A legtöbb magyar Forma-1-es rajongó, elsősorban az ötven év felettiek emlékezhetnek, hogy az első Magyar Nagydíjra 1986 augusztusában került sor. Arról azonban kevesebben tudnak, hogy valójában
1936. június 21. az első magyarországi nagydíj időpontja. A főváros közepén található Népliget adott otthont a Grand Prix-versenynek,
amely az Európa-bajnoki sorozatba ugyan nem tartozott bele, az akkori élmezőny mégis ellátogatott Budapestre. Öt kilométeres körpályát építettek, a célegyenes a Vajda Péter utca volt, a körrekordot pedig (a mai belvárosi forgalomban felfoghatatlan) 2:35.6-os idővel a futamgyőztes Tazio Nuvolari érte el az 50 körös versenyen.
Nuvolari, becenevén "a repülő mantovai" Alfa Romeót vezetett, a Ferrari által támogatott márka az Audi elődjének számító Auto Unionnal csatázott nagyot egész évben –
a versenyen a hetedik helyet szerző Hartmann László volt a legjobb, aki nem e két csapat valamelyikéhez (hanem a Maseratihoz) tartozott.
A több mint százezer néző izgalmas futamot láthatott, amelyet jelentős útfelújítás és a környezet biztonságossá tétele előzött meg.
Politikai okokból, majd a második világháború és annak következményei miatt végül a második Magyar Nagydíjra ötven évet kellett várni. A Forma-1 akkori vezére,
Bernie Ecclestone már régóta szerette volna a vasfüggöny ezen oldalára is áthozni a sportágat,
erre pedig nem a Szovjetunióban, de nem is Budapest belvárosában, hanem Mogyoródon került sor – azóta pedig sorozatban már a 37. esztendőben járunk, ahol a Hungaroring szerepel a versenynaptárban.
A kiéhezettségét már a legelső évben megmutatta a magyar közönség, hiszen nagyjából 200 ezren látták a helyszínen, ahogy Nelson Piquet az Ayrton Senna elleni parádés előzése után megnyeri a futamot. A rutinosabb brazil egy évvel később is honfitársát megelőzve tudott győzni – igaz, ehhez kellett az is, hogy az élen haladó csapattársának,
Nigel Mansellnek leessen egy rosszul rögzített anyacsavar a jobb hátsó kerekéről, így a négyes (azóta Mansell-)kanyarban félreállni kényszerült.
A következő két évben aztán mindkét peches pilóta elnyerte a jutalmát: Senna (ahogy egész évben) csapattársával, Alain Prosttal harcolt hatalmasat sikeresen; 1989-ben pedig Nigel Mansell a 12. helyről indulva volt mindenkinél sokkal gyorsabb, így megnyerte a versenyt.
A máig utolsó belga futamgyőzelmet Thierry Boutsen az 1990-es Magyar Nagydíjon szerezte, aki mindössze 288 ezredmásodperccel előzte meg az ötödször is a legjobb kettőben végző Sennát. A brazil a következő két évben is az élmezőnyben végzett, ráadásul mindkétszer nyerni tudott, noha 1992-ben egy rajt utáni tömegbaleset és Mansell bebiztosított világbajnoki címe miatt kevésbé volt rivaldafényben a háromszoros világbajnok.
Élete utolsó magyarországi futamán aztán műszaki hiba hátráltatta Sennát, így pedig életében először nyert versenyt Damon Hill – 72(!) másodperccel megelőzve a második helyezettet. Az 1994-es verseny Michael Schumacher első mogyoródi sikerét hozta, majd egy évvel későbbről Inoue Takacsiho balesete maradt igazán emlékezetes: a pilóta a motorhibája után
félrehúzódott a Footwork-Hartjával, majd a segítségére siető Tatra (az orvosi autó) elütötte őt, kisebb sérüléseket okozva a japánnak.
Előtte a szabadedzésen is volt egy komolyabb baleset: Jean Alesi törte össze csúnyán a Ferrariját a 11-es (azóta Alesi-)kanyarban.
