Valéry Giscard d'Estaing az RTBF belga közszolgálati rádiónak nyilatkozott, mielőtt megnyitotta volna az EU reformjait előkészítő tanácskozó gyűlés újabb plenáris ülését.
A volt francia államfő elismerte, hogy a reformok egyik kulcsterületén, az uniós intézményi rend átalakításának kérdéseiben holtpontra jutott vita. Ez azonban szerinte nem jelenti azt, hogy megakadt volna a konvent munkája. "Normális ütemben haladunk" - jelentette ki.
A konvent elnöksége a hét elején juttatta el a küldöttekhez az új alkotmányos szerződés immár teljes tervezetét, amelynek az intézményekkel kapcsolatos része - egyetértés híján - még nem tükrözi az erről eddig folytatott viták eredményeit. A kisebb és a nagyobb tagországok közötti nézetkülönbségek miatt három héttel a konvent munkájának tervezett befejezése előtt sem bontakoztak még ki a konszenzus körvonalai olyan alapvető kérdésekben, mint az EU állandó elnöki tisztségének a bevezetése vagy az Európai Bizottság létszáma és összetétele.
Giscard úgy vélekedett, hogy "nagy szerencsétlenség" lenne Európa számára, ha e problémák megoldatlansága miatt a konvent kudarcot vallana. Nem értett viszont egyet az Európai Bizottságnak - és személyesen Romano Prodi elnöknek - azokkal a bírálatával, amely szerint az alkotmánytervezetből hiányzik a képzelőerő és a merész jövőkép. "Eredetinek" nevezte, hogy éppen azok tesznek ilyen szemrehányásokat, akik a jelenlegi rendszer megőrzését javasolják.
Az utalás arra vonatkozik, hogy a kisebb és a közepes tagországok - egyes pontokon a brüsszeli bizottság támogatásával - azt szeretnék, ha a reformok során megőriznék a nizzai szerződés bizonyos elemeit. Ez elsősorban azokra a rendelkezésekre vonatkozik, amelyek intézményi megoldások formájában szavatolják a tagállamok egyenrangúságát.
A konvent elnöke szerint a bírálatok természetesek, nem kell őket dramatizálni. Másrészt viszont az utóbbi tíz évben a bírálóknak is lett volna alkalmuk arra, hogy elvégezzék azt a munkát, amellyel most a konvent foglalkozik - jegyezte meg. Ezzel arra célzott, hogy az EU intézményi rendjének átalakítása különböző formákban a maastrichti szerződés 1992-es aláírása óta napirenden van.
Az intézményekről folyó vitával kapcsolatban Giscard - némileg meglepő módon - név szerint is bírálta Spanyolországot és Lengyelországot, amelyek a szavazati súlyok elosztásának ügyében szerinte "negatív magatartást" tanúsítanak. Úgy vélekedett azonban, hogy e területen is lehetséges lesz a kompromisszum, például valamilyen átmeneti időszak beiktatásával.