Azután, hogy vagy Brazília, vagy Argentína az 1986 és 2002 között megrendezett öt világbajnokság mindegyikén bejutott a döntőbe, a legutóbbi négy tornán csupán a saját kontinensükön megrendezett 2014-es tornán jutottak be legjobb a négy közé. A torna végjátékában mindkét nemzeti csapat Németországtól kapott ki és lett ezüstérmes (Argentína), illetve negyedik helyezett (Brazília).
A 2006-os és a 2010-es világbajnokságon mindkét együttesnek a negyeddöntő jelentette a végállomást, legutóbb Oroszországban pedig az argentinok simán kikaptak a legjobb 16 között a végső győztes Franciaországtól. Brazília – ahogy 1994 óta kivétel nélkül mindig -, ezúttal is ott volt a nyolc között, ahol Belgiummal játszottak egy emlékezetes mérkőzést és maradtak alul.
Ezeknek a futballnemzeteknek a végjáték előtt kiesni maga a katasztrófa, olyan mély gyökerekkel és kulturális beágyazódással bír a labdarúgás mind az argentin, mind a brazil emberek számára.
Azonban a 2010-es években sokáig Dél-Amerikán belül sem sikerült úgy dominálniuk, ahogyan azt tőlük elvárják. A mélypont a 2011-es Copa América volt, amikor egyikük sem tudott az Uruguay sikerével záruló tornán elődöntőbe jutni.
Brazíliának ez a következő két tornán sem sikerült, nem úgy Argentínának, amely 2015-ben és a centenáriumi 2016-os Copán is csak büntetőpárbajban maradt alul a Chile elleni finálékban. Úgy tűnt, hogy Lionel Messi a nemzeti csapatban el van átkozva, az öt évvel ezelőtti torna után mondta le először csalódottságában a válogatottságot, részben azért, mert kihagyta a maga tizenegyesét.
Ez azóta további két alkalommal is megtörtént,
Messi a 2018-as nyolcaddöntős vb-kudarcot követően fél éven át nem is lépett pályára címeres mezben.
Hozzá kell tenni, hogy a 2018-as vb selejtezősorozatában Messi volt az, aki az utolsó fordulóban, Ecuadorban szerzett mesterhármasával egyáltalán kijuttatta a tornára Argentínát, akik az oroszországi tornán is csak szenvedtek, a franciák elleni 4-2-es vereség pedig papírforma volt.
A két évvel ezelőtti Copa Américát Brazília házigazdaként tükörsimán megnyerte, a Selecao 12 év után ülhetett fel ismét a kontinens trónjára.
Úgy lett övék a trófea, hogy a Peru elleni döntő 44. percéig gólt sem kaptak. Paulo Guerrero is csupán tizenegyesből tudta bevenni az élete formájában védő Alisson kapuját. A kapus egy normális világban jóval előrébb végzett volna az Aranylabda-szavazáson, mint a 7. hely. A torna előtt nem sokkal a Liverpoolt bravúrjaival Bajnokok Ligája-győzelemhez segítő játékosnak azonban 2019-es extraklasszis teljesítményéért be kellett érnie az először odaítélt Jasin-trófeával.
Sokatmondó, hogy egy brazil tornagyőzelem kapcsán először a kapus jutott az eszünkbe. A hazai pályán megvívott Copán sokkal inkább a csapatjátékkal értek révbe, mint az óriási cselekkel és virtuóz játékkal. Pedig nem sokkal a rajt előtt rögtön egy drámai pillanatot kellett átélnie a szurkolóknak: Neymar egy június eleji Katar elleni felkészülésen bokasérülést szenvedett, így kihagyni kényszerült az egész eseményt.
Alisson – Dani Alves, Marquinhos, Thiago Silva, Alex Sandro – Casemiro, Arthur – Everton, Coutinho, Gabriel Jesús – Firmino
– így nézett ki a szövetségi kapitányi pozíciót immáron öt éve betöltő Tité alapcsapata. A közös pont bennük az volt, hogy az akkor még otthon a Grémióban futballozó Evertonon kívül mindannyian valamelyik európai topligában játszottak.
Sokak szerint azáltal, hogy a legjobb brazilok már nagyon fiatalon átjönnek Európába, elveszítik legnagyobb erényüket: a lazaságba öntött virtuozitásukat.
Ennek ellenére a legjobb csapat valóban az övék volt 2019 nyarán, amit a Messivel felálló Argentína ellen 2-0-ra megnyert elődöntőben is bebizonyítottak. Utóbbiak számára a visszavágás igencsak édesre sikerült. Idén nyáron, a koronavírus-járvány miatt Kolumbia és Argentína helyett ismét Brazíliában, zárt kapuk és az eredeti tervekhez képest egy évvel később megrendezett Copa döntőjében Ángel Di Maria góljával ők voltak a jobbak.
