Sebastien Haller nyáron igazolt az Ajaxtól a Dortmundhoz, ahol a Manchester Cityhez távozó Erling Haaland 9-es mezszámát is megkapta. Ekkor úgy tűnt, hogy a BVB jó vásárt csinált vele, ugyanis az elmúlt szezonban 43 meccsen 34 gólig jutott a holland sztárcsapatban, a bajnokságban 21 találatot ért el, míg a Bajnokok Ligájában egészen elképesztő módon, nyolc találkozón 11 gólt szerzett.
A támadó a Dortmundba igazolását követően azonban rosszul érezte magát az egyik edzés után, és az orvosi vizsgálatok során heredaganatot fedeztek fel a szervezetében. A további vizsgálatok után kiderült, hogy
a csatár hónapokig nem állhat a csapat rendelkezésére, mivel a heredaganat rosszindulatú, ezért kemoterápiás kezelést kap.
Ilyenkor nem számít semmi más, csak a játékos egészsége, így gondolják ezt a BVB-nél is:
„A lehető legjobb kezelésben fog részesülni Sebastien, akinek
a gyógyulási esélyei nagyon jók. Sok erőt és optimizmust kívánunk neki és családjának,
lélekben velük vagyunk ebben a nehéz időszakban" – idézte a Borussia Dortmund honlapja Sebastian Kehl sportigazgatót.
Most nincs más lehetőség, mint szurkolni Hallernek, hogy mihamarabb győzze le a betegséget, és újra a pályán láthassuk. Az elefántcsontparti támadó esete egyáltalán egyedi, több olyan játékos volt a múltban, aki megküzdöttek a kórral. Vannak, akik sikerrel, de sajnos olyanok is, akik végül elvesztették a harcot.
Az egyik legfurább eset a hollandok legendás játékosáé, Arjen Robbené volt, aki szerencsére hamar megkönnyebbülhetett. Az akkor a Chelsea-ben focizó szélsőnek egy csomót találtak az ágyékában, így egy ideig abban a hitben volt, hogy hererákja van.
Sokan a kopaszodását is ahhoz kötik, hogy túlélte a rákot, de a hollandnak szerencsére nem kellett megküzdenie a betegséggel.
„A várakozás persze szörnyű volt,
átértékelődött az egész életem, a foci hirtelen sokadlagos lett, és csak az egészségem számított"
– mondta Robben, miután a szövettani vizsgálat kimutatta, hogy nem voltak rákos sejtek benne.
A pályafutása végén még visszatért a Groningenhez, majd tavaly nyáron vonult vissza. Szerencsére azóta is minden rendben van vele, nemrég a Rotterdam Marathont teljesítette 3 óra 13 perc és 40 másodperc alatt.
Eric Abidalnál, a Barcelona francia védőjénél még
2011 márciusában diagnosztizáltak májtumort, amit két nappal később el is távolítottak. Nem sokkal ezután már pályára lépett, ott volt a Manchester United ellen megnyert BL-döntőben is. 2012 elején azonban rosszabbodott az állapota, áprilisban sikeres májátültetésen esett át, ám ehhez több műtét is kellett,
miközben elviselhetetlen fájdalmak gyötörték.
„Nagyon sokat szenvedtem. Májátültetésről volt szó, de valójában négy vagy öt műtétem volt gyors egymásutánban,
lefogytam tizenkilenc kilót. Soha nem gondoltam a halálra, mert tudtam, hogy Isten dönt a sorsomról. Nagyon komoly fájdalmaim voltak,
és amikor egyszer besokalltam, azt mondtam az orvosoknak, hogy helyezzenek kómába, mert nem bírom" - nyilatkozta Abidal később az esetről.
Abidal a májátültetés után majdnem egy évvel, a Mallorca elleni 5-0-ra megnyert bajnokin tért vissza a Barcába, a Nou Camp telt házas közönségének hatalmas ünneplése közepette. Két héttel később már kezdő volt, a szezon végén ő vehette át a bajnoki címért járó trófeát. Ezt követően lehúzott egy-egy szezont a Monacóban és az Olympiakosban is, mielőtt 2014-ben visszavonult. A pályafutása után visszatért a Barcelonához, ahol 2020 nyaráig sportigazgatóként dolgozott, szerencsére az egészségét illetően azóta sem érkezett rossz hír.
