Szájer József, az Országgyűlés fideszes alelnöke az Európai Unió Konventjének tagjaként módosítaná az Európai Unió alkotmányát. Emiatt ma találkozott Seregély István érsekkel, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnökével, Erdő Péter prímással, érsekkel és Veres András püspökkel, az MKPK titkárával.
Szájer a konvent más tagjaival együtt azt javasolja, hogy az EU alaptörvénye tegyen említést a kereszténységről, az Európát összetartó hitbéli hagyományról, illetve Istenről. Az egyház képviselőinek nevében Seregély István aláírásával sajtónyilatkozatban nyomatékosította, hogy támogatják a tartalmi módosítások beillesztését az EU alkotmányába. Szájer József közölte: hasonló találkozót kezdeményezett a többi keresztény történelmi egyház vezetőivel is.
Seregély István érsek a sajtótájékoztatón közölte: nemcsak Magyarországon, hanem Európa valamennyi országában a hívő emberek vannak többségben, mégpedig meghatározóan a keresztények, e vallás az európai népek legrégibb közös értéke. Hozzátette: az Európai Unió, amelyet a gazdasági szükség hozott létre, amelyet ma politikai erők szerveznek, stabilitását csak annak az erkölcsnek az alapján tudja biztosítani, amelyet a történelem során kapott.
Szájer József kiemelte: a kereszténység olyan alapvető európai érték, amely nélkül ma senki sem beszélhetne európai egyesülésről, Európai Unióról, európai integrációról.
A javaslat értelmében a preambulum tartalmazná: az Európai Unió tagállamai és állampolgárai tudatában vannak történelmük, az egyetemes és oszthatatlan emberi méltóság értékeinek, a szabadság, az egyenlőség és a szolidaritás, valamint Európa spirituális és hitbéli örökségének. Az indítvány szerint az EU alkotmánya kimondaná: "az Unió értékeihez hozzátartoznak mindazok értékei, akik hisznek Istenben, mint az igazság, az igazságosság, a jó és a szép forrásában, valamint mindazoké, akik e hitet nem osztják, és eme egyetemes értékeket más forrásból eredeztetik".
A találkozón szó volt arról is, milyen más, az egyházak társadalmi és hitéleti szerepét érintő kérdéseket lenne szükséges megemlíteni az EU alkotmány-tervezetében. Szájer József tájékoztatása szerint ilyen kérdés az EU és az egyházak közötti strukturális dialógus, amelyről eddig nem szóltak az Unió szabályai. A fideszes politikus hozzátette: az Európai Uniónak nincs közös egyházpolitikája, e területen a szabályozást a nemzeti jog rögzíti, az egyházak körében ugyanakkor igény fogalmazódott meg a strukturális - rendszeres, intézményesített - kapcsolatrendszer kialakítására.
Szájer közölte: a javaslatot az Európai Néppárt közös módosító indítványként kívánja előterjeszteni, amelyhez aláírásukkal más képviselők is csatlakozhatnak. Szájer állítja: a tervezet célja a nyitottság megfogalmazása: a javaslat nem irányul sem a hívők, sem a nem hívők ellen, "az sem érezheti magát kirekesztettnek, aki adott esetben a második kategóriába tartozik".
Zoltai Gusztáv, a Mazsihisz világi elnöke az [origo]-nak azt mondta: jelenlegi formájában kirekesztőnek érzi a szöveget. Csak úgy tudnák az elképzelést támogatni, ha a szövegben a "keresztény-zsidó közös kultúrkör" kifejezés szerepelne.
Vastagh Pál szocialista politikus szerint a néppárti javaslat erősen megosztja a közvéleményt, és a Konvent többsége - így az európai szocialisták is - szerinte nem támogatják az elképzelést. Hozzátette: két hét múlva derül ki, hogy a javaslat bekerül-e azok közé, amelyeket a Konvent megvitat. Azonban Vastagh szerint a Konvent ki akarja kerülni a konfliktusos pontokat annak érdekében, hogy időre sikerüljön elfogadni az alkotmányt.