A pillanat, amikor a fél világ meggyűlölte Lewis Hamiltont
A hazai szurkolók örömmámorban és könnyekben is úsztak már az elképesztő baleseteket és drámákat hozó Brazil Nagydíjak történetében. Az extrém nehéz pályákon több pilóta is összeesett már a fáradtságtól és többször is utólag módosult a dobogósok sorrendje, a lelkes közönség viszont az izgalmak miatt sosem panaszkodhatott.
Noha már a második világháború előtt is rendeztek versenyeket Brazíliában (egy Rio de Janeiró-i utcai pályán), a Forma–1 mezőnye még sokáig nem körözhetett az országban. A nemzet legnagyobb riválisának számító Argentína azonban amellett, hogy már a kezdetektől adott rendkívül sikeres pilótákat a sportágnak, az ötvenes években nagydíjaknak is kezdett otthont adni. Így aztán
amikor Emerson Fittipaldi jóvoltából megjelent az első ígéretes brazil pilóta, az ország nem habozott és azonnal pályázott egy F1-es futamra
a São Paulo külvárosában épült interlagosi pályával – ezt a lehetőséget pedig a sikerrel zárult 1972-es tesztversenyt követően meg is kapta.
Onnantól kezdve a 20. században végig a szezon első vagy második hétvégéjét rendezték meg Brazíliában és a helyiek lelkesedését még jobban meghozta, hogy az első három évben egyaránt a város szülöttje nyerte meg a futamot. 1973-ban és 1974-ben Fittipaldi tudott győzni, 1975-ben pedig az élete egyetlen F1-es sikerét szerző José Carlos Pace ért célba elsőként azután, hogy a szintén első sikerére hajtó Jean-Pierre Jarier műszaki hiba miatt kiesett az élről.
Pace nevét máig is őrzi a pálya, ugyanis a halálát követően róla nevezték el az interlagosi aszfaltcsíkot.
A komoly fizikai igénybevételt jelentő pálya sok nehéz kanyarral, nagy szintkülönbséggel és kevés bukótérrel (és ezáltal kevés tévedési lehetőséggel) rendelkezett, ám ami a legjobban fájt a pilótáknak, az a durva felülete volt. A hepehupás aszfalt ugyanis
az 1982-ig használt szívóhatású ("ground effect") autókkal sokkal jobban érezhető volt, amit körülbelül az idei év elején tapasztalt pattogás jelenségéhez lehet hasonlítani – mindezt jóval egyenetlenebb pályán.
Ezért aztán 1978-ban a riói Jacarepaguá pályára költözött a Brazil Nagydíj, amíg fejlesztették Interlagost, ám a hely 1979-re sem volt ideális autóversenyzésre. Ennek ellenére a következő két szezonban visszatelepedett az F1 mezőnye Interlagosba, ugyanis
a mocsárra épült riói pálya egyes részei kezdtek belesüllyedni a puha talajba,
így a kettő közül még mindig a São Pauló-i volt a jobb választás.
A nyolcvanas években azonban Jacarepaguá több okból is visszakapta a lehetőséget. Elsősorban azért, mert felújították, de közrejátszott a városból származó Nelson Piquet berobbanása és a São Pauló-i népességnövekedés is, amely miatt az interlagosi pálya környezetében jelentősen elszegényedett városrészeket láthattak volna a televíziónézők.
A legtöbb kanyar a riói aszfaltcsíkon is hosszú és gyors volt, néhány közülük ráadásul dőlt is. A márciusi futamok nagy része ráadásul nagy melegben és magas páratartalom mellett zajlott, így a pilóták számára nagyon megerőltető volt és sokan teljesen kimerültek a versenyek végére.
1981-ben még inkább az került a középpontba, hogy a Williams-Ford bokszából – az év második futamán(!) – adott csapatutasítást megtagadta Carlos Reutemann, így nem engedte el Alan Jonest, hanem az argentin nyerte meg a futamot. Egy évvel később viszont már a fáradtság játszotta a főszerepet, a versenyt a hazaiak legnagyobb örömére megnyerő
Piquet ugyanis a kimerültségtől összeesett a dobogó tetején. Ráadásul a mérlegelés során Piquet és a másodikként záró Keke Rosberg autóját is túlságosan könnyűnek találták, így utólag mindkettejüket kizárták a versenyből,
amellyel Alain Prost ölébe hullott a győzelem. Piquet később 1983-ban és 1986-ban is tudott nyerni a hazai pályáján, amivel némileg feledtette a fájó emlékeket.
