Az orosz–ukrán háború természetesen a Forma-1 történéseit is háttérbe szorította, és rögtön nem tűnik olyan lényegesnek, hogy milyen következtetéseket lehet levonni a barcelonai tesztelésből; hogy ki, milyen megoldást választott az oldalszekrényével; hogy a Ferrari tényleg utolérte-e a Red Bullt és a Mercedest; vagy hogy mi az a delfinezés és kinek okozza a legnagyobb fejtörést.
Helyette a száguldó cirkuszban dolgozók is aggódva figyelik az eseményeket (miközben persze éjt nappallá téve dolgoznak az autóikon), és a saját sportágukkal kapcsolatban olyan történések foglalkoztatják őket, mint az Orosz Nagydíj törlése, vagy hogy akkor az FIA kit enged indulni és a britek kit nem.
Az élet ugyanakkor – bármennyire nem zárhatjuk ki, és nem is szabad kizárnunk a jelenlegi eseményeket – nem áll meg, még annál a Haasnál sem, amelyet az F1-es csapatok közül a legérzékenyebben érintett a háború, lévén orosz főszponzorral és orosz pilótával is rendelkeztek.
Az amerikai istálló a barcelonai tesztelés utolsó napjára reagált az egy nappal korábban elkezdődött háborúra, és eltávolította autóiról, illetve kamionjairól orosz főszponzora (Mick Schumacher overalján szintén le voltak takarva a feliratok, Nyikita Mazepinén viszont nem), az Uralkali logóit, valamint az orosz nemzeti színeket. Konkrétumokat azon kívül, hogy a következő héten döntenek az esetleges szakításról, ugyanakkor nem árultak el, legfeljebb annyit, hogy a csapat jövője nem az Uralkali maradásán múlik.
Sajtóhírek már korábban keringtek arról, hogy az istállót tulajdonló Gene Haas szándékai egyértelműek: minden orosz kapcsolatot meg akar szakítani, így tulajdonképpen az Uralkali és Mazepin távozása is biztosnak tűnt, csak a mikor volt a kérdés. De az is csak március 5-ig, amikor a Haas rövid közleményben tudatta: a főszponzorral és Mazepinnel is elváltak útjaik.
Hogy mi lesz a csapattal ezután? A válasz alighanem az, hogy semmi, hiszen az F1 jelenlegi népszerűségét és vonzerejét elnézve biztosan fognak tudni szponzort találni, Mazepin elvesztése pedig önmagában aligha rengetne meg egyetlen csapatot sem.
Az orosz pilóta helyére ferraris kötődése miatt Antonio Giovinazzit, avagy a Haas tartalékját, Pietro Fittipaldit tartják a két legesélyesebbnek,
míg a másik ülésben természetesen marad Mick Schumacher, akiről egyelőre igen kevés szó esett. Pedig a hétszeres világbajnok fia számára akár sorsdöntő is lehet az idei szezon.
A Forma-2 2020-as bajnokának (Schumacher) és ötödik helyezettjének (Mazepin) az esélytelenek nyugalmával kezdődött a tavalyi év, a Haas ugyanis bevallottan még a korlátozott keretek között sem fejlesztette az autóját, amely már 2020-ban, Romain Grosjean és Kevin Magnussen kezei között is csak három pont megszerzésére és a konstruktőri kilencedik helyre volt elég.
Nagyon hamar nyilvánvalóvá vált, hogy a két újonc normál körülmények között csak egymással fog tudni csatázni, amit számos alkalommal meg is tettek. Ez egyfelől lehetővé tette, hogy a szokottnál is kisebb nyomás mellett tanuljanak bele a Forma-1-be, hiszen nemhogy a pontszerzés, de akár a Williamsek megelőzése sem lehetett elvárás, másrészt nehezítette a dolgukat abból a szempontból, hogy még akkor sem tudtak kitűnni, ha történetesen tökéletes produkciót tettek le az asztalra.
