George W. Bush nyerte a választást |
A szakemberek július 16-án hozták nyilvánosságra vizsgálataik eredményét. Kiderült: a legfőbb problémát a nem megfelelő felszerelés, a szavazásra jogosultak regisztrálása és a távolról voksolók szavazatainak kezelése jelentette. "A felszerelés nyilvánvalóan nem az a dolog, amire a politológusok valaha is gyanakodtak volna" - mondta Stephen Ansolabehere, a MIT professzora, a csoport egyik koordinátora. "Eddig erre a kérdésre senki sem fordított nagyobb figyelmet - egészen a legutóbbi választásokig. Ezért azt is megvizsgáltuk, a technikai hiányosságok hogyan függhettek össze az elveszett szavazatokkal" - tette hozzá. Elveszett szavazatokon értették az időn túl érkező, jelöletlen vagy megszámolatlan szavazatokat, amelyeket végül a szavazatszámlálók ki is zártak.
Ötféle választási szisztéma él az Egyesült Államokban
A felszerelés hiányosságaira már korábban is felfigyeltek. Az 1968-as választásokon annyi probléma merült fel, hogy az IBM, amely cég kifejlesztette a lyukkártyás módszert, hamarosan kiszállt az üzletből. 1996-ban Massachusettsben leálltak a lyukkártyás módszer alkalmazásával, miután az egyik választási körzetben megóvták az eredményt, és újra kellett számolni az összes szavazatot. 2000-ben Florida került a középpontba - itt számolták át többször is a szavazatokat -, ám sokkal rosszabb volt a szakértők szerint a helyzet Georgiában, Idahóban, Illinoisban, Dél-Carolinában, Wyomingban, New Yorkban és Chicagóban.
A felmérések szerint másfél-két millió szavazat egyszerűen elveszett. "Ez óriási szám. Nagyon meglepődtünk az eredményeken" - mondta a csoport másik koordinátora, Thomas Palfrey professzor. "Sejtettük, hogy a rossz technika következtében néhány szavazat elveszett, de ennyire rossz helyzetre nem számítottunk." Ezen felül másfél-három millió szavazat tűnt el az elégtelen regisztrálás során, és még egy milliót működési problémák miatt nem számoltak össze a szavazóirodákban.
A kutatók szerint csupán a technológia korszerűsítésével az elveszett szavazatok számát a felére lehetne csökkenteni a következő választásokon. Jelenleg az Egyesült Államokban ötféle szavazati rendszer létezik. Használnak lyukkártyákat, itt a szavazólapon a választott név melletti négyzetet kell pontosan a közepén átlyukasztani, de ha nem lyukad ki a papír vagy félrecsúszik a jel, a számlálógép nem biztos, hogy felismeri és regisztrálja a szavazatot. A papíralapú szavazólapokon tollal kell bejelölni, kire szavaz a választó. Létezik emellett lézeres szkenneléssel működő rendszer, emelőkaros és elektronikus szavazógép is. Az emelőkaros és az elektronikus szavazógép egyáltalán nem fogyaszt papírt. A lyukkártyák és az optikai szkennert használják a legtöbb helyen. Ugyanakkor a lyukkártyás rendszer adja a legtöbb használhatatlan szavazatot is, ezért ezt lassan, de folyamatosan kivonják. "Ha már egyszer beruháztak egy lyukkártyás rendszerbe, nem nagyon fogadnak el érveket amellett, hogy pármillió dollár beruházással új rendszert válasszanak" - mondta Palfrey.
"A regisztrálás becsületbeli ügy"
Gore alulmaradt a nagy küzdelemben |
"Mi, amerikaiak egy nagyon mobil társadalom vagyunk, az emberek állandóan költözködnek" - magyarázta Palfrey. "Amikor elköltöznek, az új lakhelyükön regisztráltatják magukat, de ott, ahonnét eljöttek, nem jelentkeznek ki." Michiganben például a 9 millióból egymillió lakos kétszer volt regisztrálva.
