A magyar sztárfocista egy pedofil és egy rablógyilkos közé került a börtönben

A magyar labdarúgó-válogatott június 15-én megkezdi Európa-bajnoki szereplését a címvédő portugálok ellen. Ebből az alkalomból sorozatunkban a magyar futball korábbi klasszisait, Eb-n és világbajnokságon szerepelt játékosait keressük fel. Az első részben az 1972-es Európa-bajnokságon szerepelt csapat kulcsjátékosát, Bálint Lászlót kérdeztük, a második fejezetben a csapattárs, Dunai Antal idézte fel az emlékeit. Ezúttal következzen Sallai Sándor, aki két világbajnokságon, 1982-ben és 1986-ban is a magyar válogatott kulcsjátékosa volt, mégis a bundaügy kettétörte a karrierjét. Az 55-szörös válogatott futballista ma sem tagadja elkeseredettségét, ám azt is elárulja, mi történt a szovjetek elleni 0-6 előtti napokban. Azzal kapcsolatban viszont boldog, hogy unokaöccse, Sallai Roland méltó utódja a magyar válogatottban. Nagyinterjú.

A labdarúgó NB I-ben a Debrecen és a Honvéd csapatában szerepelt. Miként fogadta, hogy a kispestiek majdnem kiestek, és a Loki is csak nagy nehézségek árán jutott fel?
Már eleve, hogy a Debrecen tavaly nyáron a kiesés sorsára jutott, óriási negatív élmény volt számomra. Az elmúlt idényben sok változáson ment keresztül a csapat, új vezetők jöttek, edzőcserék történtek, a játékosállomány is átalakult.

A lényeg, hogy az ország második legnagyobb városának ismét NB I-es labdarúgócsapata van.

A DVSC fejutását Sallai Sándor is megünnepelte Forrás: MTI/Czeglédi Zsolt

A Honvéd idei vergődése kissé érthetetlen, megfoghatatlan számomra, pláne a tavalyi ötödik hely és a Magyar Kupa-győzelem után; úgy gondoltam, egy „magyaros" játékosállománnyal, hazai edzővel minimum középcsapat leszünk. Nyilván a koronavírus is közbeszólt, de a járvány a többi vetélytárs dolgát is megnehezítette. A vigasz az lehet, hogy innen már csak előre lehet lépni, és a következő szezonban ismét a dobogót kell megcélozni.

Miként fogadta, hogy Dzsudzsák Balázs újra a Debrecen játékosa lett? El tudja képzelni, hogy ismét válogatott lesz?
Gyakran fordul elő, hogy a külföldön játszó futballisták hazatérnek nevelő egyesületükbe. Balázst nyilván a segítő szándék vezérelte és nem az anyagiak.

Ám azzal, hogy a másodosztályba tért haza, lemondott a válogatottságról, hiszen Marco Rossi tartotta magát az elveihez.

Az, hogy Szoboszlainak türelmi időt adott, szerintem belefér, hiszen mégis csak Dominik rúgta ki az Eb-re a válogatottat, ráadásul egy nagyon jó magyar csapat állt össze. Balázs egy korszakos játékos, mindenkinek van példaképe, nekem is volt, de a keret összeállítását azért bízzuk a szövetségi kapitányra.

Önnek ki volt a példaképe?
Amikor kissrác voltam, a Johan Cruyff vezette Ajax és a holland válogatott élte a fénykorát, rajtuk nőttem föl,

Cruyff miatt szerettem volna én is válogatott futballista lenni. Hála Isten megadta a sors, hogy ez összejött, és olyan világsztárok ellen játszhattam, mint például Lothar Matthäus, Pierre Littbarski, Ruud Gullit, Marco van Basten, Michel Platini és Diego Maradona.

Egy nyilatkozatában azt mondta: mégis megcsömörlött a magyar futballtól. Nem nehéz kitalálni, miért, hiszen egy utólag elővett, 1986-os bundabotrány kapcsán Sallai Sándor volt a legnagyobb név, amelyet bedobtak, ahogy említette, önnel akartak példát statuálni.
Ezzel a mondvacsinált üggyel az egész életemet tönkretették, erkölcsileg és anyagilag is ellehetetlenítettek, a házasságom is ráment. 28 évesen a pályafutásom csúcsán voltam, a spanyol Real Oviedo hívott, már aláírt szerződésem volt az elsőosztályú klubbal.

Azonban a magyar futball illetékesei úgy döntöttek, hogy rendet raknak a sportágban, egy 1986-os Debrecen–Honvéd meccset vettek elő, s mivel kellett egy ismert név, engem dobtak be. Így ahelyett, hogy a Real Madrid és a Barcelona ellen játszottam volna, előzetesbe kerültem, egy pedofil és egy rablógyilkos közé kerültem.

Utólag kiderült: ők is csupán beépített emberek voltak, azt hitték, hogy esetleg ki tudnak szedni belőlem valami használható infót.