Jacques Villeneuve az első két F1-es évében egyaránt megnyerte a Magyar Nagydíjat, ám mindkét esztendőben óriásit kellett küzdenie ezért Damon Hill-lel. 1996 világbajnoka előbb önerőből maradt alul, egy évre rá viszont az Arrowsra váltó brit az utolsó kör közepéig az élen haladt, amikor egy hidraulikarendszer-probléma miatt lelassult. A képernyőn ugyan nem látszott, de
a második helyen így is célba ért Hill, amivel a csapat 25 éves F1-es történetének legjobb eredményét érte el.
1998-ban Michael Schumacher Ross Brawn zseniális háromkiállásos taktikájának is köszönhetően múlta felül a McLareneket, a következő két év azonban Mika Häkkinen győzelmét hozta – 2000-ben a parádés rajtjával alapozta meg a sikerét a finn. Ahogy Mansell kilenc évvel korábban, úgy 2001-ben Schumacher is a Hungaroringen biztosította be a vb-címét. Ráadásul az (akkor Prosttal holtversenyben)
rekordot jelentő 51. futamgyőzelmét és a Ferrari konstruktőri címét is ünnepelhette a német,
aki 2002-ben 59 ezreddel kapott ki a versenyt megnyerő Rubens Barrichellótól. A következő hónapokban jelentősen módosult pálya 2003-ban Fernando Alonso sikerét hozta, aki 22 évesen és 26 naposan a sportág legfiatalabb futamgyőztese lett – a hétvége Barrichello és Ralph Firman komoly balesetéről is emlékezetes maradt, amiatt pedig még inkább, hogy
az írt a Forma-1-ben első magyarként bemutatkozó Baumgartner Zsolt helyettesítette a folytatásban.
Baumgartner 2004-ben is rajthoz állhatott a hazai pályáján, a Minardival a 15. helyen zárt, ötkörös lemaradásban a futamgyőztes Michael Schumacherhez képest.
2005-ben Hanóch Nísszání máig egyetlen izraeli pilótaként, 42 évesen mutatkozhatott be az F1-ben, ám a szabadedzésen nyolc kör után összetörte a Minardit, így ezzel le is zárult a Forma-1-es pályafutása.
A versenyen Christian Klien rajtot követő oldalszaltója után nyugodt futamot láthatott a közönség, Kimi Räikkönen sikerével.
A 2006-os nagydíjra már semmiképp nem lehet a "nyugodt" jelzőt használni.
Először látott esőt a magyar közönség a mogyoródi hétvége vasárnapján, ami a 14. helyről induló Jenson Button első győzelmét hozta, amivel egyben a Honda közel negyvenéves sikertelenségét is megszakította.
A brit első helyéhez kellett Räikkönen belerohanása a lekörözésre váró Vitantonio Liuzziba, és a szabadedzésen egyaránt megbüntetett Alonso és Schumacher kiesése is (Alonso ugyanúgy egy jobb hátsó kereket rosszul rögzített anyacsavar miatt esett ki az élről, mint Mansell 19 évvel korábban). Szintén a futam érdekességei közé tartozik, hogy a a Jacques Villeneuve-vel elégedetlen BMW Sauber a debütáló Robert Kubicával pótolta a kanadait, ám a hetedik helyen célba érő lengyelt a túl könnyű autója miatt utólag kizárták.
A McLaren-botrányokat hozó 2007-es évben a Magyar Nagydíjon is akadt összetűzés Fernando Alonso és Lewis Hamilton között: az időmérő hajrájában a spanyol szándékosan időzött tíz másodperccel tovább a bokszban a kelleténél, így csapattársa nem tudta időben elkezdeni az utolsó gyors körét. A pole pozíció így sem Alonsóé lett, hiszen öt rajthelyes büntetést kapott, ezzel pedig Hamilton rajt-cél győzelmet arathatott vasárnap. Egy évre rá is McLaren-siker született:
Heikki Kovalainen karrierje egyetlen diadalát szerezte (és a Forma-1 történetének századik futamgyőztesévé vált)
azután, hogy három körrel a vége előtt meghibásodott Felipe Massa Ferrarijának a motorja.