Jonas Gutierreznél Hallerhez hasonlóan hererákot diagnosztizáltak. Az argentin középpályás 2013-ban a Newcastle-ben játszott, amikor kiderült a betegsége.
"Amikor megbizonyosodtam róla, hogy rákos vagyok, sírva mentem haza. Amikor éreztem a daganatot, nem törődtem a felkészüléssel,
hanem hazajöttem Argentínába. A pénz ilyenkor nem számít, csak az egészség, és nekem azonnal meg kellett kezdenem a kemoterápiát – nyilatkozta Gutierrez.
Az argentin játékos elmondta, eltávolították a bal heréjét, és kénytelen volt megválni védjegyének számító hosszú hajától is. "Nem mindenkinek hullik ki a haja a kemótól, és
én nagyon meg akartam tartani a sörényemet, de sajnos nem volt mit tenni."
Szerencsére a kezelések segítettek, a felnőtt csapatban viszont 18 hónapig nem lépett pályára. Komoly szerepe volt abban, hogy a 2014-15-ös szezon végén a Newcastle kiharcolja a bennmaradást a Premier League-ben, többek közt az utolsó fordulóban szerzett góljával a West Ham ellen.
Ráadásul ez volt Gutierrez utolsó meccse a csapatnál, nem sokkal később a Deportivo La Coruna együtteséhez igazolt, majd hazatért, és egészen 2021 végéig játszott.
Germán Burgos korábbi argentin válogatott focikapus - az Atlético Madrid korábbi segédedzője, jelenleg a görög Arisz Szaloniki trénere - veserákban szenvedett.
2003-ban diagnosztizálták nála a betegséget, de sikeresen megműtötték, és elég gyorsan fel is épült. 2006-ban vonult vissza, azóta is egészséges.
Talán sokan emlékeznek még az 1998-as franciaországi világbajnokság egyik hősére, Carlos Roára is. Már az Albacete játékosa volt, amikor 2003-ban a második szezonjában megsemmisítő híreket kapott: hererákja volt.
A kapus a betegséget "élete messze legrosszabb élményének" nevezte, el sem tudta hinni, hogy egy tiszta életű sportoló, aki tartózkodott az ivástól és a dohányzástól, rákos lehet.
Szerencsére vissza tudott térni, még a hazájában is védett a visszavonulásáig, az argentin Club Olimpóban, ahol egy szezont töltött, mielőtt elkezdett edzősködni. Jelenleg a görög AEK Athén csapatánál dolgozik kapusedzőként.
Az Atlético Madrid egykori spanyol válogatott kapusa, José Molina 2002-ben, már
a Deportivo La Coruna játékosaként szembesült azzal, hogy hererákja van. A betegsége miatt kezelésre kényszerült, így a 2002–2003-as szezon nagy részét kihagyta,
végül teljesen felépült. Több hónapos kényszerpihenő után térhetett vissza a gólvonalra, a Levantéban fejezte be a pályafutását. Molina továbbra is egészséges, jelenleg a spanyol fociválogatott sportigazgatójaként kamatoztatja a tudását.
A bolgár csatárnál, Ljuboszlav Penevnél
1994-ben diagnosztizáltak hererákot. A csatár így kényszerűségből maradt ki az 1994-es amerikai világbajnoki menetelésből. A támadó a kemoterápia mellett döntött, az élet pedig őt igazolta.
Az 1995-96-os idényben az Atlético Madriddal spanyol bajnok és kupagyőztes lett. Később az edzői pályára lépett; a bolgár válogatott szövetségi kapitánya lett, jelenleg a CSZKA trénere.
Bár nem a pályafutása során kellett megküzdenie a gyilkos kórral, nem mehetünk el szó nélkül Louis van Gaal esete mellett sem. A holland legenda a prosztatarák egy agresszív formája ellen harcol. A 71 éves szakember április 3-án, egy televíziós interjúban hozta nyilvánosságra betegségét, később pedig azt is elárulta, hogy
összesen 25 sugárkezelésen esett át, majd 5-6 hónapot kellett várnia, hogy kiderüljön, hatott-e a terápia. "Hatott" - jelentette ki a tréner az ANP holland hírügynökségnek.