A Magyarország-Brazília válogatott labdarúgó mérkőzés 1986. március 16-án a Népstaionban. A képen Sallai Sándor és Alemao küzd a labdáért Forrás: MTI/Németh Ferenc

De erre esély sem volt, hiszen tényleg nem történt semmi azon a mérkőzésen. Már bajnokként utaztunk Debrecenbe, borzalmas kánikulában játszottunk egy jó meccset, és hazajöttünk. Egy hétig voltam előzetesben, utána az MLSZ hosszú ideig nem is vette elő az ügyet, így hiába voltam remek formában, két évig nem játszhattam.

Amikor pedig visszakaptam a játékengedélyem, valósággal elmenekültem a magyar labdarúgásból, a svájci harmadosztályú Délemonthoz, ahol először el sem akarták hinni, hogy 55-szörös válogatottként elfogadom az ajánlatukat.

Négy évig játszottam ott, és irányító középpályásként járultam hozzá a történelmi feljutásukhoz. Ezzel az üggyel nem csak nekem ártottak rengeteget, a magyar futballt is vagy 30 évre tönkrevágták, amely most kezd újraéledezni.

Ennek az újjáéledésnek ékes bizonyítéka az utóbbi időben sikert sikerre halmozó válogatott, amelynek alapembere szintén egy Sallai. Unokaöccsén, Rolandon már kiskorában lehetett látni, hogy tovább folytathatja a családi hagyományokat?
Rolit már egészen kis korától istápoltuk az édesapjával (Sallai Tibor is élvonalbeli labdarúgó volt, többek között a Debrecen, a Honvéd, a Siófok és a Szeged csapataiban játszott – a szerk.), először az Olasz Focisuliban kezdett, Siófokon folytatta, majd a Puskás Akadémiánál lett belőle NB I-es labdarúgó. De amikor nem volt edzésen, akkor is éjjel-nappal fociztunk vele.

Látszott, hogy van érzéke a játékhoz, hihetetlen robbanékony volt és gólerős.

De azért mindez kevés, ő is kellett ahhoz, hogy NB I-es, majd válogatott labdarúgó váljon belőle.

Sivas, 2020. szeptember 3. Sallai Roland a labdarúgó Nemzetek Ligája első fordulójában játszott Törökország – Magyarország mérkőzésen a törökországi Sivasban Forrás: MTI/EPA/Sedat Suna

Nagyon tanulékony volt, pár dolgot talán tőlem is megtanult, főleg a védekezésében és a helyezkedésben tudok neki segíteni, hiszen szerencsére eléggé agresszívan játszik, de a mai napig sok sárga lapot kap.

Mondtam neki, hogy bárhogy is alakul a karrierje, csak magára számíthat. Éppen ezért ha netán hullámvölgybe kerül, soha ne legyen sértődött futballista, mert egy életre eláshatja magát.

Volt egy korszaka, amikor a koordinációja kicsit megtört, de szerencsére hamar kikerült külföldre, az olasz Palermóban például azt tanulta meg, hogy már az edzésen meg kell küzdeni azért, hogy egyáltalán a meccskeretbe bekerüljön. Cipruson bajnokcsapat tagja lett, az Apoellel a BL-ben is szerepelt, többek között a Real Madrid ellen, és bár Freiburgban is voltak nehéz időszakok, súlyos sérülések, most már úgy tűnik, utolérte magát, ennek is köszönhető, hogy nem csak a klubjában, a válogatottban is stabilan számítanak rá. Ami pozitívum, hogy már fiatalon is remekül lát a pályán, és a három megoldásból pillanatok alatt választja ki a legjobbat.

Bízom benne, hogy az utóbbi időben látott jó teljesítménye az Európa-bajnokságon csúcsosodik ki.

Mi kell ahhoz, hogy eredményesek legyünk Portugália, Franciaország és Németország ellen?
Amikor elkészült a sorsolás, azt mondtuk, csak a tisztes helytállásban reménykedhetünk. De két meccset hazai környezetben, nagyrészt magyar nézők előtt játszunk, ráadásul a kerettagok többsége profi csapatokból érkezik, kellő önbizalommal és megfelelő bátorsággal lehet esélyünk.

Sallai Sándor, a magyar labdarúgó-válogatott tagjaként két világbajnokságon vett részt Forrás: MTI/Wéber Lajos

A portugálok ellen ismét jók lehetünk a döntetlenre, a németek egy hullámvölgy után érkeznek az Eb-re, a legnehezebb dolgunk pedig egyértelműen a világbajnok franciák ellen lesz. De azért bízom benne, hogy tudunk pontokat csipegetni.

Beszéljünk egy kicsit a pályafutásáról, hiszen két világbajnokságon is részt vett, a válogatottbeli debütálása igen látványosra sikeredett, hiszen a '82-es világbajnokság utolsó előtti selejtezőjén, újoncként a románok akkori ászát, Anghel Iordanescut kapcsolta ki teljesen a játékból.
Természetesen a mai napig élénken él bennem az a mérkőzés, és nem csak azért, mert ekkor debütáltam.

