Tóth Zsombor gyerekkora óta követte a sportágat, 2002 óta nézőként volt jelen a Magyar Nagydíjakon, néhány évvel ezelőtt pedig életének aktív részévé is vált az F1. A fényképeit 2016 óta az egész világon csodálják.
2016-ban és 2018-ban a fotóriporteri szakma legnagyobb hazai seregszemléjének számító Magyar Sajtófotó Pályázatra beadott képei közül három is bekerült az év fotói albumba,
amivel szemtelenül fiatalon beírta magát a sajtófotózás történelemkönyveibe. 2019-ben az első magyar fotós lett a Forma-1 történetében, aki a teljes évre – azaz a szezon összes versenyére – érvényes belépőt kapott.
A július végi Magyar Nagydíj már a 25. versenyhétvége volt a pályafutása során,
amin részt vehetett, de mindössze a második, amit Mogyoródon rendeztek. De hogyan is kezdődött a kapcsolata az F1-gyel?
„Az első nagydíjam akkreditált fotósként a 2016-os bakui hétvége volt, márpedig huszonhat évesen – különösen az ebből a szempontból szigorúbb Bernie Ecclestone-éra alatt – hatalmas lehetőséget jelentett bejutni a Forma-1-es közegbe.
A második alkalom pedig ugyanebben az évben az abu-dzabi szezonzáró volt, ahol Nico Rosberg és Lewis Hamilton között eldőlt a világbajnoki cím,
úgyhogy szerencsésnek érzem magam, hogy ilyen hamar ilyen izgalmas esemény szemtanúja lehettem. Elképesztő volt ott négy napon keresztül átélni azt, ahogy szó szerint izzik a levegő a két csapattárs között, és ahogy csapatsorrend nélkül bármelyikük bajnok lehet."
Később egyébként még egy vb-cím ünneplésénél, a 2018-as mexikói futamon is ott lehetett, amikor Hamilton sikere vált biztossá, de mivel ott csak idő kérdése volt, hogy melyik futamon nyeri meg újabb világbajnokságát a brit, így számára ez nem volt annyira ikonikus pillanat.
Ahogy ő is megemlítette, hat év alatt huszonöt nagydíj talán nem tűnik soknak. De figyelembe véve azt, hogy 2020-ban és 2021-ben a koronavírus-járvány miatt ő nem került be a fényképészek azon szűk csoportjába, akik lehetőséget kaptak a részvételre, valamint hogy mennyit kellett utaznia, mégiscsak imponálóan magas ez a szám.
„Az idei Spanyol Nagydíj volt az első, amin a covid-időszakot követően részt vehettem. Igyekeztem felkészülni arra, hogy milyen érzés lesz újra F1-es munkába állni, találkozni a többiekkel, és jó érzés volt, hogy közel három év után is visszafogadott a közeg. Ahogy az is, hogy az MTVA-s stábbal együtt »a magyar fotós«-ként kezelnek.
Úgy érzékelem, hogy a kollégák szeretik Magyarországot és a magyarokat egyaránt. Ezt jó átélni."
Tóth Zsombor elárulta, hogy a fényképészek munkáját a koronavírus-járvány alatt az is helyettesítette, hogy a Forma-1-es csapatok, valamint a Pirelli fokozatosan növelték az interneten közzétett képek számát.
„Az utóbbi két évben a Covid-19 miatt sokkal kevesebb fotós vehetett részt, ráadásul a csapatok is elkezdtek egyre több fényképet megosztani a médiumokkal. Ezért az újságírók és médiumok a járvány alatt még inkább azzal a lehetőséggel éltek, hogy forrásmegjelöléssel akár ingyen is használhatnak olyan profi képeket, amelyeket az istállók fotósai készítenek. Ez a szolgáltatás a járvány alatt kibővült, sőt még az F1 gumiszállítója is ad ki profi képeket, bár ők nyilván elsősorban a saját maga reklámozása céljával.
Gazdasági szempontból pedig ami ingyen van, nyilván sok esetben felülírja az egyediséget,
és a legnagyobb médiumok amúgy is szerződésben vannak ügynökségekkel, akiktől kapnak anyagokat. Persze a kollégákkal próbálkozunk mindenből a legtöbbet kihozni, de a piac az utóbbi években átalakulóban van, és ez nem csak az F1-re jellemző, hanem – szerintem – az egész sportfotózásra."
Idén a már említett spanyolországi és magyarországi versenyhétvége mellett Ausztriában is a pálya mellől figyelhette az eseményeket, ahol több olyan érdekes dolog is történt, ami egy fényképész számára igazi kihagyhatatlan ajándék.