Massa és a mogyoródi dráma azonban 2009-ben ennél is jóval magasabb szintre emelkedett. Az időmérő második szakaszában egy
Barrichello Brawnjáról leszakadó rugó éppen a négyes kanyar felé 261 kilométer per órával száguldó Massa sisakjának vágódott, centikkel a brazil bal szeme alatt.
Az eszméletét elveszítő pilótát a Honvéd Kórházban néhány órán belül megoperálták, majd a szezon hátralévő részét ki kellett hagynia. Szintén veszélyes volt a hétvégén, amikor az élről kiálló Alonsónak (megint) rosszul rakták fel az egyik kerekét, amely a kivezető körén le is esett a Renault-ról – a pattogó alkatrész szerencsére senkiben nem tett kárt.
A hétvége két balesete együtt azért is volt különösen drámába illő, mert egy héttel korábban tulajdonképpen a két incidens ötvözetében veszítette el az életét Henry Surtees. Az 1964-es F1-világbajnok 18 éves fia a Forma-2 angliai versenyén szenvedett halálos balesetet, miután
Jack Clarke karambolja után az autóról leszakadó 29 kilogrammos kerék éppen Surtees fejére pattogott, aki magatehetetlenül száguldott a falnak közel 200 kilométer per órával, megpecsételve a sorsát.
Ezek figyelembevételével eltörpülnek azok az információk, hogy a 2009-es Magyar Nagydíjon Lewis Hamilton a Forma-1 első KERS-t (kinetikai energia-visszanyerő rendszert) használó futamgyőztese lett, valamint hogy Jaime Alguersuari minden idők legfiatalabb pilótájaként mutatkozhatott be a Hungaroringen.
Leszakadó kerék pattogását 2010-ben is láthatott a mogyoródi közönség, ekkor a Mercedes szerelői voltak figyelmetlenek Nico Rosberg bokszkiállásánál, a jobb hátsó kerék végül egy williamses alkalmazottat vett célba, aki könnyű sérülésekkel megúszta a váratlan találatot. A fejetlenséget tetézte, hogy a Renault csapatának elterelődhetett a figyelme, így
Robert Kubicát úgy ráengedték Adrian Sutil Force Indiájára, hogy mindkét pilóta számára véget ért a verseny.
Az esetet követő biztonsági autós fázis pedig még egy furcsaságot hozott: Sebastian Vettel azért kapott áthajtásos büntetést, mert túlságosan lemaradt az élen haladó csapattársához, Mark Webberhez képest. A verseny slusszpoénját két korábbi ferraris csapattárs okozta: Schumacher rendkívül veszélyesen szinte a bokszutca falához nyomta Barrichellót, ám a Williams brazilja végül megmenekült és előzni is tudott.
A 2011-es nagydíj után Jenson Buttonról azt hihettük, hogy az eső és a Hungaroring számára garantáltan győztes kombináció, ugyanis
a második esős magyarországi futamot is a 200. futamán elinduló brit nyerte,
még ha ehhez kellett az is, hogy a McLaren taktikája neki, és ne Lewis Hamiltonnak kedvezzen. A verseny krónikájához tartozik még, hogy "az örök második" Nick Heidfeld élete utolsó F1-es futamáról egy lángoló Renault-val távozott. Két kevésbé izgalmas, Hamilton-sikert hozó év után 2014-ben harmadszor is vizes (de felszáradó) pályán rendezték meg a Magyar Nagydíjat, Button helyett azonban ezúttal a remek előzéseket bemutató Daniel Ricciardo jött ki győztesen a körülményekből. A bokszból induló
Hamilton azért lett harmadik, mert nem hallgatott a csapat utasítására,
miszerint engedje el a mögötte haladó Rosberget, akinek reális esélye lett volna megelőzni Alonsót a második helyért.