A Ceausescu-diktatúra kellős közepén 50 ezer katonát vezényeltek ki a mérkőzésre, ám a repülőtértől a stadionig vezető úton a román szurkolók is megfélemlítettek minket, többek között kőzáport zúdítottak ránk.

Ebben a pszichikai terrorban szerencsére sikerült megőrizni a hidegvérünket, és a 0-0-s végeredmény számunkra győzelemmel ért fel. S mivel megoldottam a rám bízott feladatot, meg is pecsételődött a sorsom: végérvényesen emberfogó vált belőlem.

Az 1982-es világbajnokságra miként emlékszik? A világrekordot jelentő, El Salvador elleni 10-1 után az ifjú Diego Maradonával felálló argentinok ellen esélyünk sem volt. Bálint László ebben a sorozatban elárulta, próbálta utolérni a futballzsenit, de hamar rájött, hogy esélye sincs erre. Mészöly Kálmán viszont önre bízta Maradona őrzését. Tényleg a lehetetlennel volt egyenlő megoldani a feladatot?
Akkoriban már egyre hatékonyabban dolgozott együtt a Mészöly Kálmán – Mezey György páros, és körvonalazódott a később sikerrel alkalmazott letámadásos, tolódásos játékunk.

Az argentin Diego Maradonát Sallai Sándor (14-es mezben) és Garaba Imre szereli az 1982-es labdarúgó vb Magyarország-Argentína mérkőzésén Forrás: MTI/LVB - AP

Ám Mészöly erre a meccsre az emberfogást hozta vissza, de Maradona zsenialitása hamar keresztülhúzta a számításainkat. Tényleg nem lehetett leszerelni, hiszen olyan ütemben tolta meg a labdát, és olyan induló sebessége volt, hogy esélyünk sem volt utolérni őt.

Belgium ellen még így is csupán 11 percre voltunk a továbbjutástól.
Ráadásul az egyenlítő találatuk előtt több bosszantó hibát is elkövettünk. Az én beadásom után vesztettük el a labdát, de Csongrádi Feri és Kerekes Attila is simán szerelhetett volna, az igazi balsors pedig Czerniatynski lövése után ért el minket.

Hiszen Mészáros Feri utólag bevallotta: ha nem akarja mindenáron megfogni a labdát, hanem csak egyszerűen szögletre üti, simán védte volna a nem túl erős próbálkozást.

Az 1986-os vébéről nyilván sokan kérdezték már: 35 év után hogy látja, mi volt az oka a szovjetek elleni összeomlásnak? Hiszen legjobb európai csapatként érkeztünk Mexikóba.
Erről hosszasan lehetne beszélni, talán könyvet is lehetne írni, de röviden csak annyit mondanék, hogy sem fizikálisan, sem mentálisan nem voltunk a topon.

Nem szeretnék összefüggés-elméleteket gyártani, de azért furcsa volt, hogy a meccs előtt a szovjet „pizsamás" katonatisztek bejárkáltak a rezidenciánkra, majd a mérkőzésen két perc alatt minden erő kiment a lábunkból, és az összes párharcról lemaradtunk.

Sallai Sándort becsúszva szereli a szovjet Rácz László a háttérben Nagy Antal figyeli az akciót az 1986-os labdarúgó világbajnokság Szovjetunió-Magyarország mérkőzésén Forrás: MTI/LVB-AP

Lehet, hogy kicsit túledzettek is voltunk, de azért az elgondolkoztató, hogy mindannyian egyik napról a másikra nulláztuk le magunkat, és egyszerre kerültünk padlóra fizikálisan. A mai napig nem tudjuk, hogy mi okozhatta ezt.

Arról nem is beszélve, hogy a mérkőzés vége után fokozatosan tért vissza az erőnk, nem véletlen, hogy a sokk után Kanadát legyőztük, és utána hiába kaptunk ki 3-0-ra az Európa-bajnok franciáktól, csupán egyetlen gólon múlt, hogy nem jutottunk tovább a csoportból.

De az a 0-6 egy akkora pofon volt, amelyből több nap után sem tértünk magunkhoz.

Mivel foglalkozik manapság? Esély sincs arra, hogy valamilyen formában a magyar futballban dolgozzon?
Az üzleti életben próbálok talpon maradni, de a koronavírus-járvány mindannyiunk életét alaposan megnehezíti. A visszatérésről pedig nem engem kell kérdezni. Úgy vettem észre, hogy a mi generációnk egész egyszerűen kimaradt a magyar futball edzői palettájáról.

Amikor visszavonultunk, még fiatalnak tituláltak minket, aztán gyorsan elrepültek az évtizedek. Nem véletlen, hogy a nyolcvanas évek Honvédjából ma már csak Dajka Laci nevével találkozhatunk néha az élvonalban, Détári Lajos évek óta nem kap komoly feladatot,

a többieknek pedig szinte az esélyt sem adták meg, hogy bizonyíthassunk. Pedig talán lenne egy-két hasznos tanácsunk a mai generációnak is.