„Amikor az első szabadedzésen Lando Norris alatt elkezdett füstölni a McLaren és félreállt, azt éppen előttem tette, így remek képeket tudtam készíteni róla. A vasárnapi versenyen azonban,
amikor Carlos Sainz Ferrarija kigyulladt, éppen néhány perccel azelőtt mentem el arról a helyről. Ez is bizonyítja, hogy a munkánk egy része a szerencsén is múlik:
ugyan a múlt alapján nagyjából megjósolható, hogy a pálya melyik pontján lesznek látványos előzések, esetleg balesetek, de az ilyen műszaki hibák okozta félreállások teljesen kiszámíthatatlanok."
„Jellemzően szabad kezet kapunk, hogy hová állhatunk a pálya mentén, de ha csapatban dolgozunk, el szoktuk osztani a munkatársakkal azt, hogy mikor, ki és hová álljon.
Sokan kérdezik a járvány előtti helyzethez képest, hogy most milyen korlátozások vannak: nos, jelenleg már bárhová mehetünk, ahova korábban is mehettünk."
A Magyar Nagydíjon a szerencse ugyan nem állt mellette, ám annál leleményesebbnek mutatkozott, amikor Sebastian Vettel falba csúszása piros zászlós fázist okozott a harmadik szabadedzés hajrájában.
„Nagyjából két kanyarral később történt a baleset ahhoz képest, ahol én álltam. A villogó ledeken láttam, hogy piros zászló van, majd megállapítottam a kivetítőre nézve, hogy hol történt az incidens. Miután rájöttem, hogy viszonylag közel van hozzám, azonnal cselekedtem:
leintettem egy, a minket a verseny közben folyamatosan a pálya körül fuvarozó mikrobuszt, és szóltam neki, hogy taposson a gázba és ne álljon meg.
Egy magyar kolléga szintén így tett volna, úgyhogy szó szerint berántottam a kocsiba, hogy jöjjön velem, így együtt mentünk a helyszínre. Szerencsére még javában tartott a mentés és Vettel is a közelben volt, amikor odaértünk, így remek anyagot tudtam készíteni az esetről."
Felvetődött, hogy ilyenkor meg lehet-e szólítani a pilótát, esetleg máskor van-e lehetőség a paddockban beszélgetni velük néhány szót, de ahogy Tóth Zsombor is elmondta, a Forma-1-es versenyzők jóval kevésbé megközelíthetőek, mint néhány más sportágban.
„Amikor egy versenyzővel valami rossz – kicsúszás, kiesés – történik, akkor alapból érzi az ember, ha már ott tud lenni, hogy mi az a távolság, amit meg kell tartani, és akár egy nagyobb lencsét használni inkább. Szerintem minden fotós jóérzésből, emberségből is érzi, hogy mikor milyen a szituáció és mit engedhetünk meg magunknak.
Ha egy pilóta nem az autójában ül, rögtön tucatnyi fotós veszi körül, akikkel a többség ugyan udvarias, esetleg jó munkát is kíván, de a beszélgetés egyáltalán nem jellemző.
Elsősorban azért, mert az érkezéskor-távozáskor mindig letámadná őket többszáz rajongó is, másrészt a paddockban az említett selfie- és autogramvadászok rohama ellen a csapatok sajtósai azonnal megvédik és elzárják a külvilágtól őket."
Azonban akadt példa rá, hogy Tóth Zsombor tudott néhány szót váltani egy pilótával.
„2018-ban az Egyesült Államokból repültünk Mexikóba, amikor Robert Kubica és Brendon Hartley is velünk egy repülőn utazott.
Amikor vártuk a csomagokat, épp egymás mellett álltunk, és ott Hartley meg is jegyezte, hogy »á, igen, te fotós vagy láttalak többször«, de ez sem volt terjedelmes párbeszéd.
Ugyanezen az úton egy amerikai rádiós panaszkodott éppen arról, hogy mennyivel zártabb az F1-es közösség annál, mint amit ő odahaza megszokott. Nem értette, miért nem mehet oda bármikor a pilótákhoz feltenni egy kérdést. És valóban:
2020-ban egy Las Vegas-i NASCAR-versenyen volt szerencsém részt venni, és ott bátran oda lehetett menni a pilótákhoz, és bármilyen kérdésre készséggel válaszoltak.
Akiket a versenyzők ismernek, azokkal gyakorlatilag arról is lazán csevegnek, hogy a gyerek tegnap állt először lábra, vagy milyen jót söröztek a többiekkel. De talán Amerika nyitottabb, közvetlenebb ebből a szempontból, mert ma már például Európában a fociválogatott öltözőjébe se tudsz úgy bemenni újságíróként, ahogy évtizedekkel ezelőtt."
