Tehetetlenek az orvosok a haldoklókkal

Hiába biztosítja törvény a haldoklók emberi méltósághoz való jogait, a betegekkel kapcsolatba kerülő civil szervezetek szerint a kórházak felszereltsége és az ápolók szaktudása sem teszi lehetővé a megfelelő ellátást. Az orvosok és a nővérek többéves képzésének 1 százalékát sem teszik ki a haldoklással kapcsolatos ismeretek. Egy felmérés szerint az orvosok 21 százaléka, az ápolók közel fele még soha nem beszélgetett haldoklóval.

"A haldokló beteg gondozásának - a hospice ellátásnak - célja a hosszú lefolyású, halálhoz vezető betegségben szenvedő személy testi, lelki ápolása, gondozása, életminőségének javítása, szenvedéseinek enyhítése és emberi méltóságának haláláig való megőrzése" - áll az érvényben lévő egészségügyi törvényben. A betegekkel kapcsolatba kerülő több civil szervezet szerint azonban a gyakorlat egészen más képet mutat, és ezzel kapcsolatban azt is meg kellene vizsgálni, hogy a jelenlegi intézményi és szaktudásbeli követelmények lehetővé teszik-e egyáltalán a törvény betartását.

Az egészségügyi törvény szerint lehetséges az ellátás visszautasítása is, vagyis a passzív eutanázia, azonban ezt sem alkalmazzák a jogszabályban előírtak szerint - mondta Fridli Judit, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) ügyvivője, aki hozzátette: érdeklődtek a kórházakban, de sehol nem alkalmazzák a törvény által előírt írásos nyilatkozatot a kezelés visszautasításáról, az ezt elbíráló háromtagú bizottságról pedig nem is hallottak.

Különösen aggályosnak találják a köznyelvben csak elfekvőként ismert osztályokat, ahol sokan sivár körülmények között, teljesen elhagyatva töltik utolsó napjaikat. Gyakran az orvosok sem tudják, hogyan kell beszélgetni a haldoklókkal, a reggeli viziten általában arra hivatkozva, hogy nem akarják zavarni az alvó beteget, továbbmennek az ágya mellett.

Ezeket az osztályokat eddig egyetlen bizottság vagy ombudsman sem vizsgálta - mondta Fridli Judit TASZ-ügyvivő. Ezért négy társadalmi és szakmai szervezet (Társaság a Szabadságjogokért, Magyar Hospice-Palliatív Egyesület, Rákellenes Liga, Rákbetegek Országos Szövetsége) indítványt küldött az Országgyűlés Egészségügyi Bizottságához, hogy vizsgálja meg, milyen ellátásban részesülnek a haldoklók. Az aláírók arra várják a választ, hogy ezeken az osztályokon alkalmazzák-e a szakmailag előírt fájdalomcsillapító eljárásokat, megfelelő-e a kórházak felszereltsége és a dolgozók képzettsége. Az egészségügyi bizottság elnöke, Vojnik Mária az [origo]-nak elmondta: egyelőre nem kapta meg a szervezetek indítványát, és addig nem akar nyilatkozni róla. A Magyar Orvosi Kamara etikai kódexe az eutanázia minden formáját elutasítja, ugyanakkor az is szerepel benne, hogy csökkenteni kell a gyógyíthatatlan, végstádiumban lévő beteg testi és lelki szenvedéseit. A Magyar Orvosi Kamara egyelőre nem reagált megkeresésünkre.

Az orvosok felkészültségét jól mutatja, hogy az egyetemi képzésben mekkora szerepet kap a haldoklással kapcsolatos oktatás. Az orvosi egyetemen a hallgatók 7 ezer órán vesznek részt, ebből összesen 34 órán, vagyis az összes óraszám 0,49 százalékában szerezhetnek ismereteket a haldoklásról, a fájdalomcsillapításról, a tüneti kezelésekről, a gyászról, mindezek etikai és kommunikációs vonatkozásáról. A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének vizsgálatában részt vevő 124 orvos 21 százaléka még sohasem beszélgetett haldoklóval a szakmai kérdéseken kívül - miközben a megkérdezettek átlagéletkora 40 év. A felmérésben sokan nem is akartak részt venni, arra hivatkozva, hogy nem akarnak ezzel a témával foglalkozni. Az érettségi utáni hároméves ápolóképzésben sem sokkal jobb a helyzet: a 4600 órás oktatásból 33 órán (az összes óra 0,7 százalékában) foglalkoznak ezekkel a kérdésekkel. Az ápolók közel fele válaszolt úgy, hogy még sohasem beszélgetett haldoklóval a szakmai kérdéseken kívül - tudtuk meg a kutatás egyik vezetőjétől, Hegedűs Katalintól.

A Magyar Rákellenes Liga az orvosok szakirányú képzettségének fejlesztésére tankönyvet adott ki, és előadásokat tart - mondta az [origo]-nak Vasváry Artúrné főtitkár. A daganatos betegek fájdalmának csillapításáról szóló könyvre és előadásokra nagy igény van, az orvosok szeretnének többet tudni a nemzetközi gyakorlatban elfogadott fájdalomcsillapítási elvekről - mondta a főtitkár, aki azt is hozzátette: a súlyos betegek lelki gondozására is jóval több figyelmet kellene fordítani.

Nyugat-Európában a jobb minőségű ellátás elérhető a tömegek számára is, például Angliában 700 olyan hospice egység teljesít szolgálatot, melyért a betegeknek nem kell fizetni, bárkinek elérhetőek - mondta Muszbek Katalin, a Magyar Hospice-Palliatív Egyesület alelnöke. A súlyos betegségben szenvedők utolsó időszakának segítésére komoly szakmai felkészültségű csoportokat képeznek ki, a csapatmunkában részt vesznek az orvosok, ápolók, pszichológusok, szociális munkások, lelkészek is. A kórházakon belül is kialakítottak hospice osztályokat, ugyanakkor, ha lehetséges, az otthoni ápolásban vesznek részt a segítő csoportok.

Tiefenthaler Eszter