A jövő versenyautójától jutottunk el egy kiégett roncs sokkoló látványáig - videó

A magyar-osztrák határtól alig 70 kilométerre van egy hely, amit mindenkinek látnia kell. Aki szereti a Forma–1-et, annak azért, aki nem, annak pedig azért. A bécsi METAstadt ad otthont az F1 második hivatalos kiállításának, amely elképesztő látványosságokat tartalmaz a sportág múltjából, jelenéből és jövőjéből egyaránt. A helyszínen jártunk.

Az F1 történetét bemutató kiállítás először tavaly, március 24-én nyílt meg Madridban, ahol augusztus 20-ig lehetett megtekinteni a különböző pilóták és csapatok által felajánlott, felbecsülhetetlen értékű ereklyéket. A spanyol fővárosban akkora sikere volt a tárlatnak, hogy a Forma-1 és az F1 Exhibition nevű szervezet már októberben bejelentette, hogy 2024. február 2-án Bécsben máris megnyílik az újabb kiállítás. Tim Harvey, a kiállítás kurátora már tisztázta is, hogy 

a következő években is azt tervezik, hogy a világ nagyvárosaiba elviszik a tárgyakat, azaz állandó helyett "csupán" időszaki kiállításokra kerül sor a jövőben

 – azokat viszont hónapokon keresztül látogathatják az érdeklődők. Így van ez Bécsben, a METAStadtban is, ahol várhatóan júniusig mutatják be a Forma–1 történetét. A magyar rajongók számára kedvező ez a helyszín abból a szempontból, hogy előzetes időpontfoglalás esetén viszonylag kis költséggel el lehet jutni oda, majd a megtekintés után vissza, mindezt egy nap leforgása alatt. Így tettünk mi is.

A belépés után természetesen Niki Lauda az első, akit meg lehet látni
Fotó: Origo

Az esemény 3000 négyzetméteren, 7 különböző, tematikus szobában várja a látogatókat minden egyes nap. Már 25 eurótól lehet vásárolni jegyeket félórás idősávokra, de amint valaki bemegy, az már nincs megszabva, hogy mikor hagyja el a kiállítást. Belépés után az osztrákok háromszoros Forma–1-es világbajnoka, Niki Lauda fényképe és az ismert „a Forma–1-ben csak akkor nyersz, ha túlélsz" mondása előtt lehet felvenni a fejhallgatókat, amelyeken keresztül angol vagy német nyelven hallgathatóak a különböző dokumentumfilmek, amelyeket a bejárás során vetítenek.

 

Volt egyszer egy Forma–1

Ezt a nevet kapta az első szoba, ahol rögtön órákat el lehet tölteni. A szekcióban a szervezők szerint korábban még soha, sehol nem látott fényképek és felvételek segítségével tehettünk utazást az F1 elmúlt évtizedeiben. A teremben három autót állítottak ki: egy 1956-os Maserati 250F mögött egy 1988-as Ferrari F1/87/88C áll, ezt pedig a 2020-as AT01-es AlphaTauri követi. Mindhárom autó legendás a maga nemében, hiszen a Maseratival Stirling Moss, a Ferrarival Gerhard Berger, az AlphaTaurival pedig Pierre Gasly tudott az adott évben, lényegében esélytelenként győzni. Szigorúan karnyújtásnyi távolságból figyelhetőek meg a járművek, így 

nagyon látványosnak hatott, hogy mennyivel hosszabb és összetettebb volt Gasly autója az előző évezredbeli autóknál.

Pierre Gasly 2020-as AlphaTaurija az első modern autó, ami feltűnik a kiállításon
Fotó: Origo

A terem folytatásában dokumentumfilmeket és leírásokat láthattunk a Forma–1 történetének különböző korszakaiból, így a sportág technikai és biztonsági fejlődése egyaránt szembetűnő volt. Sir Jackie Stewart nyilatkozata egyenesen megdöbbentő, amikor szinte természetességgel a hangjában említette azt, hogy gyakran halt meg a szemük láttára barát és versenytárs, de akkoriban szinte muszáj volt ezen azonnal túllépniük. Ezt tetézte, amikor a képernyőre 

kiírták annak a 86(!), korábbi Forma–1-es pilótának a nevét Joe Frytól Justin Wilsonig, akik valamilyen sorozatban, versenybaleset következtében haltak meg.

