Törvénymódosítás készül a táppénzcsalók kiszűrésére

A táppénzzel történő visszaélések kiszűrése érdekében törvénymódosítási javaslat beterjesztését tervezik. Ha a parlament elfogadja, a pontos útmutató alapján egyértelműen kizárható lesz annak lehetősége, hogy végkielégítés, jutalom vagy bármilyen egyszeri, akár milliós kifizetés alapján - jogosulatlanul - kapja meg az illető a táppénzét.

- Az APEH és a pénzügyi tárca vezetőivel egyeztetve olyan eljárási rendet dolgoztunk ki, amelynek alapján valamennyi kifizetőhelyen egyértelműen meg tudják majd állapítani, ki mennyi táppénzre jogosult. Így kétséget kizáróan kiszűrhető, hogy valaki a végkielégítés, jutalom vagy bármilyen egyszeri, akár milliós kifizetés alapján kapja meg a táppénzét - nyilatkozta az OEP jogi főosztályának vezetője. Vasváry Ildikó szerint ugyanis azzal, hogy idén már nincs a táppénzszámításhoz érvényes jövedelemnek felső határa, előfordulhat, hogy valaki egy-egy napra bejelentett rendkívüli keresetét is hozzászámíttatja a figyelembe vett átlagkereset megállapításához.

- A változtatások óta több megyéből is jelezték, kiugróan magas összegeket is próbáltak beszámíttatni a táppénz-megállapításba. Volt például olyan eset, amikor egynapos munkavégzésért másfél millió forintot jelentett be a munkáltató, amit a munkanapok alapján kalkulált átlagba akart elszámoltatni.

A most készült pontos útmutatás alapján a jutalmat vagy az esetleges végkielégítést az adott időszak ledolgozott napjainak számával kell elosztani.

Így egy napra lényegesen alacsonyabb összeg jön ki, amely már nem változtatja számottevően az átlagot.

Januártól 180 (naptári) napi teljes, akár több munkahelyen kapott jövedelem átlaga alapján kapják a jogosultak a gyedet, a táppénzt, valamint a terhességi-gyermekágyi segélyt. A változtatásra a biztosításba beszámítható jövedelem felső határának megszüntetése miatt volt szükség. Eddig a legutolsó munkáltatónál kapott fizetés alapján kapta minden érintett az ellátásokat. Így mindegy volt, hogy a figyelembe veendő 180 nap alatt hány munkahelye és hányféle fizetése volt. Most viszont az a mérvadó, hogy az igénylőnek - az előző év januárjától az ellátás kezdetéig - 180 naptári munkanap jövedelme legyen. Az adott ellátás kiszámítása a jogosultság megszerzéséhez szükséges időben kapott jövedelmekből számított napi átlag alapján történik. Tehát ha valaki az igénylést megelőző évben négyszer váltott munkahelyet és négy különböző jövedelmet kapott, a négyből számítanak majd ki egy napi átlagot, s ez lesz az ellátás alapja. A változás olyan munkavállalókat nem érint, akik az igénylést megelőző évben egy helyen dolgoztak és jövedelmük sem változott. Azoknak, akiknek nincs meg a 180 napjuk, a minimálbér mértékében határozzák majd meg az ellátást. Így megelőzhető a szabályok kijátszása, azaz az a gyakorlat, hogy a kérvényezők az utolsó pillanatban, esetleg lényegesen magasabb fizetésre módosított szerződésük alapján kapják a juttatásokat. Erre ugyanis a plafon eltörlése lehetőséget adott volna, még akkor is, ha például a munkavállaló az új megállapodás után egyetlen munkanapot sem igazolt volna. Azért pedig, hogy a jövőben mindenkinek akkora összegű ellátást állapítsanak meg, amekkorára járulékfizetése alapján valóban jogosult, a munkáltatóknak külön igazolást kell adniuk kilépett dolgozóiknak.