatalmas fizikai igénybevétel közepette, és rendkívül következetesen teszik. Bár úgy tűnhet, ezt bárki utánuk tudná csinálni, ez valójában egyáltalán nincs így.
„A versenyzés sokkal összetettebb annál, mint amikor az ember az utcai autójával elindul otthonról és azt gondolja, ő már F1-es pilóta azért, mert későn fékez a piros lámpánál vagy jól bevett egy körforgalmat. Nyilvánvalóan nagyon-nagyon más” – nyilatkozta a 2020-as Olasz Nagydíj győztese, Pierre Gasly egy kísérlet részeként, amelyben
Melissa Fernandes, a University of Toronto mentális egészség kurzusának oktatója segítségével mutatták be, milyen képességekkel rendelkeznek az F1-es pilóták.
„Rengeteg információt kell nagyon rövid idő alatt feldolgozni, ezért önállóan is próbálom gyakorolni az összpontosítást, hogy helytálljak a kalandosabb helyzetekben. Évről évre egyre tovább tudok fókuszálni és hosszabb időre fenn tudom tartani a figyelmemet” – mondta a francia sportoló.
Fernandes összefoglalása szerint a versenyzők egy ún. mentális térképet készítenek az őket körülvevő térről, például az F1-es pályákról. Először felülnézetből tanulmányozzák a nyomvonalat és a tapasztalatukra támaszkodva már előre látják, melyik szakaszhoz miként kell közelíteniük, majd élesben is megismerik a helyszínt és az érzékszerveik segítségével holisztikus képet alkotnak róla.
Ezt egy elsőre könnyűnek tűnő, de mégis nehéz gyakorlattal tesztelték: Gaslynak egymás után öt képet mutattak, ezek tartalmát és sorrendjét fel kellett idéznie, majd a váltás egyre gyorsabb lett. A francia versenyző a három nehézségi fokot is hibátlanul teljesítette, de még ő is elismerte, hogy a harmadik szint már nehezére esett.
A mentális térkép segítségével a pilóták versenytempóban sokkal gyorsabban fel tudják ismerni, hogy éppen hol tartanak, nagyobb kapacitással tervezhetik a következő lépésüket, valamint jobban odafigyelhetnek arra, hogy mi zajlik körülöttük a pályán.
A vezetés egy dolog, de gondolnunk kell a stratégiára is."
„Különböző terveink vannak arra vonatkozóan, hogy miként alakulhat a verseny. Van egy ideális stratégiánk, de a rajttól függően vannak más stratégiák is. Oda kell figyelnünk a rajtra, aztán van vagy ezer kapcsoló a kormánykeréken… Ez az egész nagyon bonyolult.”
Vadászpilótákat tesztelnek így
A bemutatott módszerrel kapcsolatban megkérdeztük Matics Zsoltot, az autóversenyzők és más élsportolók felkészítésével foglalkozó Fit4Race alapító ügyvezetőjét. A szakember elmondta, a Gaslyval bemutatott gyakorlat egy többlépcsős folyamat egyik eleme lehet, majd részletes kifejtette, hogy a Fit4Race programban miként zajlik egy ilyen vizsgálat.
Először nyugalmi állapotban, például EEG-vel vizsgálják a versenyzőt, majd van egy következő szint, amely során tudományos módszerekkel kognitív vizsgálatokat végeznek (ezt láttuk Gasly kapcsán is).
Utána mozgás közbeni (a motorsport követelményeinek megfelelő) tesztek zajlanak, és éles körülményeket modellező szimulátoros teszteket is végeznek kognitív feladatokkal kiegészítve.
Azért van szükség a különböző tesztekre, hogy az eredmények több módszer szerint is visszaigazolják a következtetéseket, de már a kezdeti eredmények alapján is kialakul egy kép a versenyzőről. „Aki alapszinten jó ebben, az valószínűleg mozgás közben is az lesz, ha odateszi magát, és éles környezetben, verseny közben is az lesz” – összegzett.