A nyolcvanas évek második felére egy másik brazil legenda is megjelent a sportágban: Ayrton Senna. Az első mclarenes versenyét 1988-ban éppen a hazájában teljesíthette, ám az időmérő megnyerése után másnap nagy balszerencse érte. A felvezető kör közben elromlott a váltó a kocsijában, így a tartalékautójába ült át és a bokszból kellett rajtolnia. A tempófölényét mutatta, hogy féltávhoz közeledve a második helyig tudott visszazárkózni, ám ekkor felmutatták neki a fekete zászlót, ugyanis túl későinek ítélték meg az autócserét és ezért a kizárás sorsára jutott.
A kimerültség okozta összeesés az utolsó riói futamon, 1989-ben is jelen volt: Bernd Schneider és Eddie Cheever ütközése után a német éppen számonkérte volna az amerikai riválisát, amikor az az autójából kiszállva a földre rogyott és csak segítséggel tudott felállni.
A São Paulóban született Ayrton Senna sikerei arra késztették a város vezetőit, hogy 15 millió dolláros befektetéssel megújítsák az interlagosi pályát, ami az egyenletessé tétele mellett a lerövidítését is magába foglalta. Rögtön úgy tűnt, hogy minden pénzt megért az ötlet, a hazaiak kedvence ugyanis vezette az 1990-es nagydíjat, ám ütközött Nakadzsima Szatoruval, aminek következtében végül csak harmadik lett. Még fájóbb volt a brazilok számára, hogy a futamot a múltbeli párharcok miatt finoman szólva sem népszerű Prost nyerte meg. Egy évvel később hasonlóan alakult a verseny: a fölényesen vezető Sennát ezúttal az egyik vetélytársa helyett egy váltóhiba hátráltatta, ám
mégis meg tudta nyerni a Brazil Nagydíjat, amelynek a végére annyira elfáradt, hogy nem tudott egyedül kiszállni a McLarenjéből.
Senna még egyszer, 1993-ban is meg tudta nyerni a hazai versenyét, amikor az eső jelentősen befolyásolta a futamot. Már a rajtnál – mielőtt megérkezett a csapadék – négyen kiestek,
az eső megjelenése után pedig néhány körön keresztül teljes káosz alakult ki és össze-vissza csúszkáltak a pilóták – így esett ki többek között az élről Prost is.
A brazilt azonban semmi nem zavarta meg, így nagy különbséggel nyert. Élete utolsó Brazil Nagydíján már nem járt szerencsével, az 1994-es futam hajrájában ugyanis Michael Schumacher üldözése közben megpördült és kénytelen volt feladni a versenyt.
Schumacher 1995-ben is nyert Interlagosban, ám a futamot követően őt és a második helyen végzett David Coulthardot kizárták, amiért illegális üzemanyaggal tankolták meg az autóikat. Utólag mégis megtarthatták a helyezéseiket, ugyanis nem a csapat vagy a pilóták, hanem az üzemanyag-szállító cég hibázott, a két konstruktőrt (a Benettont és a Williamset) viszont így is megbüntették 200 ezer dollárra.
Érdekesség, hogy ahogyan ebben a két évben, úgy innentől 2000-ig mindig a későbbi világbajnok nyerte meg a brazíliai versenyt. 1997-ben ezt Jacques Villeneuve egy rajtbalesetet követően, a tartalékautójával tette meg, 1998-ban Mika Häkkinen pedig úgy, hogy az utolsó pillanatokban kapta meg az engedélyt az indulásra a sokáig szabálytalannak tartott fékrendszerének felülvizsgálata miatt.
2001-ben a Schumacher testvérpár az első sorból indulhatott, mégis Coulthard és az első sikeréért harcoló Juan Pablo Montoya harcolt a győzelemért.
A kolumbiai féltávnál nagy különbséggel vezetett, ám Jos Verstappen megtorpedózta a Williamsét, így a futam végén Coulthard örülhetett.
A 2003-as szezon hozta el mindmáig az egyetlen teljesen esős Brazil Nagydíjat, ez pedig hatalmas káoszhoz vezetett. A 20 fős mezőny több mint fele balesetet szenvedett a futam során, közülük az utolsót – egyben a verseny végét jelentőt – Mark Webber és az ő leszakadt kerekét telibe találó és később kórházba szállított Fernando Alonso. Az akkori szabályzat szerint a piros zászlóval leintett versenyek végeredményét az utolsó előtti teljesített kör végének állása adta.
A szervezők úgy számolták, hogy az 53. kört kell így figyelembe venni, ahol Kimi Räikkönen vezetett, így a finn kapta a győztesnek járó trófeát. Néhány nappal később azonban felülvizsgálták az eseményeket és kiderült, hogy az 54. körben Räikkönent megelőző Giancarlo Fisichella már elkezdte az 56. kört a piros zászló lengetésekor, így utólag az olasznak adták az első helyet,
amely számára az első, a Jordan csapatnak pedig az utolsó volt a karrierje során. Alonso pedig a balesete ellenére így egy harmadik hellyel gazdagodott.