Legendás világbajnokok mellszobrai
Fotó: Origo

Pilóták és párharcok

A következő terembe, amely a Pilóták és párharcok nevet kapta, olyan folyosó vezet, amelyen az F1 legnagyobb alakjainak szobra van kiállítva – Sebastian Vettel és Max Verstappen ugyanakkor valamiért hiányzik a sorból a legeredményesebbeket tekintve. A teremben aztán, a neve alapján adott módon a legendás pilóták rivalizálása áll a középpontban, így Nigel Mansell és Nelson Piquet, Michael Schumacher és David Coulthard, valamint Max Verstappen és Lewis Hamilton párharca is részletezésre került.

A kiállított Forma–1-es sisakok egy hatalmas szekrényt foglalnak el
Fotó: Origo

 A picit talán túlzsúfolt szobában ezen felül gyermekkori képek, videók és (gokartos) felszerelések is találhatóak, de 

ki van állítva több tucatnyi eredeti(!) sisak, rengeteg overál, és egy rajtrács is,

 amelyen látszik, hogy az egyes korszakokban milyen felszereléssel, milyen üléspozícióban versenyeztek a pilóták. A szekcióban található még a kiállítás egyetlen interaktív játéka is, amelyben megvizsgálható, hogy egy saját szempontrendszer (pole pozíció vagy futamgyőzelem, dobogó vagy siker, csapattárshoz vagy másokhoz viszonyított eredmény számít inkább) szerint ki az F1 valaha volt legjobb versenyzője.

Időrend szerint felépített rajtrács, a jelen pozíciójától az évtizedekkel ezelőttiig
Fotó: Origo

Dizájn forradalom

A harmadik és a negyedik rész az F1 technikai, technológiai fejlődésébe enged bepillantást – rendkívül látványos, mekkora is ez a fejlődés. Ezek a termek különösen azok számára érdekes, akiket a Forma–1 műszaki szempontból is vonz, ők viszont minden lehetséges elemét megvizsgálhatják a technológiai háttérnek. A legapróbb alkatrésztől a leglátványosabb elemig, minden korszakból találunk itt érdekességet, és rájöhetünk, hogy mennyire tökéletesítve van minden a csapatok által azért, hogy az ezredmásodpercek az adott istálló mellett döntsenek a pályán. Egy 1963-as Ferrari 156B és egy 2011-es Red Bull RB7-es, a következő szobában pedig Max Verstappen 2020-as Red Bull RB16-osa ráadásul a maga teljes pompájában körüljárható.

Max Verstappen 2020-ban használt RB16-osa
Fotó: Origo

A harmadik teremben ezenfelül bemutatják a McLaren néhány évvel ezelőtt készített tervét a jövő autójáról és arról, hogy 

2050-ben talán már az egész Forma–1 irányítását a mesterséges intelligencia veszi át.

Negyed évszázad múlva így nézhet ki a McLaren Forma–1-es autója
Fotó: Origo

A negyedik terem inkább biztonsági szempontból mutatja be a különböző alkatrészeket és a technikai fejlődést, így a pilótákat védő rendszerekbe, a különböző gumiabroncs-típusokba, az aerodinamikai és elektronikai elemekbe, és magába a gyári életbe is betekintést nyerhetünk. Elképesztő volt még jobban megérteni, hogy amit mi hétről hétre a képernyőn látunk, az valójában több ezer ember, több éves munkája gyártással, előkészülettel, formázással, finomítással, teszteléssel és megvalósítással együtt.

 

Túlélés – Romain Grosjean balesete

A negyedik teremből kilépve le kell venni a fejhallgatókat, mert már nincs rá szükség. Ám amint beléptünk az ötödik szobába, világossá vált, hogy miért nem kibeszélik az emberek az elmúlt órákban hallottakat, hanem síri csendben állnak továbbra is. 