A különböző tehetségkutató programokban pallérozódó fiatalok kiválasztásánál már Forma-1-es kontextusban is alkalmaznak ehhez hasonló képességteszteket. Matics Zsolt szerint a különböző piaci szereplők módszereiről mélységében nem lehet sokat tudni, de van információja a külföldi cégek által használt módszerekről.
Vadászpilóták vizsgálatára van egy rendszer, amit CogScreennek hívnak és a kiválasztás során használnak kognitív teszteket.
„Mi fejlesztettünk egy hasonló rendszert egy szimulátorhoz. Itt az történik, hogy a versenyző kap fizikális terhelést és mentális-kognitív terhelést is, majd rögtön utána be kell ülnie a szimulátorba, ahol egy tabletes rendszer segítségével a sportoló különböző jeleket kap, ezek jellegére és irányára kell a lehető leggyorsabban reagálnia úgy, hogy ne törjön autót, ne tévessze el a pályát és lehetőség szerint ne romoljon a köridő sem.”
„Egy motorsport-specifikus tesztcsomagot úgy kell elképzelni, hogy vizsgálják a munkamemóriát, van benne olyan feladat, ami az információfeldolgozó képességet vizsgálja, van, ami a zavaró tényezők kizárásának képességét figyeli, mérik a stressztoleranciát, a rizikóvállalási képességet, a fenntartott figyelmet, és mindezek halmazából kijön egy profil a versenyző kognitív képességeiről és a fejlesztendő területekről.”
Egy ilyen profil nagy segítséget nyújt a tehetségkutató programot irányító szakembereknek, amikor világszerte gokartosok és fiatal autóversenyzők százai közül kell kiválasztani azt a néhányat, akikbe érdemes befektetni és gondozni őket F1-es szereplés vagy más eredmények reményében.”
„A profil alapján kiderül, hogy Pastor Maldonadóról van-e szó, aki gyors, de mellette nagy rizikót hordoz vagy olyan versenyzőről, aki talán nem extra tehetséges, de bővíthető kapacitásokkal rendelkezik vagy Max Verstappennel van dolgunk” – mondta Matics Zsolt.
Nála teljesen egyértelmű a helyzet, átesett a teszteken, majd beültették esőben egy Formula Renault 3.5-be, hogy megnézzék, a teszteredmények visszaköszönnek-e a pályán. Amikor megbizonyosodtak arról, hogy az eredmények visszaköszönnek, nem kellett rizikót vállalni
azzal kapcsolatban, hogy be kell-e őt tenni egy évre az F2-be vagy mehet a mélyvízbe, mert teljesen biztos volt, hogy mehet a Forma-1-be, attól függetlenül, hogy csak 17 éves volt. Azt is látják, hogy amikor a bajnoki cím kapcsán élesedik a helyzet, akkor mit várhatnak el tőle.”
Képesek kizárni a külvilágot
A versenyzők különleges képessége az is, hogy a mentális térképet alkalmazása során nem hagyják, hogy bármi is elterelje a figyelmüket. A nyilatkozataikban gyakran elmondják, hogy az autóban ülve már nem foglalkoznak azzal, hogy ki az ellenfelük, és Gasly elmondása szerint nagyjából semmilyen más külső körülménnyel sem.
„Miközben a rajtrács felé tartok, érzem, hogy dolgozik az adrenalin és fokozódik a figyelmem. Amint kialudnak a rajtlámpák, olyan, mintha megnyomnánk egy gombot. Ilyenkor egy másik zónába kerülök, és ilyenkor szó szerint semmilyen külső gondolat nem jut az eszembe. Annyira összpontosítok és olyan magas a koncentráció foka, hogy még azt sem tudom, mire gondolok. Ilyenkor más lelkiállapotba és az összpontosítás magasabb szintjére kerülök.”