Miután nem központi a regisztrálási rendszer, lehetőség van a csalásra is. Egy felmérés során kiderült, hogy az elmúlt 21 évben csak Georgiában 5400 elhunyt személy nevében leadtak szavazatot. "A regisztráció alapvetően becsületbeli ügy" - közölte Ansolabehere. "Minél jobban megvizsgáltuk ezt a területet, annál több hibát észleltünk. Mindenki abból indul ki, hogy az állampolgárok mennek el szavazni. Senki sem ellenőrzi a regisztráláskor, hogy az illető mely állam lakosa. Rengeteg embert így kétszer regisztrálnak, hiszen a hivatalnok nem húzhat ki senkit a listáról, csak akkor, ha az illető odamegy, és kéri, hogy őt húzzák ki" - tette hozzá.
A legutóbbi elnökválasztáson a hiányos regisztráció is nagyban befolyásolta az eredményeket. A választókörzetekben a hivatalnokoknak csak azokról a lakosokról van adatuk, akiknek az adott helyen kell leadniuk voksukat. Így ha valaki véletlenül rossz szavazóhelységbe megy, nem tudnak neki segíteni, hova kell mennie, ezért inkább azt mondják az eltévedt személynek: menjen haza. A helyzetet tovább nehezíti, hogy a nagyvárosokban több nyelvű szavazócédulák vannak. "Los Angelesben például - az eltérő nyelvű cédulákkal együtt - körülbelül 4000 különböző szavazócédulát számoltunk meg" - mondta Palfrey.
A helyzet javítása érdekében a kutatók azt javasolják, hogy a választópolgárok már a választás napja előtt regisztrálják magukat a választókörzetekben. A helyi lapokban közzétehetik, hol lehet regisztrálni, de a lakosokat levélben vagy email-ben is értesíthetik. A választásra jogosultakat elláthatnák egy azonosítószámmal - javasolják a kutatók -, így nem okozna problémát, ha két John Smith van egy városban, illetve egy ember nem tudna két helyen is regisztrálni. A szakemberek szerint célszerű lenne a regisztrációkról egy CD-ROM-ot összeállítani, amit minden választási körzetbe eljuttatnának. Így azt is lehetne tudni, ki melyik körzethez tartozik.
Eddig a hosszú sorok is sokszor okoztak zűrzavart. A szavazásra jogosultak közül körülbelül egymillióan - a lakosság 2,8 százaléka - azért nem adta le 2000-ben a voksát, mert nem volt kedve kivárni a hosszú sort. A türelmeseknek ugyanis sokszor órákat kellett sorbaállni a szavazóhelységek előtt. A távolról szavazók persze csökkentették a sorokat. Oregonban például mindenki email-ben szavazott. Azonban a szakértők szerint a távolról szavazással egy nagy probléma van, hogy így nem titkos a szavazás. Ezért azt javasolják, hogy csak az szavazzon email-ben, aki tényleg nem tudja személyesen leadni szavazatát.
Pontosabb, körvonalazottabb rendszerre van szükség
A szakértők nem egy körülményes rendszert, csupán egy vázat javasolnak, amelyet moduláris választási felépítésnek neveznek. A lényege, hogy hat elkülönített lépésben történjen a választás: az állampolgár regisztrál; szavaz; megerősíti, hitelesíti szavazatát; leadja szavazatát; megszámolják a szavazatokat és átvizsgálják a szavazatokat. A szavazócédulákat pedig egységesíteni kellene, de úgy, hogy lehetőség legyen a többnyelvű szöveg megjelenítésére vagy akár arra is, hogy a vakok számára is használható legyen a szavazólap.
Jelenleg a számítógépeket csak négyévente használják, két választás között raktárakban porosodnak az értékes berendezések. A szakemberek azt javasolják, hogy egy egységes rendszer esetén a gépeket iskoláknak adhatnák át, és négyévente vásárolhatnának új gépeket a szavazáshoz.
[origo]
Ajánlat:
A felmérést végző csapat honlapja a részletes elemzéssel
Korábbi cikkünk:
Mától George W. Bush az Egyesült Államok elnöke
Az elektorok döntöttek - George Bush az USA új elnöke
Döntő csapást mért Al Gore elnöki reményeire a legfelsőbb bíróság