A szekció ugyanis a Túlélés nevet kapta, és ebben egyetlen tárgy látható: Romain Grosjean 2020-as Bahreini Nagydíjon használt Haasának maradványa. 

A roncs kiállítását az amerikai istálló tulajdonosa, Gene Haas engedélyezte, ugyanis az még ilyen formában is a csapatot illeti meg. Az autó maradványa olyannyira érzékeny, hogy speciális bánásmódot igényel, kizárólag kesztyűben lehet hozzányúlni – no, persze nem a látogatóknak, ezért a biztonság kedvéért ezt a Haas-roncsot üvegfal mögött is tartják. 

Romain Grosjean egykori Haasának kiégett roncsa a kiállítás legsokkolóbb látnivalója
Fotó: Origo

A háttérben pedig – miközben elképedve lehet gondolkodni azon, hogy ebből az izéből, amelyen sértetlenül ott van a HALO fejvédő szerkezet (glória), hogyan is volt képes kimászni egy ember élve, és lényegében sértetlenül, – levetítik azt, ahogyan Grosjean nem sokkal a bahreini rajt után a pálya melletti szalagkorlátba csapódott, autója kettétört és kigyulladt. 28 másodpercig a lángok között volt, mégis megúszta azzal, hogy megégett a bal keze. A VF-20-as autó becsapódás előtt mért utolsó sebessége 

221 kilométer/óra volt, magánál az ütközésnél pedig 67 G-s erőhatást mértek a műszerek. 

A roncsot a baleset után két évig letakarva tartották, majd először Madridban került kiállításra – a bécsi látogatók tehát minden szempontból ritka, és sokkoló jelenségnek lehetnek szemtanúi.

Úton a kijárathoz

Már azt hihettük, hogy Grosjean autójának roncsa volt a csattanó, ám nagyot tévedtünk. Ugyanis szinte rögtön a szobát elhagyva belefutottunk az Osztrák Nagydíj történetét bemutató szobába, az ikonikus spielbergi pillanatok mellett pedig természetesen a Red Bull legfontosabb embereit és a legnagyobb osztrák pilótákat (Lauda és Berger mellett az egyetlen poszthumusz világbajnok, Jochen Rindtet) sorolják fel.

Az Osztrák Nagydíjon megszerezhető, pályaalakú trófea is ki van állítva
Fotó: Origo

Rövid várakozás után aztán egyszerre, csoportosan el lehet jutni az utolsó terembe, amelybe belépve olyan, mintha a pitwallon találnánk magunkat. Nézegethettük és vizsgálhattuk azokat a képernyőket és az azokon található adatokat, amelyeket a csapattagok is figyelnek a nagydíjhétvégéken – ám mielőtt alaposan elmélyülhettünk volna benne, minden elsötétült. Következett ugyanis egy pár perces kisfilm a Forma–1 történetének legemlékezetesebb pillanatairól, amit panorámaszerűen vetítettek – ám éppen ezért egyszerre nagyon nehéz volt mindenfelé figyelni, ráadásul a terem közepén egy oszlop is akadályozta a kilátást. Ettől az apró problémától eltekintve azonban valóban odafigyeltek a szervezők mindenre, hogy lélegzetelállító és részletgazdag kiállításon tanulmányozhassák az érdeklődők az F1 történelmét. A szuvenírboltok és a kijárat felé menet ráadásul éppen Kimi Räikkönen ikonikus, 2012-es rádióüzenetével búcsúzik a tárlat: „Hagyjatok békén, tudom, mit csinálok!”

Kimi Räikkönen emlékezetes mondatával jutottunk el a kijárathoz
Fotó: Origo

Madridban akkora sikere volt a Forma–1-es kiállításnak, hogy az idei év elején bejelentették, hogy a főváros ad otthont 2026-tól a Spanyol Nagydíjnak. Kérdés, hogy Bécs és a leendő rendező városok is tervezhetnek-e majd hasonlót. Az F1 törekvései és a kiállítás okozta hirtelen népszerűség miatt egyáltalán nem elképzelhetetlen.

Kapcsolódó cikkek