George Russell kifejezetten elégedetten zárhatta az Emilia Romagna Nagydíjat, hiszen a körülmények ismeretében a lehető legjobb eredményt érte el a 4. hellyel. A brit pilótát azonban ezúttal nem csak az bosszanthatta, hogy az autó még mindig nem képes felvenni a versenyt a Ferrarival és a Red Bull-lal, ugyanis bizonyos szempontból ebből adódóan fájdalmak gyötörték.
„Amikor az autó és a gumik a megfelelő tartományban vannak, a pattogást leszámítva nagyon jó érzés vezetni a kocsit – nyilatkozta egy sajtóbeszélgetésen. – A pattogás azonban tényleg lélegzetelállító, ez a legextrémebb [dolog], amit valaha éreztem. Nagyon remélem, hogy találunk rá megoldást, és azt is, hogy minden csapat, amelyik ezzel küzd, orvosolni tudja, mert
a pilóták számára nem fenntartható, ha ez így folytatódik.”
A csapatok közül talán a Mercedest érinti a legsúlyosabban a delfinezés jelensége, ám más autóknál is látható a pattogás. Eddig azonban csupán arról lehetett tudni, hogy mindez a teljesítmény rovására mehet, hiszen korábban a versenyzők kijelentették, hogy bár nyilvánvalóan nem kellemes, de kibírható. Russell azonban most nem ezt érezte. „Ez volt az első hétvége, amikor igazán szenvedtem a hátam miatt, és már-már mellkasi fájdalmaim vannak a pattogás súlyosságától – árulta el. – Ezt kell elviselni, hogy a lehető leggyorsabb köröket fussuk meg.”
Mindezek ellenére a 24 éves pilóta behozta az autót a negyedik helyre, de a futam végén Valtteri Bottas kifejezetten közel került hozzá. Valódi támadás végül nem lett belőle, pedig pikáns lett volna, ha a két fél a tavalyi súlyos balesetük és Russell azt követő kirohanása után ismét összecsapnak. A Mercedes jelenlegi versenyzőjének eszébe jutottak azok a képsorok.
„Egyértelműen felrémlett bennem a tavalyi év – erősítette meg. – Volt egy problémánk a kerékcserénél, nem tudtuk átállítani az első szárnyelemet, és az autó rendkívül alulkormányzott volt. A jobb első [gumi] pedig darabokra esett, annyira nem volt összhangban a beállításokkal. Menedzselni kellett ezt a helyzetet, és a végén készen állni a védekezésre. Ez egy csodálatos pálya, számos jellegzetességgel, de lehetetlen rajta versenyezni.
Főleg ilyen, változó körülmények között: [hiába] van előzési lehetőség, [csak] egy száraz ív van, így nem lehet mit tenni.”
Bottas végül maradt az ötödik pozícióban, pedig mindent megpróbált annak érdekében, hogy elmenjen utódja mellett. A finn versenyző fejében ugyancsak megjelentek a bő egy évvel ezelőtti jelenetek, és állítása szerint ez extra lendületet adott neki.
„Próbáltam nem gondolni rá, de a Mercedes és George jelentették a motivációt a futam során, hogy minden körben nyomjam, és a vége felé esetleg kapjak egy esélyt – fogalmazott. – Nem igazán jött össze. A kerékcserénél körülbelül tíz másodpercet vesztettem, enélkül biztos, hogy alakulhatott volna másképpen is a dolog.”
Bottas valóban balszerencsés volt a kiállásnál, még ha nem is 10, hanem inkább 8-9 másodpercet bukott. Ugyanakkor korábban annak is örülhetett, hogy nemhogy versenyben maradt, de még az autója sem sérült meg érdemben azt követően, hogy Carlos Sainz és Daniel Ricciardo ütközése után hátulról nekiment a McLarennek. Ezen még ő maga is csodálkozott.
„Az elején aggódtam, mert elég nagy ütés volt, de szerencsére talán a megfelelő szögben találtam el [őt – találgatott az Alfa Romeo pilótája. – Sainz hirtelen elindult jobb oldalról, miután Ricciardo eltalálta, nekem pedig nem volt időm reagálni. Igazából meglepett, hogy így is elég jól tudtam folytatni, és végül nem veszítettem pozíciókat.”