Szerbia: utasítás volt, lehallgatás nem

Az úgynevezett lehallgatási ügyet vizsgáló szerbiai parlamenti tényfeltáró bizottság tevékenysége során arra a következtetésre jutott, hogy a szerb kormány tájékoztatási hivatala nem hallgatta le Vojislav Kostunicát, viszont a jugoszláv államfő egyik tanácsadója hatáskörét túllépve arra utasította a hadsereget, hogy foglalja el a hivatalt.

A lehallgatási ügy azután robbant ki, miután Kostunica június 24-én menesztette Nebojsa Pavkovic vezérkari főnököt. A még Slobodan Milosevic által kinevezett tábornok leváltása után azt állította: a szövetségi elnöki hivatal tanácsadói 2001 júniusában arra utasították a hadsereget, hogy hatoljon be a szerb kormány tájékoztatási hivatalába, mert onnan lehallgatják az államfőt.

Pavkovic valóságos nyilatkozatháborút indított kijelentésével, amelynek helytállóságát több - a történtek után nyugdíjaztatott - vezérkari tábornok is megerősítette.

Az ügy kivizsgálására alakult tényfeltáró bizottság elvégezte munkáját, és pénteken közzétette jelentését. "Megerősítést nyert, hogy tavaly június 5-re virradóra találkozóra került sor a jugoszláv elnöki hivatalban, amelyen - Pavkovic tanúvallomása szerint - Gradimir Nalic, a jugoszláv elnök tanácsadója utasítást adott a szerb kormány tájékoztatási hivatalának elfoglalására" - áll a bizottság jelentésében.

A testület megállapította, hogy a találkozón valóban azt kérték a hadseregtől, foganatosítson "operatív intézkedéseket" a tájékoztatási hivatallal szemben. Az összegyűjtött adatok és meghallgatott szakértők, illetve érintett személyek elmondásából a testület azt a következtetést vonta le, hogy "nincsenek arra utaló tények, amelyek valószínűsítenék, hogy lehallgatták volna a jugoszláv államfőt".

A bizottsági jelentés elmarasztalja mind Kostunicát, mind pedig Pavkovicot. Az előbbit a hadsereg szabályzatába ütköző tábornoki kinevezések miatt, illetve mert tanácsadói túllépték hatáskörüket. Pavkovicot azért rótta meg a testület, mert idejekorán nem tájékoztatta a lehallgatási ügyről a legfelsőbb védelmi tanácsot és a jugoszláv parlamentet, s majd egy évet - nyugdíjaztatásig - várt vele.

A testület számos magas beosztású politikust - közöttük Zoran Djindjic kormányfőt -, katonai vezetőt és szakértőt hallgatott meg. Kostunica és tanácsadói azonban a felhívás ellenére nem mentek el a meghallgatásra, ami - a bizottság állásfoglalása szerint - elfogadhatatlan magatartás, mert emiatt nem tudták kivizsgálni az ügyet minden részletében. A tényfeltáró bizottság továbbítja jelentését a szerb parlamentnek.