2004-től az év elejéről a szezon végére került át a Brazil Nagydíj, hat alkalommal ráadásul az idényzárót rendezték meg Interlagosban. Így volt ez 2006-ban, ami úgy tűnt, Michael Schumacher karrierjének utolsó versenye lesz. A német a nyolcadik vb-címére ugyan már nem pályázott nagy eséllyel (nyernie kellett volna, miközben Alonso pont nélkül zár), így is emlékezetes teljesítményt nyújtott, ugyanis
egy defekt miatt előbb visszaesett a 19. helyre, majd mégis sikerült negyedikként befejeznie a futamot.
Csapattársa, az új hazai kedvenc, Felipe Massa viszont ennél is eredményesebb volt, aki rajt-cél győzelmet aratva szerezte meg pályafutása második sikerét.
Massa a következő két évben is kulcsfontosságú szereplője volt a hazai nagydíjának. 2007-ben csapattársát, Räikkönent segítette világbajnoki címhez azzal, hogy átengedte neki a győzelmet, miközben maga mögött tartotta Fernando Alonsót. Igaz, ez önmagában nem lett volna elég a finn vb-sikeréhez, ugyanis az is kellett hozzá, hogy Lewis Hamilton ne végezzen a legjobb hat között. Ám ez is teljesült, a rosszul rajtoló és váltóproblémával is küzdő brit ugyanis hetedikként végzett, így
a 110 ponttal záró Räikkönen egyetlen ponttal megelőzte a pontversenyben Hamiltont és Alonsót, amellyel mindmáig a Ferrari utolsó világbajnokává vált.
Hasonlóan alakult a 2008-as verseny is. Massa egyértelműen a leggyorsabb volt a mezőnyben, ezúttal a saját vb-címéért küzdött – az éllovas Hamiltonnak azonban elég lett volna az ötödik hely is ahhoz, hogy a megszerezze a végső győzelmet. A rajt előtt nem sokkal elkezdett esni az eső, ám ez csak rövid ideig tartott, így Hamilton magabiztosan tartotta a vb-címet érő pozícióját.
Az utolsó nyolc körre viszont ismét megérkezett az egyre intenzívebb csapadék.
A teljes élmezőny a bokszba ment átmeneti esőgumikért, kivéve Timo Glockot, aki a Toyotával szerencsét próbált és a slickeken maradt. Hamilton az ötödik helyre tért vissza a kerékcsere után, ám a mögötte haladó Sebastian Vettel sokkal jobban érezte a körülményeket, így egy körrel a vége előtt a brit elé került.
Hamiltonnak szüksége volt egy előzésre ahhoz, hogy ő legyen a világbajnok – ám gyorsan fogytak a méterek,
Massa és a többi dobogós pedig már be is ért a célba, a Ferrari-bokszban pedig üdvrivalgásban törtek ki a szerelők és a Massa család. Glock gumijai azonban teljesen elfogytak, az utolsó kanyarban pedig Vettel után Hamilton is elment mellette, aki így az ötödik hellyel elcsendesítette a hazai közönséget és a ferrarisokat.
A következő öt évben a Red Bull örülhetett Interlagosban – négyszer a futam megnyerésével, egyszer pedig a vb-cím bebiztosításával. Utóbbi 2012-ben történt, amikor – Schumacher valóban utolsó F1-es futamán – az egymással csatázó Vettel és Alonso közül előbbi megpördült és a 22. helyre esett vissza a rajt után. Az esőáztatta szezonzárón azonban innen
egészen a hatodik helyig felzárkózott a német, és mivel Alonso Jenson Button mögött csak másodikként zárt, így Vettel lett a világbajnok.
Egy év múlva egy ennél sokkal könnyedebb szezon utolsó futama teljesen más okból volt Vettel számára emlékezetes, ugyanis
a Brazil Nagydíjon sorozatban a kilencedik sikerét szerezte, amivel mindmáig tartja ezt a rekordot.
A Red Bull-korszak után Mercedes-éra következett, ez pedig Interlagosra is érvényes volt. 2014-ben, 2015-ben és 2016-ban is kettős győzelmet arattak az Ezüstnyilak, méghozzá nagy dominanciával, így leginkább mögöttük zajlottak az izgalmak. Elsősorban 2016-ban volt emlékezetes a futam, amikor az eső sok balesetet, a visszavonulását tervező Massa könnyeit és Max Verstappen szenzációs hajráját hozta. A rossz gumistratégiát választó Red Bull holland pilótája
16 körrel a vége előtt még csak a 16. helyen állt, mégis a dobogón zárt.