Argentína 1993 után ismét megnyerte a Copa Américát, Lionel Messinek pedig végre meglett pályafutása első felnőtt trófeája a válogatott tagjaként is.
Az argentin zseni végig vezére tudott lenni a csapatnak, négy gólt rúgott és a torna legértékesebb játékosának is megválasztották. Ha leírtuk a brazilok 2019-es alapcsapatát, akkor illetlenség lenne a pár hónapja a csúcsra felérő argentinokét kihagyni:
Emiliano Martínez – Montiel, Romero, Otamendi, Acuna – Rodrigo De Paul, Paredes, Lo Celso – Nico González, Lautaro Martínez, Messi
– a vb-kudarc után kinevezett Lionel Scaloni a kispadról olyan sztárokat küldhetett be a pályára, mint Alejandro Gómez, Ángel Correa, vagy a döntőben kezdőként szereplő Di María.
Amikor 2020 szeptemberében meghatározták a dél-amerikai vb-selejtezők mérkőzéseinek a sorrendjét, akkor Brazília a 3. volt a világranglistán, a 9. helyen álló Argentínát pedig a 6. pozícióban tartózkodó Uruguay is megelőzte. Egy évvel később a Copa Americán és a kvalifikációban történtek következtében a brazilok a 2., az argentinok a 6. helyre jöttek fel, Uruguay pedig lecsúszott a 12. pozícióba.
A tavaly október óta zajló selejtezőkön Brazília eddigi 11 mérkőzéséből csupán Kolumbia ellen veszített pontot,
így szinte biztos vb-résztvevőnek mondhatja magát úgy, hogy még hétszer pályára kell lépnie. A gólkülönbsége szintén impresszív, 26 lőtt góljára mindössze négy kapott jut. Neymar már 70 gólos a brazil válogatottban, és már csak héttel van lemaradva Pelétől.
Igaz, a PSG klasszisának teljesítményét valamelyest árnyalja, hogy a góljainak 60%-át, 42-t barátságos mérkőzéseken szerezte. Mivel Messi szeptember elején Bolívia ellen szerzett mesterhármasával nemcsak hogy utolérte, de meg is előzte e tekintetben az idén 80. születésnapját ünneplő legendát, így már az argentin zseni minden idők legeredményesebb dél-amerikai futballistája a maga 80 találatával.
Nyáron Messi és Neymar útja négy év után ismét összefonódott, amikor előbbi úgy döntött, hogy távozik Barcelonából, és a Paris Saint-Germainre esett a választása, ahová Neymar 2017-ben a katalán fővárosból eligazolt. A párizsi projekt kapcsán ez nemcsak a két játékosra, de a két országra is igaz, ugyanis a francia sztárcsapat keretében összesen hét futballista lép pályára hétről hétre.
Jó fokmérő lehetett volna az argentin és a brazil válogatott erősségének megállapításában a két csapat szeptember eleji egymás elleni találkozója, ami az 5. percbe botrányba fulladt.
Négy kezdőben szereplő argentin játékos megszegte a helyi karanténszabályokat azzal, hogy pályára lépett, így a rangadót félbeszakították.
A két csapat így veretlen maradt, amit az októberi játéknapokon is sikeresen megőrzött. November 11-én Argentínára és Brazíliára is nehéznek ígérkező feladat vár, Messiék a mindig veszélyes Uruguayba utaznak, Brazília pedig Kolumbiát fogadja. November 16-án pedig jön az egymás elleni találkozójuk, amit remélünk, hogy ezúttal semmi sem szakít félbe.
Jelenleg a Nemzetek Ligája négyes döntőjébe jutott csapatok (Franciaország, Spanyolország, Olaszország, Belgium) mellett Argentína és Brazília is nagyon egyben van, ahogyan az angol válogatott is egyre eredményesebben futballozik. A házigazda Katar mellett mégsem ők, hanem az eddig nyolcból nyolcat nyerő Dánia és a valaha volt egyik legkönnyebb csoportot megnyerő, újjáépülő Németország azok, akiknek már biztos a helye a világbajnokságon.
A sivatagban kiderülhet, hogy valóban a világ hat legjobb csapata között vannak-e, de az alapján, amit az elmúlt két évben láttunk tőlük, számolni kell majd velük a rendhagyó módon 2022 november végén kezdődő világbajnokságon. Még akár az is lehet, hogy az akkor már 35 éves Messinek és 30 éves Neymarnak is az lesz az utolsó vébéje.