Az Ajax Amsterdammal Bajnokok Ligáját nyert, majd az FC Barcelonát, a Manchester Unitedet és a Bayern Münchent is vezető edző harmadik alkalommal irányítja a holland nemzeti csapatot, mellyel 2014-ben világbajnoki bronzérmet nyert. Mostani megbízatása a novemberben kezdődő katari világbajnokság után jár le, helyét majd Ronald Koeman veszi át az Oranjénál.
Itthon is több labdarúgó küzdött a rákbetegség valamelyik formájával, sok esetben szerencsére sikerrel.
Szeiler Józsefnél, a Fradi egykori kapusánál
1992-ben diagnosztizáltak hererákot. Akkoriban még nem volt kemoterápia, a műtét volt a megszokott eljárás.
Szerencsére jól végződött a történet; a következő szezontól már újra védett, a fővárosi csapat első számú kapusa lett.
"A karácsonyt kórházban töltöttem, akkor műtöttek először. Az csak növelte az elkeseredésemet, hogy előttem egyetlen példa sem lebegett, hogy másoknak sikerült. Májusban Nyíregyházán már ott ülhettem a Fradi kispadján" – nyilatkozott megpróbáltatásairól Szeiler a Blikknek, akinél 1998-ban aztán újra daganatot diagnosztizáltak, amiből szerencsére ismételten felépült.
A többek között a Vasas, az Újpest és a Diósgyőr egykori kapusa, Köfesfalvi István is megküzdött a hererákkal 2022-ben.
A betegség kiderülése után három hónappal később kemoterápiás kezelésen esett át, majd rá ugyanennyi idő elteltével már a REAC-ban védett NB I-es meccsen.
"Azt sem lehet kizárni, hogy rúgástól alakult ki a tumor, de
az orvosok nem ezt tartották valószínűnek. A kapusposzttal járó feszültség, szorongás nagyobb szerepet játszhatott a betegségben"
– mondta Kövesfalvi, aki a pályafutását befejezően több helyen is kapusedzőként dolgozott.
A Ferencváros legendájánál, Dzurják Józsefnél 2009-ben mutatták ki a leukémiát. Az egykori gólkirály elmondása szerint egy nátha miatt ment el a Sportkórházba, ahol átesett egy alapos kivizsgáláson.
A véreredményeim nem voltak jók, de nem gondoltam rosszra"
- mondta.
Az FTC színeiben 105 mérkőzésen 46 gólt szerző legendát egy hónap múlva újból megvizsgálták, és akkor diagnosztizálták nála a leukémiát.
A Fradi volt focistája a testvérétől kapott csontvelőt. Dzurják eredményei folyamatosan javultak, visszatért az öregfiúk csapatba, 2014 nyarán pedig már örömmel újságolta, hogy gyógyszert sem kell szednie.
A 60 éves szakembert rendesen próbára teszi az élet, 2020-ban heteken át küzdött a koronavírus-fertőzéssel, de volt elég ereje ahhoz, hogy felépüljön.
Sajnos olyan is előfordul az életben, hogy a betegség fiatal, életerős sportolókat győz le. Itthon a közelmúltban sajnos ez többször is előfordult, amikor Fülöp Mártontól, Lázár Bencétől és Rakaczki Bencétől is tragikusan korán kellett búcsút vennünk.
Fülöp Mártonnál 2013 júniusában diagnosztizáltak rákot. Ugyanebben az évben, októberben még úgy tűnt, hogy túlesett az utolsó kezelésen. "Nem volt könnyű menet, de
ti mindig támogattatok, ami rengeteget jelent nekem! Várom az újabb kihívásokat"
– írta akkor a kapus a Facebook-oldalán.
Az egész egy februári edzésen kezdődött: Fülöp Mártonnak, az Aszterasz Tripolisz kapusának a karját eltalálta egy lövés, amely után éles fájdalmat érzett, és pár napot ki is hagyott.