Nemcsak az Egyesült Államok mutatja azt, hogy a Forma-1-es közösség zárkózottabb másoknál, ugyanis ahogy Tóth Zsombor elmondta, Nyck de Vries az F2-es bajnoki címmel záruló évében (2019-ben) egy asztalnál evett vele Bahreinben.
„Szahírban ugyanazon a helyszínen étkezik a betétsorozatok személyzete, mint a média.
Nyck de Vries-zel például teljesen véletlenül együtt vacsoráztunk, és az én előző éjjeli kalandom is szóba került. Tudniillik a bahreini repülőtéren a vámosok elkobozták a saját és a Camera Kft.-től kapott teljes felszerelésemet is, így az első napot másoktól kapott eszközökkel kellett végigcsinálnom.
Szerencsére vannak, akikre ilyen helyzetekben is számíthatok."
A beszélgetésünk során szó esett az idei mogyoródi botrányról is, amikor egy tapasztalt brit fotóst megütött egy biztonsági őr. Tóth úgy tartja, hogy hasonló esetek elkerülhetőek lennének akkor, ha mindkét fél tisztában lenne azzal, hogy kinek hová van belépési jogosultsága.
„A hungaroringi szervezés, a biztonsággal és a beengedéssel együtt más helyszínekhez képest összességében sokkal jobb volt, látszott, hogy komoly tapasztalatuk van benne.
Büszke vagyok a futamon mutatott szervezettségre.
Jellemzően ugyanis az új helyszíneken szokott probléma lenni, amikor a helyi biztonsági emberek nem tudják pontosan, hogy kit hová szabad átengedni. Ráadásul a nyelvi nehézségek is sokszor gondot okoznak, amikor nem tudja megérteni egymást az őr és a belépni szándékozó személy: ekkor marad a mutogatás, és az általam már sokszor látott, karokkal formált X, ami azt jelenti, »itt be nem mész«. Tapasztalatom szerint ilyenkor
inkább nemet mondanak a biztonsági emberek, mert kevésbé komoly következményei lehetnek annak, ha nem engednek át egy arra jogosultat, mintha hagyják elmenni azt, akinek nem lenne szabad.
Nem mellékesen az F1-nek van egy belső biztonsági szolgálata a paddockban és a pályán belül is, akik mindennel tökéletesen tisztában vannak, és emiatt náluk szinte sosincs efféle probléma. Amikor minket kérnek, utasítanak valamire, mindig megvan az oka, legtöbbször a saját biztonságunk."
Tóth Zsombor nemcsak a mogyoródi szervezéssel volt elégedett, hanem azzal is, hogy mennyire próbáltak ügyelni a kornyezetvédelemre is a hétvége során, ami a Forma-1 egyik legfőbb törekvésének is számít.
„Például a versenynaptár legtöbb helyszínén palackos üdítők, vagy még inkább vízautomaták vannak kihelyezve műanyag poharakkal. Egy ember legalább 4-5 pohárral iszik egy nap, és nagyon ritka, hogy valaki félrerakja magának a poharat, jellemzően lendületből kidobják azt. Ha csak száz médiamunkással számolunk, a négy nap alatt ez közel kétezer pohár, ami a szemétbe megy. Csak a médiásoknak! A Hungaroringen ezzel szemben mindenki kapott egy félliteres repoharat, így ezzel egyáltalán nem termeltünk szemetet. Ha ezt kivetítjük a rekordszámú, 290 ezres nézőszámra, akkor ennek
a kezdeményezésnek köszönhetően milliós nagyságrendű műanyag pohártól szabadult meg a környezet."
Tóth Zsombor évek óta a friss Euroliga-győztes Sopron Basket hivatalos fotósa is – amit a legnagyobb presztízsnek gondol –, valamint egy nagy munkában is részt vesz egy rangos kiadvány képszerkesztőjeként. Mindezek mellett részt vesz a Nemzeti Tehetséggondozó Nonprofit Kft. sportújságíró képzésén, amelyet a szakmai fejlődés szempontjából tart elengedhetetlenül fontosnak.
A legközelebbi nagy útja sem a Forma-1-hez kapcsolódik, hanem a soproni női kosarasokhoz, ráadásul idén már szinte biztosan nem találkozhatunk vele F1-es hétvégén.
A legközelebbi repülőutam éppen ezért valószínűleg nem Forma-1-es versenyhétvégére, hanem Franciaországba vezet: a Sopron Basket csapata október 18-án játszik a Bourges-zsal az Európai Szuperkupáért.
Azonban remélem, már nem kell sokat várnom addig sem, hogy újabb képeket készíthessek és tehessek közzé az F1-ről."