<P class="MsoNormal">Irak hajlandó amerikai küldöttséget fogadni

Irak hajlandó fogadni egy amerikai küldöttséget, amely az Öböl-háború első amerikai áldozata halálának körülményeit vizsgálná. Az 1991-ben eltűnt főhadnagy gépét a háború első éjjelén lőtték le, de holtteste nem került elő.

Irak vasárnap bejelentette, hogy hajlandó fogadni egy amerikai küldöttséget, amely megvizsgálhatná az 1991-es Öböl-háború első amerikai áldozata, Michael Scott Speicher halálának körülményeit.

Az iraki külügyminisztérium szóvivője közölte: a "technikai jellegű ügy" rendezésére különleges jogi megoldással kerülhet sor. A szóvivő ezt nem részletezte, de a meghívás szerint az amerikai küldöttség és az amerikai média képviselői a Nemzetközi Vöröskereszt felügyelete alatt tekinthetnék át a kérdést az iraki féllel.

Dick Cheney amerikai alelnök elmondta: nem ismeri az ajánlat részleteit, és szeretne utánajárni, hogy ez egy komoly előterjesztés avagy Szaddám Huszein iraki elnök figyelemelterelő akciója.

Az akkor 33 éves Michael Scott Speicher főhadnagy harci gépét 1991. január 17-én, az öbölháború első éjszakáján lőtték le. Először hivatalosan a háború első halottjának nevezték, de tavaly a Pentagon eltűntnek nyilvánította, mivel arra utaló jelek és jelentések kerültek elő, hogy a katona nem vesztette életét, hanem katapultálása után iraki hadifogságba került. Az arlingtoni nemzeti katonatemetőben is üres a nevével és egy emlékművel díszített sírja.

1995 decemberében a lezuhanás helyszínén megfigyelők megtalálták a gép pilótafülkéjének tetejét, egy szakadt katonai ruhát, továbbá használt jelzőrakétákat és egy túlélő készletet, amelyek arra utaltak, hogy a pilóta túlélte a tragédiát. A holttestre azonban nem leltek.

Az amerikai külügyminisztérium a Nemzetközi Vöröskereszt helyi szervein keresztül kért Iraktól információkat az eltűnt Speicherről. Irak akkor azt közölte, hogy a pilóta katapultálás nélkül halt meg a repülőgépben, de testének maradványait nem találták meg.

Az iraki kereskedelmi minisztérium vasárnapi közleménye szerint az 1990 óta érvényben lévő nemzetközi szankciók Irak számára mintegy 200 milliárd dolláros veszteséget okoztak, nagyrészt az iraki olajexport csökkenéséből adódóan. A szankciók miatt visszaestek Irak külföldi kereskedelmi kapcsolatai, és az országnak nem voltak megfelelő pénzügyi tartalékai a gazdaság fejlesztésére.

Nem hiányzik a könyvtárából?

A háború művészete