Persze a csapat a kívülállóknál sokkal pontosabban meg tudta ítélni a teljesítményüket, miközben Schumachert a Ferrari is monitorozta,
hiszen a maranellóiak nem titkolt célja (mi másért is lenne a fiatal német a pilótaprogramjuk tagja), hogy amennyiben hozza az elvárt szintet, egykori legendás versenyzőjük fiát is a Scuderia pilótájává tegyék.
Miközben apja 1991-ben üstökösként robbant be a Forma-1-be, Mick Schumacher tavaly pont nélkül zárt, legjobb eredménye pedig a Hungaroringen elért 12. helyezés volt. Ám mint azt említettük, a Haas VF-21-est semmilyen szempontból nem lehetett összehasonlítani sem a Jordan 191-essel, sem az 1991-ben Nelson Piquet-vel futamot nyerő Benetton B191-essel, így aztán Mick első évét sem lenne értelme összevetni apja F1-es karrierjének kezdetével.
A hatalmas kontraszt azonban nem jelenti azt, hogy nincs mire büszkének lennie debütáló idényéből. „Voltak rejtett győzelmek, ezekből merítjük a legtöbb energiát, és formáljuk át erőfeszítéssé és munkává" – nyilatkozta a tavalyi szezon után.
Ami pedig a legnyilvánvalóbb, hogy minden kétséget kizáróan a földbe döngölte Mazepint.
A mindkettejük részvételével zajló időmérőkön 19-0 arányban Schumacher nyert, átlagosan 0,9 másodperccel jobbnak bizonyulva az orosznál, kétszer pedig a Q2-be is bejutott, jóllehet, a Francia Nagydíjon ehhez az is kellett, hogy összetörje az autót, ami miatt a mögötte állók már nem tudtak javítani az idejükön. Isztambulban viszont csak magának köszönhette a bravúrt, remekül alkalmazkodva a felszáradó pályához és az aktuális tapadási viszonyokhoz.
A futamokon az év előrehaladtával vált egyre erősebbé, a szezon hajrájában nem ritkán az Alfa Romeókat és a Williamseket is megkergette.
A mindkettejük által befejezett versenyeken 11-3 arányban ért célba Mazepin előtt, a Magyar Nagydíjon pedig 24 körön át autózott pontszerző helyen. Ez önmagában nem mond sokat, úgy viszont már igen, ha hozzátesszük, hogy ezen a 24 körön kívül a Haas egyik autója sem tartózkodott pontszerző pozícióban a teljes 22 futamos idény során.
Persze akadtak hibák is. Schumacher egyértelműen nem teheti ki az ablakba, hogy bár Mazepint tartották a megpördülések koronázatlan királyának (az ezt nyilvántartó weboldal 22 megforgást számolt össze tőle a 2021-es szezonban), a mezőnyből ő okozta a legnagyobb kárt a csapatának,
becslések szerint több mint 5 millió dolláros javítási költségbe verve a Haast a szezon során.
Ehhez olyan balesetek kellettek, mint a monacói és hungaroringi harmadik szabadedzésen látott csattanás, vagy a Szaúd-arábiai Nagydíjon történt falhoz csapódás. Utóbbi önmagában 1,3 millió dollárjába fájt a csapatnak.
„Voltak mélypontjai az évnek. Az időmérő az egyik erősségem volt, Monacóban és Budapesten pedig nagy potenciál rejtőzött bennünk. Ezek olyan pillanatok voltak, amelyeket csak el kellett felejtenem, és a versenyre koncentrálnom" – utalt arra Schumacher, hogy mindkét helyszínen ki kellett hagynia a kvalifikációt, mert a szerelők nem tudták megjavítani az autóját a harmadik szabadedzés és az időmérő között.