Egy évvel később a Jules Bianchi halálát követő első F1-es hétvégén Sergio Pérez ijesztett rá a nézőkre az első szabadedzésen elszenvedett baleseténél, ám a mexikói sértetlenül szállt ki az autójából. A futamot fölényesen megnyerő
Sebastian Vettel a győzelmével utolsóként a Hungaroringet is kipipálhatta azon pályák közül, amelyen a korábbi években is versenyzett már.
2016-ban a mercedesesek komoly csatájából Lewis Hamilton jött ki elsőként, majd a következő két év szintén Vettel- és Hamilton-győzelmet hozott ebben a sorrendben.
A Forma-1 történetének századik pole pozíciósa Max Verstappen lett, aki a 2019-es Magyar Nagydíjon nyerte meg először az időmérő edzést. Másnap azonban hiába csatázott hatalmasat Hamiltonnal, a hajrában végül a brit felülkerekedett. Ugyanez lett az első két helyezett sorrendje egy évvel később is, amikor a koronavírus-járvány miatt július közepére hozták előre a nagydíj időpontját. A fokozatosan felszáradó Hungaroringen rekordot jelentő nyolcadik alkalommal is nyert a brit, míg
Verstappen a futamot megelőző kivezető körén elszenvedett balesete után annak is örülhetett, hogy a Red Bull-szerelők gyorsaságának köszönhetően elindulhatott a versenyen.
Az időjárás tavaly is szerepet játszott abban, hogy egy őrült futamot láthasson a közönség. Közvetlenül a rajt előtt még esett az eső, és ugyan a futam alatt már nem volt csapadék, a felszáradó pályán bőven akadt érdekesség. A második helyről induló Valtteri Bottas szörnyen kapta el a rajtot, a hibáját az egyes kanyarban próbálta kijavítani, ám csak tetézte:
nagyon későn fékezett a finn, így hátulról megtorpedózta Lando Norrist, majd ketten összesen további öt autót találtak el,
így hamar megfogyatkozott a mezőny a folytatásra, amire a mogyoródi versenyek történetének első piros zászlós fázisa után került sor.
Az érthetetlen módon átmeneti esőgumikon maradt Hamilton egy kerékcserével a kivétel nélkül száraz pályás abroncsokon folytató többiek mögé került. A futamot innentől kezdve szinte végig a nyolcadik helyről induló Esteban Ocon vezette Sebastian Vettel előtt, és a végső sorrend is ez lett az élen, amivel az Alpine franciája pályafutása első győzelmét aratta.
Vettelt utólag túlságosan alacsony üzemanyagszint miatt kizárták,
így a verseny során (különösen Alonsóval szemben) nehezen felzárkózó Hamilton lett a második, Carlos Sainz pedig a harmadik. A rajtbaleset után szenvedő Verstappen kilencedikként zárt, közvetlenül az első williamses pontjait megszerző George Russell mögött.
Az eső jó eséllyel idén is, immár sorozatban a harmadik évben befolyásolhatja jelentősen a Magyar Nagydíjat. De ha nem is lenne így (ahogy eddig 36-ból 31-szer), a statisztikák – az esetek kevesebb mint felében nyert a pole-ból induló pilóta, az összesen 808 rajthoz álló versenyzőből 268 nem tudta befejezni a futamot (33%) – mindenképpen újabb izgalmas versenyt ígérnek a Hungaroringen. Noha a pálya karakterisztikája a Ferrarinak kedvezhet, a szezon során tapasztalt rengeteg hibájuk mellett mindenképp Verstappen mellett szól az is, hogy
aki a Hungaroring után vezette a világbajnoki pontversenyt, 69 százalékban meg is szerezte az év végén a vb-címet.
Most azonban koncentráljunk a nyári szünet előtti utolsó versenyhétvégére, amely során lehet, hogy Hill, Alonso, Button, Kovalainen és Ocon után ismét egy új győztest avatnak a teltházas mogyoródi lelátók előtt.