Ezt követően azonban védett, majd bár orvosa azt tanácsolta neki, hat-nyolc hétig ne álljon a kapuba, a finálé annyira vonzó volt számára, hogy öt és fél hét kihagyás után visszatért. Fülöp pedig a bajnoki rájátszásban még négy meccsen védett, majd a szövettan eredménye után haza kellett mennie további kezelésekre.
"Áprilisban még nem lehetett tudni, hogy daganatról van szó, igaz, az orvos már pedzegette, hogy
van rá esély, de akkor még legyintettem, miért lenne 29 évesen daganatom? A műtét során kiszedték azokat a részeket, ahol még lehetett rosszindulatú sejtburjánzás, de ezzel még nem volt vége, mert négy kemoterápiás és harminc sugárkezelés várt még rám,
amelynek most lett vége" – mondta az Origónak 2013-ban. Hiába a sportoló szervezet, Fülöpnek így sem volt könnyű átvészelnie a kemoterápiát. Fülöp a nehéz időszakban sem hagyta el magát fizikailag, futott, úszott, lábteniszezett, majd a Ferencvárossal készült, ahogyan ő fogalmazott, óriási erőbedobással.
Ezek után semmit nem lehetett hallani a betegségéről, mi több, nívós csapatoknál szóba került a neve. A 24-szeres válogatott, több Premier League-klubban is - többek között a Tottenhamben, a Sunderlandben, a Leicester Cityben, a Manchester Cityben, az Ipswich Townban és a West Bromwichban - megfordult futballkapus
harminckét éves korában hunyt el, 2015. november 12-én hajnalban.
Az Újpest labdarúgója, Lázár Bence sokáig leukémiával küzdött, a hozzátartozói végig bíztak a felépülésében. 2014-ben úgy ért véget a karrierje, hogy igazából el sem kezdődött. Felemelt fejjel vette tudomásul, hogy
gerincfájdalmai miatt abba kell hagynia a labdarúgást, pedig minden álma az volt, hogy első osztályú futballista legyen. A pályán kívül is megtalálta a helyét, a Sport TV szakkommentátoraként nyerte el a szurkolók szívét. Sokáig úgy tűnt, megküzdött a betegséggel, amikor váratlanul irányított véradásra kérték a szurkolókat, ebből lehetett sejteni, hogy Bence nincs jól.
Az 1991. március 21-én született játékos nem sokkal 27. születésnapja előtt adta fel harcot.
Lázár Bence 2006-ban került be az Újpest utánpótláscsapatába, s két év elteltével már az NB I-ben szerepelt. 52 mérkőzésen lépett pályára, 13 gólt szerzett, 2014-ben tagja volt a Magyar Kupa-győztes csapatnak, az utánpótlás-válogatottban is szerepelt.
"Mélységes megdöbbenéssel állok a történtek előtt,
ilyenkor érzi át az ember, hogy a sportban elszenvedett kudarcok valójában semmit sem számítanak, az igazi tragédia ez, amikor elveszítünk egy nagyszerű fiatalembert"
– így emlékezett a tehetséges csatárra az mlsz.hu-nak Róth Antal, aki az utánpótlás-válogatottnál dolgozott együtt a csatárral.
Rakaczki Bence 18 évesen került be a DVTK felnőtt keretébe, és a 2011-12-es idényben a diósgyőriek utolsó négy tavaszi bajnoki mérkőzésén védte a csapat kapuját.
A tehetséges kapus a bajnokság után jelezte, hogy gyengének érzi magát és izomfájdalmai vannak, az orvosi vizsgálat pedig szomorú eredményt hozott: Rakaczki leukémiában szenved.
Hosszú kezelés vette kezdetét, és Rakaczki csontvelő-átültetésen is átesett, majd úgy tűnt, a sikeres transzplantáció után újra elkezdhet edzeni.
A betegség azonban végül felülkerekedett. Rakaczki Bence mindössze 20 éves volt.
Sajnos az élsportolókat sem kíméli a gyilkos kór, amelyet sokan le tudnak győzni, ám vannak, akik elvesztik az életük meccsét. A dortmundi Sebastien Haller még csak most kezdte meg a harcát a betegséggel, és csak reménykedni tudunk, hogy hamarosan újra a góljainak tapsolhatunk majd a futballpályán.