Mivel eddig egyetlen tesztet teljesített a mezőny a 2022-es autókkal, amiből önmagában sem lehet messzemenő következtetéseket levonni, azt sem tudjuk, hogy a Haas VF-22-es modellje mennyire lett gyors, és alkalmas lesz-e arra, hogy az istálló ismét a pontszerző helyekért küzdhessen. Az mindenesetre kissé aggasztó lehet a csapatnak, hogy
a barcelonai három napos tesztelésből mindössze egy napot tudtak úgy ahogy normálisan gyakorolni,
mert hol a padlólemez repedt meg, hol a benzinpumpával, hol pedig az olajtartállyal akadt gondjuk. Ennek eredményeként a legkevesebb kört tették meg a három nap során.
„Az első nap kicsit ügyetlenkedtünk, de eleget tanultunk ahhoz, hogy felkészültek legyünk a második napra, ami eléggé jól sikerült, sokat tanultunk azt nézve, hogy három napnyi tesztelés állt a rendelkezésünkre, de valójában csak egy napot teszteltünk. Szerintem előreléptünk, most pedig fel kell készülnünk Bahreinre. Megvannak a szükséges információk, tudjuk, mit kell tennünk, és meg is fogjuk tenni. Remélhetőleg Bahreinben nem lesznek botlásaink" – összegezte Günther Steiner csapafőnök a Spanyolországban történteket.
Amikor a Haas a tesztek előtti filmes napján először mutatta meg az idei modellt, a legtöbb szakértő elismerően csettintett, mondván igazán látszik a VF-22-esen, hogy a csapat egy az egyben dobta a tavalyi évet, és az összes istálló közül a legkorábban kezdett el kizárólag a 2022-es autójával foglalkozni.
Persze ez még nem garancia arra, hogy a kocsi gyors is lesz, de ekkora szabályváltozás esetén pusztán azzal is lépéselőnybe kerülhet valaki, ha hónapokkal előrébb jár a fejlesztésekkel.
Na, ebből egyelőre semmi nem látszik, gyermekbetegségből (legalábbis a csapat reményei szerint ezek a problémák pusztán azok) viszont akad bőven.
Amennyiben azonban az autó tényleg komoly előrelépés lesz a tavalyihoz képest, és legalább arra elegendőnek bizonyul, hogy Schumacher és leendő csapattársa a középmezőny végével rendszeresen felvegye a versenyt, az is ki fog derülni, hogy a hétszeres világbajnok fia mennyit is örökölt apja génjeiből, és ez az örökség elegendő lehet-e egy jövőbeni ferraris üléshez.
Mick Schumacher eddigi formaautós pályafutásában egyértelmű minta rajzolódik ki, ami azt mutatja, hogy minden sorozatban a második idényében teljesített jobban. 2015-ben, első autóversenyzőként töltött szezonjában 10. lett a német Forma-4-ben, majd 2016-ban már ott, valamint az olasz bajnokságban is a második helyet szerezte meg. Ezután bemutatkozó évében mindössze a 12. helyen zárt a Forma-3-as Európa-bajnokságon, 2018-ban viszont már bajnok lett, majd ezt lemásolta a Forma-2-ben (2019-ben 12. hely, 2020-ban bajnoki cím).
Persze az utánpótlás-szériákban sokkal kevesebbet nyom a latba a technika, és azt sem szabad elfelejteni, hogy Mick a Prema révén végig topcsapatban versenyzett, ahol a lehető legjobb kiszolgálást kapta. A tavalyihoz hasonlóan reménytelen Haasszal tehát alighanem az idén is nulla ponttal zárna, ám egy versenyképesebb autóval már többet várhatunk tőle, mint várhattunk volna 2021-ben.
Ami még bizakodásra adhat okot neki és a csapatnak, hogy elmondása szerint egyetlen másik sorozatban sem érezte magát annyira komfortosan, mint ahogyan a Forma-1-ben kezdettől fogva érzi.
Úgy véli, ez talán abból fakad, hogy lekerült róla a nyomás, ami a folyamatos feljebblépés iránti vágyból fakadt.