Verstappen 2018-ban az első győzelmét is megszerezhette volna Interlagosban, ám Esteban Ocon mindenáron el akarta tüntetni a körhátrányát, a holland pedig nem számított erre, így mindkettőjüket megpördítette. Hiába szerezte meg Verstappen a második helyet Hamilton mögött, a dühe okozta vita pedig egészen tettlegességig fajult.
A 2019-es Brazil Nagydíjon már semmi nem állíthatta meg a hollandot, és megszerezte az első győzelmét Dél-Amerikában. Verstappen 12 körrel állt az élre egy biztonsági fázist követően, ám a két Ferrari összeakadását és kiesését követően a hajrát nagy izgalomban várhatta. Csapattársa, Alexander Albon ugyanis komoly fenyegetést jelentett rá az utolsó két körben – pontosabban jelentett volna, hiszen a célul szintén a győzelmet kitűző
Hamilton túl vehemensen próbálta megelőzni a thait és kilökte őt.
Verstappen így könnyedén őrizte meg az első helyet, mögötte pedig Pierre Gasly és Hamilton állt fel a dobogóra. A futamot követően azonban a britet ötmásodperces büntetéssel sújtották, így Gaslyhoz hasonlóan Carlos Sainz is pályafutása első dobogós helyezését ünnepelhette.
Brazília elnöke, Jair Bolsonaro még 2019 tavaszán jelentette be, hogy az ország nagydíját visszaköltöztetné Rio de Janeiróba, ám nem a 2016-os olimpia miatt lebontott Jacarepaguára, hanem egy új pályára. Tovább növelte ennek az esélyét, hogy
a koronavírus-járvány miatt eltörölték a brazíliai versenyhétvégét (is), amit a csődtől tartó interlagosi szervezők nem vettek jó néven.
2020 végén mégis elvetették az új pálya megépítésére vonatkozó terveket elvetették és 2025-ig szóló szerződést kötöttek Interlagosszal. Ám Rio polgármestere megígérte, hogy a jövőben megfelelő helyszínt találnak a Brazil Nagydíjra, így elképzelhető, hogy São Paulo már nem sokáig ad otthont F1-es futamnak.
Tavaly így még a régi pályára tért vissza a mezőny, ráadásul immáron São Pauló-i Nagydíj néven. A sprintkvalifikációt tartalmazó hétvégét Hamilton uralta úgy is, hogy – Verstappen érintése után – szabálytalan légellenállás-csökkentő rendszer (DRS) miatt kizárták az időmérőről. A brit azonban a sprinten az ötödik helyig lépett előre, majd új erőforráselemmel (és ezáltal újabb ötrajthelyes büntetéssel) a tizedik pozícióból indulva is könnyedén nyerte meg a versenyt.
Noha Massa visszavonulása óta nem indult hazai pilóta a Brazil Nagydíjakon (és a teljes Forma–1-ben is csak a 2020 végén Romain Grosjean helyére beugró Pietro Fittipaldi képviselte Brazíliát), a közönség továbbra is évről évre lelkesen fogadja a mezőnyt. Ez nem véletlen, ugyanis az eddigi 49 alkalommal sosem lehetett panasz az izgalmakra: rengeteg világbajnoki cím dőlt el itt drámaibbnál drámaibb módon és sokszor nem lehettek biztosak benne, hogy azokat a pilótákat látják ünnepelni a dobogón, akik valóban az első három helyen zártak. Tehát hiába dőlt már el a legtöbb lényegi kérdés az idei összetettben, az év utolsó sprintfutamos hétvégéjén garantálható, hogy a Brazíliában megrendezett ötvenedik nagydíjat is megéri az elejétől a végéig követni.
origo.hu
Dancing with the Stars: megvan a negyedik kieső
origo.hu
Alig takarja valami a szexi fitneszedző nagy melleit - képek
metropol.hu
Most jött: lángokban áll az M4-es, teljes útzár van, erre el se indulj
mandiner.hu
Pimasz trükkel játssza ki a betétdíjas rendszert a magyar üdítőitalgyártó
ripost.hu
Soha többet nem durran ki a hurka, ha beveted ezt a trükköt
hirtv.hu
Életét vesztette három magyar egy ausztriai balesetben
origo.hu
Biden engedélyezte az ukránoknak, hogy amerikai fegyverekkel lőjék Oroszországot
mindmegette.hu
Unod a hagyományos palacsintát? Próbáld ki a venezuelai cachapát, ami édesen és sósan is mennyei
origo.hu
Nemzetek Ligája: ők lehetnek a magyar válogatott osztályozós ellenfelei
origo.hu
Adriano, a foci legnagyobb eltékozolt tehetsége
origo.hu
Andrei Mangra komoly függőséggel küzd
origo.hu
