Az elmúlt hat hónapban összesen 195 amerikai katona vesztette életét, de ebben a számban benne van az a 95 katona is, akik úgynevezett "nem harci cselekmény" következtében haltak meg. Ebbe a kategóriába tartozik a baleset, a "baráti tűz" és az öngyilkosság is.
Azt már Ricardo Sanchez altábornagy, az Irakot megszállva tartó amerikai szárazföldi haderő parancsnoka is elismerte, hogy az iraki ellenállók "egyre halálosabbá válnak". A gerillák nem látványos, de igen hatékony módszerekkel veszik fel a harcot a járőröző amerikaiakkal: egy konvojra kilőtt rakétagránát, egy Kalasnyikov-sorozat szinte minden nap szedett áldozatot az amerikaiak soraiból az utóbbi hat hónapban.
Az amerikaiak az úgynevezett "rögtönzött robbanószerkezeteket" (IED) tartják a legveszedelmesebbnek. Ezek a házi készítésű bombák igen sok katonát öltek meg az utóbbi időben. Az utak mellé telepített bombákat készítőik az amerikai konvojok alatt robbantják fel. "Két hónapja is van annak, hogy lőtt sebet láttam. Azóta csak a rakétagránátok és az IED-k repeszei okoztak sebeket" - nyilatkozta William Marzullo őrnagy, a 22. gyalogezred katonaorvosainak parancsnoka a Reuters hírügynökségnek.
Az Egyesült Államok csúcstechnológiával felszerelt hadserege a legtöbb esetben nem tud mit kezdeni a gerillatámadásokkal. "Frusztráló… Ez nem hagyományos háború. Nincs ugyanis ismert ellenfelünk. Nincsenek tisztán katonai célpontok" - foglalta össze tapasztalatait egy Tikritben állomásozó amerikai gyalogos.
Az USA az 1983-as libanoni bevonulás ózta nem vesztett ennyi embert békefenntartó akció során. Akkor egy robbanószerekkel megrakott teherautót vezettek a libanoni síita gerillák az amerikai tengerészgyalogosok laktanyájának. A robbanásban 241 tengerészgyalogos vesztette életét, a merénylet hatására Amerika kivonta csapatait Libanonból.
Az Egyesült Államok Libanont követő vállalkozásai során Granadában, Panamában, Haitin, Szomáliában, Koszovóban és Afganisztánban összesen nem vesztett annyi embert, mint az utóbbi fél évben Irakban.