„Talán a megközelítés miatt van – elmélkedett azon, hogy miért tudott nagyon hamar alkalmazkodni az F1-es közeghez és autóhoz. – A junior szériákba az ember azzal a céllal érkezik meg, hogy továbblépjen a következő géposztályba. A Forma-2-ben mindig ott van a gondolat a fejedben, hogy »remélem, eljutok a Forma-1-be.« Aztán, amikor ez sikerül, leengedheted a vállad, és koncentrálhatsz kizárólag az elvégzendő munkára. Ezért éreztem magam kényelmesen itt a kezdettől fogva."
Az egyértelműen látszik, és a Haas visszajelzéseiből is jól kivehető, hogy Schumacher eleve úgy vágott neki F1-es karrierjének, hogy tudta, mindennél fontosabb maga köré építenie a csapatot.
Ebben nyilvánvalóan az apjára ütött, és az általa járt utat követi, amihez remek mentor a Michael Schumachert apafigura helyett barátként helyettesítő, de ugyanazt a megközelítést valló Sebastian Vettel. Ezen a téren Mick Schumacher egyértelműen előrébb tart, mint sok más újonc, elég csak megnézni Cunoda Jukit, aki bevallottan alábecsülte az F1-hez szükséges elköteleződést az első idényében, de visszatekinthetünk akár Jenson Button pályafutására is, aki eleinte szintén nem azzal a mentalitással állt az autóversenyzés csúcskategóriájához, amiből arra következtethettünk volna, hogy később világbajnok lesz belőle.
És ha már Button, az ő szavaiból tudjuk, hogy még a minden idők legsikeresebb F1-es pilótájává váló Lewis Hamilton is csak nagy sokára, már világbajnokként ismerte fel, hogy ha igazán sikeres akar lenni, akkor nem elég gyorsan vezetnie, hanem bizony a szerelőket és a mérnököket is meg kell nyernie.
A munkamorál, az alázat és a hozzáállás tehát megvan Mickben, és mostanáig úgy tűnt, hogy bár nyers tehetség terén nem hasonlítható az apjához, vagy a jelenlegi mezőny toppilótáihoz,
átlagon felüli az a képessége, amellyel tanulás útján, a tapasztalatait és a menet közben begyűjtött információkat felhasználva jobbá tud válni.
Edd Straw, a The-Race.com újságírója emelte ki a Schumacher tavalyi idényét boncolgató videójában a tavalyi Stájer és Osztrák Nagydíjat, amelyek egy hét különbséggel, ugyanazon a pályán zajlottak.
Előbbiről az utóbbira Mick javult a legnagyobbat az időmérő edzésen futott legjobb körét tekintve: az Osztrák Nagydíj rajtrácsára 0,614 másodperccel jobb körrel kvalifikálva, mint egy héttel korábban a Stájer Nagydíjéra.
Lévén a szezon során ez az egy alkalom volt, amikor ugyanazon a pályán, a korábbi tapasztalatai birtokában próbálkozhatott újra, valami hasonlót várhatunk tőle az idén
(az összehasonlítás persze nem lesz ilyen egyszerű a teljesen más autók miatt.) A fejlődése természetesen a tavalyi szezon egészének előrehaladtával is tetten érhető volt, hiszen az idény második felében rendre közelebb tudott férkőzni egy körön is a közvetlenül a Haas előtt álló csapatok pilótáihoz, és mivel az autót nem fejlesztették, az előrelépés egyértelműen a pilóta részéről érkezett.
„Én és a csapat még jobban dolgozunk együtt és jövünk rá, hogy milyen hozzászólásokat kell tennem a megfelelő reakció kiváltásához és a helyes beállítás-változtatásokhoz. Ez többféle módon segíthet minket 2022-ben.
Ennek a tapasztalatnak a birtokában talán erősebben kezdtük volna a 2021-es évet és az elejétől fogva közelebb lettünk volna a középmezőnyhöz"
– nyilatkozta tavaly.
Az teljesen egyértelmű, hogy miként bevásárolni sem tudná magát senki a maranellói istállóba, a Ferrarihoz a nevének köszönhetően sem tud bekerülni senki, még akkor sem, ha történetesen a Scuderia valaha volt legsikeresebb pilótájának fiáról van szó. Ezért naivitás lenne azt gondolni, hogy Mick Schumachernek csak ki kell várnia, hogy apjának egykori csapata leterítse elé a vörös szőnyeget, az ugyanakkor nem zárható ki, hogy amennyiben csak a világbajnoki potenciál szikrája is látszik majd a teljesítményében, a Ferrari elő fogja őt léptetni.
Ennek az előszele, hogy az idei évre a maranellóiak harmadik számú pilótája lett, miután Antonio Giovinazzi Formula E-kötelezettségei miatt csak az eredetileg 23 futamos versenynaptár 12 állomásán tud rendelkezésre állni. Így aztán, ha a maradék 11 verseny valamelyikén Carlos Sainz vagy Charles Leclerc nem lesz hadrafogható, Mick Schumacher már az idén be fog mutatkozni a Ferrari színeiben.
Az ő és az olasz istálló célja persze nem az, hogy legalább egyszer magára ölthesse az ágaskodó paripával díszített overált, hanem az, hogy hosszú távon a csapat állandó versenyzője legyen.
Hogy a Ferrari jelenlegi vezetése bízik benne, azt a tartalékpilótai szerepkör és Mattia Binotto, a Scuderia csapatfőnökének szavai is jelzik. „„Mindig is Ferrari-pilótaként tekintettünk rá, és jól teljesített a Haasszal 2021-ben. A 2022-es autók a vezetési stílus terén is jelentősen eltérnek a tavalyiaktól, ő pedig hozzá lesz szokva ehhez.
Nekünk nagyon fontos, hogy bármikor is legyen rá szükségünk, készen fog állni arra, hogy egy Ferrarit vezessen"
– világított rá Binotto, hogy már csak praktikusság szempontjából is megérte Micket tartalékká kinevezni.
Akad azonban egy olyan tényező, amivel talán még a Ferrarinál sem számoltak, és ami komoly akadályt képezhet Schumacher feljebblépése előtt. Ez pedig Carlos Sainz remek bemutatkozó éve vörösben.
A Sebastian Vettel pótlására a 2021-es szezonra a McLarentől szerződtetett spanyoltól sokan azt várták, hogy a négyszeres világbajnoknál jóval következetesebb lesz ugyan, de az istállóval tavaly harmadik szezonját töltő Charles Leclerc-t – főleg elsőre – azért nem fogja elverni. De elverte, még ha nyers tempóban el is maradt tőle. Mindez pedig azt eredményezte, hogy a maranellóiak nagy valószínűséggel meg fogják hosszabbítani a 2022 végéig szóló szerződését, és mivel Leclerc 2024 végéig írt alá, és egyébként az ő hosszabbítsa is felmerült már, jelen állás szerint Schumacher 2024 előtt nem lesz a Ferrari pilótája.
Amennyiben Sainz-cal egy évet hosszabbítanak, az persze még mindig "csak" három évet jelent a németnek valamelyik középcsapatban (jó eséllyel a Haasban), ami azt nézve nem elképzelhetetlenül hosszú idő, hogy George Russell ugyanennyit húzott le a szintén nem túl acélos Williams-ben, mielőtt a Mercedes előléptette. De említhetnénk korábbról Daniel Ricciardót is, aki két és fél idény után kapta meg a behívóját a Red Bulltól, hogy a 2014-es szezontól Sebastian Vettel csapattársa legyen.
Mindez viszont még nagyon a jövő zenéje, és miként azt maga Schumacher is úton-útfélen elmondta, egyelőre nem is érdemes a Ferrariról álmodoznia, mert elsőként az idei szezonban kell jól teljesítenie. Amennyiben rá tud tenni egy lapáttal a tavalyi évére, a Ferrari ajtaja egészen biztosan nyitva marad előtte, onnantól pedig talán csak idő kérdése, hogy a 2006-os Brazil Nagydíj után ismét egy Schumachert figyelhessünk, amint a legendás vörös autóval feláll egy Forma-1-es futam rajtrácsára.